A TIME arra ösztönzi szerzőit, hogy a közösségi médiában is vállalják fel a munkájukat és a személyiségüket. A lap tapasztalata alapján az olvasó másként tekint egy hírre, ha látja, ki áll mögötte.
A közösségi média sokáig problémát jelentett a hagyományos sajtó számára,
nem lehetőséget. Az újságírók jelen voltak a Facebookon, az X-en, a TikTokon és az Instagramon, de a szerkesztőségek attól tartottak, a személyes jelenlét összekavarja a szerző és a médium szerepét. A TIME-nál megfordították a logikát. Szerintük épp az összekeveredés lehet a kulcsa annak, hogy az emberek erősebben elköteleződjenek egy kiadvány felé.
a TIME modellje
A szerző márkává építése nem a TIME találmánya, számos kiadvány követi, elsősorban a közösség, a személyes kapcsolat kiépítésére koncentrálva.
A TIME-nál a szerző azonban a hitelesség jelévé válhat.
Az ötleteket mindig a tendencia szüli. A hírfogyasztás eltolódott a személyek és platformok felé, a TIME közönségének pedig 45 százaléka 35 év alatti, közösségi felületein több mint 58 millió követőt ér el. Ez óriási szám. Kérdés, hogyan lehet a személyességet a szerkesztőségi hitelesség szolgálatába állítani.
A szerző nem tűnik el
A TIME stratégiája abból indul ki, hogy az újságíróknak saját érdeklődésük, közönségük van. Ha a riporter egy kutatás kulisszatitkairól számol be egyéb platformokon, akkor a cikk előtt és után is kapcsolatban marad az olvasóval. Ez fontos változás ahhoz képest, ahogy a hagyományos sajtó működött.
A régi modellben az újság és a televízió neve jelentette a garanciát. A közösségi médiában fordított a helyzet.
Előbb sokszor egy emberrel találkozunk, megszokjuk a hangját, látjuk, milyen magyarázatot ad egy bonyolult ügyre, csak ezután kezdünk el megbízni a médiumban, amelynek dolgozik. A TIME főszerkesztője, Sam Jacobs szerint a szerkesztőségi újságírás erejét kell összekapcsolni azzal a személyességgel, ami miatt a digitális alkotók képesek közönséget építeni.
A közösségi médiából kezdtünk el tájékozódni
A TIME kísérlete egy nagyobb változás része. A Reuters Institute 2026-os Digital News Reportja szerint
a vizsgált 48 piac közönségének 27 százaléka hetente legalább egyszer olyan online creator vagy influenszer oldaláról tájékozódik, aki hírekről és aktuális eseményekről készít posztokat.
A kutatás következtetése szerint a tartalomgyártók még nem váltják ki a hagyományos sajtót, csak értelmezik a híreket. A fogyasztók mindössze 3 százaléka mondja azt, hogy kizárólag tőlük szerzi a híreit. 13 százaléknak viszont a legtöbb hírigényét ők elégítik ki.
Megjelent egy köztes „létforma”, a közösségi médiában is aktív újságíró,
akire angolul a „journalist creator” elnevezést használják. Ők továbbra is hagyományos szerkesztőséghez kötődnek, de a közösségi médiában már a tartalomgyártók eszközeit használják. Közvetlenül beszélnek a közönségükhöz és személyes hangot használnak.
A számok nem hazudnak
Globálisan az elmúlt öt évben a TikTok használata 15 százalékról 37 százalékra nőtt. Instagramot globálisan 53 százalék, YouTube-ot 69 százalék használ. A közönség komplett médiafogyasztása ezen platformok felé mozdult el. 45 piacon már többen néznek online videós formátumban híreket, mint a televízióban. Németország, Dánia és Hollandia a három maradék piac, ahol a tévé vezet, vagy fej-fej mellett áll az online videókkal.
Ráadásul a Reuters szerint a nagy hírmédiumok saját weboldalain 5 százalékponttal visszaesett a videófogyasztás egy év alatt. Tehát a közönség egyre inkább külső platformokon fogyasztja a hírvideót.
Az eredmények pedig sokatmondóak: HugoDécrypte, az ismert francia hírekre szakosodott creator a 35 év alattiak 28 százalékát éri el. Ez a kétszerese annak, amit a hagyományos hírmárkák, a TF1 és a Le Figaro teljesítenek.
Dylan Page pedig a brit hírekre szakosodott creatorok egyik legfontosabb szereplője, 19 millió TikTok-követővel rendelkezik. Vagyis egyetlen ember nagyobb elérést képes felépíteni, mint a hagyományos médiamárkák.
A Reuters kiemeli, hogy
Európában ugyan a globálisnál alacsonyabb a creatorok hírfogyasztásban betöltött szerepe, Magyarország és Szerbia kivételnek számít.
Az adatok nálunk a globális átlaghoz közelítenek.
A történet vagy a szerző fontosabb?
A személyes márka építése ugyanakkor kellemetlen következményekkel is járhat a lap számára. Egy idő után kérdésessé válik, hogy kié a felépített közönség. Ha egy kiadó videósokat, animátorokat, hangmérnököket tesz egy újságíró személyes csatornája mögé, akkor az új márka kicsúszhat a szerkesztőség „markából”.
A Washington Postnál precedenst találunk az ügyre, 2025 elején a lap Dave Jorgenson személyes YouTube-csatornájára készített hírműsort, a stáblistán a Post munkatársai is szerepeltek. Jorgensonnak ekkor nagyjából 46 ezer feliratkozója, TikTok-fiókjának 55 ezer követője volt. A Washington Post hivatalos YouTube-csatornáját több mint 2,7 millióan, TikTok-fiókját 1,8 millióan követték.
Ennek azonban az a veszélye, hogy
az újságíró nagyobbra nőhet a médiamárkánál, és magával viheti a közönségét, ha távozik.
Úgy tűnik, valami hasonló történt. Jorgenson elment, 2025 júliusában saját médiavállalkozást indított két korábbi vezetőjével. A Local News International YouTube-csatornája pedig már az első napon megközelítette a 100 ezer feliratkozót.
Ez nem bizonyítja, hogy a Washington Post közönsége Jorgensonnal együtt távozott, de jól mutatja, hogy a személyes márka önálló értékké válhat. A kiadó egyszerre építi a saját médiamárkáját és egy újságírót, akinek a követőtábora később nem feltétlenül kötődik hozzá.
Ez azonban mégis működő megoldás lehet, hiszen az influenszerek, podcasterek, YouTube-szereplők és „news creatorok” is elvonják a figyelmet a kiadványoktól.
