Köszönünk a ChatGPT-nek, elnézést kérünk tőle, van, aki nevet ad a chatbotjának. De miért beszélünk udvariasan egy rendszerrel, amelynek elvileg nincs szüksége tiszteletre és jó modorra? Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész és kommunikációkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja a 2026-os AI Summiton egy saját kutatás eredményein keresztül vizsgálta, hogyan változik az ember és a chatbot közötti kommunikáció.
Terapeuta vagy számológép?
Érdemes-e udvariasnak lenni a chatbotokkal? A kérdésre három eltérő válasz született Veszelszki Ágnes kutatásában. Van, aki szerint fontos az általános udvariasság,
egyesek már barátként, szinte terapeutaként tekintenek a chatbotokra.
Mások úgy gondolják, az udvariasság emberi, társadalmi norma, amit a gép csak az általa feldolgozott szövegekből „tanult meg”. A harmadik álláspont szerint nincs szükség udvariasságra: a chatbot matematikai modell, amely nem érti a bemenetet és a kimenetet, csak számol és generál. Ám a kérdés összetett. A mai társalgási rendszerek már nem úgy működnek, mint a régi, előre programozott ügyfélszolgálati chatbotok.
Ezek már nem kérdés-válasz gépek
A korai rendszerek meghatározott szabályok, kulcsszavak, mondattani szerkezetek alapján működtek. Jó példa az 1960-as években létrehozott ELIZA, amely pszichológust utánzó beszélgetőprogramként vált ismertté. A rendszer a felhasználó mondataiból kulcsszavakat választott ki, és ezek alapján generált újabb kérdéseket.
Ezzel szemben a mai nagy nyelvi modellek hatalmas szövegkorpuszokon tanulnak, és valószínűségi alapon generálnak válaszokat. A rendszerek egyre inkább
a hétköznapi emberi kommunikáció mintáit sajátítják el és utánozzák.
A kutatás során vizsgált források között a ChatGPT esetében főként a Wikipédia, a Reddit és a Quora, a Gemini esetében a Reddit és a YouTube is jelentős szerepet kapott. Ez azt jelenti, hogy a chatbotok működésének hátterében nem kizárólag lexikonok és szakkönyvek állnak, hanem a hétköznapi kommunikáció úgyszintén.
Sokan személyt látnak a chatbot mögött
Veszelszki Ágnes 320 ember bevonásával végzett online kérdőíves felmérést. A válaszadók többsége rendszeresen használ chatbotokat, elsősorban a ChatGPT-t, a Geminit és a Copilotot. Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy
sokan antropomorfizálják, vagyis emberi tulajdonságokkal ruházzák fel a chatbotokat.
Egyesek nevet is adnak nekik. A válaszok között az Alex, a Leila, a Tibi és különböző, személyesebb becenevek is megjelentek.
Az udvariasság meglepően gyakori. A válaszadók egyharmada köszönéssel kezdi a beszélgetést, de ugyanekkora azok aránya, akik soha nem köszönnek, mert a chatbot csupán egy gép.
A válaszadók háromnegyede udvariasan fogalmaz a chatbotoknak.
Van, aki azért, mert élőben is így beszél. Akadt, aki meglepő módon indokolta az udvariasságot: ha a robotok életre kelnek, szeretne jó kapcsolatban lenni velük.
A chatbot kedvesebb, mint az emberek?
A kutatás szerint a felhasználók többsége kedvesnek és udvariasnak tartja a chatbotot. Mint kiderült, bár a chatbottól inkább semleges hangnemet várnak el, ők maguk ennél udvariasabban kommunikálnak vele. Ez jól mutatja az ellentmondást, amely végigvonul az ember–gép kommunikáción.
Tudjuk, hogy nem személlyel beszélünk, mégis társalgópartnernek tekintjük.
A chatbotok úgy reagálnak, mintha kommunikációs partnerként vennének részt a beszélgetésben. Megköszönik a javítást, elnézést kérnek. A felhasználók ugyanezt a mintát követik. A válaszadók harmada kért már bocsánatot a chatbottól. Volt, aki egy véletlenül megnyomott dislike miatt érzett kellemetlenséget.
Kérdésként merült fel, hogy a kedvesebb megfogalmazás jobb válaszokat eredményez-e. A kutatás résztvevői ezt többnyire nem tapasztalták, de Veszelszki Ágnes felhívta a figyelmet egy szakirodalmi eredményre:
a megfelelően megfogalmazott, pozitív kérés igenis jobb válaszhoz vezethet.
A kutatás rávilágított, mennyire emberszerűnek érzékeljük ezeket a rendszereket. A megkérdezettek 90 százaléka tapasztalta, hogy a chatbot tévedett, mégis udvariasnak érzékelték a vele folytatott kommunikációt.
A közönség reakciói még erősebb antropomorfizálásról árulkodtak.
Az előadó által feltett kérdésekre sokan jelezték: érezték már úgy, hogy szívesebben beszélgetnének a chatbottal, mint egy emberrel.
Nem a chatbotról szól, hanem rólunk
Veszelszki Ágnes előadásának tanulsága nem az, hogy udvariasnak kell-e lennünk a gépekkel. Sokkal inkább arról van szó, hogy
mit jelent számunkra, amikor egy gépet emberi tulajdonságokkal ruházunk fel.
Az udvariasság társadalmi norma, a másik ember tiszteletéről szól. Egy géppel szemben nem azért viselkedünk így, mert a chatbotnak szüksége van rá.
A saját kommunikációs mintáinkat visszük át az új technológiára.
Az előadó egy kutatási résztvevőtől származó gondolattal zárta előadását. Ha elkezdünk egy gépet a dehumanizálódó világunkban humanizálni, mert nem tudjuk humanizálni a világunkat, annak nem lesz jó vége.
