A Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország harmadszorra végezte el azt a kutatást, amely azt vizsgálja, mi, magyarok mennyire vagyunk felkészültek a mesterségesintelligencia-használatban, és általában milyen az affinitásunk az AI-hoz.
Az úgynevezett AI Readiness Index 2024-ben mérte fel először mindezt. A metódus azóta változatlan: egy tízfokú skálán számszerűsítik a lakosság témával kapcsolatos aktuális tudását, illetve azt, hogy a magyar emberek mennyire használják ki az AI-technológiákban rejlő lehetőségeket.
A mindennapok része
Az eredményeket Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Data & Technology igazgatója és Kelemen Ákos, a PwC Magyarország menedzsere az AI Summit Méta Open Lab szekciójában tartott közös előadásában ismertette. Jó néhány meglepő adattal szolgáltak, miközben három év távlatából a lassan kirajzolódó tendenciákra is felhívták a figyelmet.
Utóbbiak közül a leglátványosabb a hazai index látványos növekedése.
Míg 2024-ben, az első mérés alkalmával ez 3,9 pontot mutatott, 2025-re 4,44-re, az idei esztendőre 5,13-ra nőtt. Vagyis a magyar internetezők – nagyjából 6,5 millió fő – AI-felkészültsége harmadik éve folyamatosan javul. A növekedés ráadásul ezúttal az aktuális tudás és a technológia gyakorlati kihasználása terén is megfigyelhető.
Felzárkóztak a veteránok
A korosztályi lebontás ugyancsak érdekes képet mutat. 2026-ban összességében azt látjuk, hogy a honi internethasználók összesen 71 százaléka használ mesterséges intelligenciát a mindennapokban – tavaly ez még csak 42 százalék volt.
A technológia továbbra is a Z generáció körében a legelterjedtebb, amelynek tagjai közül 81 százalék él az AI nyújtotta lehetőségekkel.
Az idei kutatás egyik legmeglepőbb eredménye ugyanakkor az idősebb korosztályok villámgyors felzárkózása:
az X generációtól (1965–1980) a veteránokig (1928–1945) minden vizsgált csoportban jelentősen nőtt a használat mértéke;
utóbbiak tagjainak már nagyjából fele használ AI-alapú megoldásokat.
Magánéleti problémák, egészségügyi leletek, képgenerálás
Mindez a hétköznapivá válás mutatója is egyben: a mesterséges intelligencia fokozatosan kilép a fiatal, digitálisan magabiztos felhasználók köréből,
és egyre több korosztály számára válik a hétköznapi információszerzés és problémamegoldás eszközévé.
A foglalkozásokat tekintve hasonló a helyzet. Az AI használata a tanulók körében a legmagasabb (91 százalék), őket követik az egyéni vállalkozók (85 százalék) és újabb bombameglepetésként a nyugdíjasok (55 százalék).
És hogy mire?
A kutatásból is látszik, hogy a magyarok továbbra is elsősorban a privát életük kérdéseit „vitatják meg” a mesterséges intelligenciával.
A második leggyakoribb a fordításra való alkalmazása, a harmadik pedig az egészségügyi leletek értelmezése, különösen az idősebb nemzedékek tagjainak körében. A toplista másik két helyén a képgenerálás (fiatalabbak), illetve a munkahelyi, szakmai kérdések megválaszolása szerepel 31 százalékos aránnyal.
A sorrend alapján kimondható, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre afféle személyi asszisztensként épül be az életünkbe.
És miközben a privát felhasználás fokozatosan sokszínűbbé válik, a munkahelyi alkalmazásban továbbra sem használják ki teljes mértékben a technológiában rejlő lehetőségeket.
A ChatGPT a nyerő, nagyot ugrott a Gemini
A felmérés szerint spontán ismertségben Magyarországon továbbra is a ChatGPT vezet a mesterségesintelligencia-platformok között. Az előző évben a Geminit és a Copilotot is hasonlóan erős ismertség jellemezte (6,2 és 4,0 százalék), idén azonban tovább nőtt a szakadék a szolgáltatások között.
Miközben a ChatGPT megőrizte vezető pozícióját, a Gemini ismertsége jelentősen nőtt, 24,1 százalékra. A Copilot ezzel szemben mindössze 6,3 százalékos spontán ismertséggel kullog a vezetők után.
Kiábrándult fiatalok, lelkes baby boomerek
A többség egyébként továbbra is pozitívan áll ahhoz a kérdéshez is, hogy a mesterséges intelligencia milyen befolyással lehet a jövőre és a munka világára. A válaszadók 44 százaléka pedig úgy véli, az AI jelenleg nincs érdemi hatással a munkahelyi mindennapjaira.
A generációs eredmények azonban e téren is érdekes szóródást mutatnak.
Éppen az AI-t a legnagyobb arányban használó tanulók körében látszik megjelenni egyfajta kiábrándulás.
Az előző időszakhoz képest kevésbé érzik úgy, hogy az AI alapjaiban alakítaná át az életüket, ami arra is utalhat, hogy a technológia az intenzív hétköznapi használat miatt fokozatosan elveszíti újdonságértékét.
A baby boomer generáció (1945–1964) körében viszont éppen ellenkezőleg:
jelentősen erősödött az AI jövőbeli hatásába vetett bizalom.
A technológia készen áll
A felmérés egyik legfontosabb, első pillantásra rejtett tanulsága, hogy az AI ott aratott áttörést a felhasználási esetek tekintetében (privát kérdések: 60 százalék, fordítás: 41 százalék), ahol bevált, jól működő alternatívák voltak már versenyben. Ez valódi, tudatos felhasználói váltást tükröz egy jobb megoldás felé. Ezzel szemben a munkahelyi felhasználás mindössze 31 százalékon áll, holott itt nem is volt kvázi bevált ellenfél, amit le kellett volna győznie
– összegzett Kelemen Ákos, a PwC Magyarország menedzsere.
Hangsúlyozta, az utóbbiban való lemaradás nem technológiai korlát, hanem adaptációs hiányosság: a technológia készen áll, az emberek nyitottak, a hiányzó láncszem a tudatos bevezetés és támogatás.
Meglévő fenntartások, lankadó figyelem
A növekvő használat persze nem azt jelenti, hogy az embereknek ne lennének fenntartásaik az AI-alapú technológiákkal szemben; 40 százalék legalábbis erről adott jelzést.
A bizalmatlanság legfontosabb oka, hogy az AI meggyőző módon képes hibás vagy valótlan információkat közölni – ezt a fenntartásaikat megfogalmazók 60 százaléka kiemelte.
Majdnem ugyanennyien (59 százalék) attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia rendszeres használata, a teljes ráutaltság hosszabb távon az emberi készségek gyengüléséhez, egyfajta elbutuláshoz vezethet.
A fentieknek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy az előző esztendők számaival összemérve attól viszont egyre kevesebben félnek, hogy az AI „elveszi a munkánkat”, mert mondjuk megszüntet bizonyos szakmákat.
Ahogy amiatt is kevesebben aggódnak, hogy a mesterséges intelligencia végleg átveszi az emberiség feletti uralmat: a tavalyelőtti és tavalyi 31 százalékkal szemben már csak 24 százalék tart reálisnak egy ilyen disztópikus forgatókönyvet.
Ahogy az AI Summit-előadáson humorosan elhangzott:
Lankad a figyelem, de nem éppen ez az első lépés az apokalipszis felé?
Az AI Summiton több mint 200 AI-projekt és egyéb kutatás tapasztalatait is bemutatták. Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója például arról beszélt, hogy a lakosság ugyan felzárkózott az AI használatában, ám a vállalatok gazdasági eredményei messze elmaradnak a globális szinttől.
