Augusztus 20-án indult újra a közmédia hírszolgálatása, és az M1 Híradójában, illetve a nap folyamán később is szó volt magáról a közmédiáról. Így beszámoltak arról, hogy kiket jelöltek a Független Közmédia Testületbe, illetve arról is, hogy hat médiaszakmai szervezet vitatta a szavazás és a jelölés bizonyos körülményeit. Szó esett arról is, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt. felmondta a Balásy Gyula cégeivel kötött szerződéseket. A hírtartalmakat elemezve az látszik, hogy a korábbiakhoz képest egyértelműen megjelentek az ellenzéki álláspontok is az anyagokban.
Újraindult a közmédia hírszolgáltatása
Az új felállás szerint napi két híradó lesz, az első napon volt csak négy adás, illetve az az ünnepi műsorfolyam műsorvezetőjeként visszatért a köztévére Mészáros Antónia és Bősze Ádám, de csak erre az alkalomra. Újraindult a legendás Telesport című műsor is: a közmédia átszervezése során 2015. március 15-től a sportadások nagy része átmenetileg a Duna csatornára költözött át, majd július 18-án megkezdte adását a közmédia sportcsatornája, az M4 Sport, így az M1-en kevesebb hangsúlyt kapott ez a téma.
Ugyanakkor a tegnapi adást kritika érte annak kapcsán, hogy
Baka András köztársasági elnök első ünnepi beszédét nem közvetítették élőben.
Utólag leadták, viszont nem biztosítottak jelnyelvi tolmácsot, ahogy az megszokott.
Baka András köztársasági elnök üzenete a közmédia függetlenségéről
Mindennek az ad különös hangsúlyt, hogy a köztársasági elnök az este folyamán az M1-en is beszédet mondott, amelyben a közmédia újraindulását méltatta, hangsúlyozva, hogy
az újrakezdés önmagában nem elég, vissza kell szerezni az emberek elveszített bizalmát, és megvédeni a szabad nyilvánosságot.
Felidézte, hogy július 7-én elnémult a közmédia és mindössze egy felirat fogadta a nézőket, amelyben bocsánatot kértek több év hazugságaiért. Kifejtette: a bizalom sérült, de újra ki kell érdemelni, mert Magyarországon emberek milliói számára a közmédia az elsődleges, vagy akár az egyetlen hírforrás.
Felhívta a figyelmet, hogy minden ügyben a másik fél véleményének is hallhatónak kell lennie, mert ez biztosítja a döntés lehetőségét. A demokratikus állam feladata állítása szerint nem az, hogy polgárai helyett döntsön, hanem az, hogy megteremtse a feltételeket a szabad döntéshez. Aki az emberektől elveszi a választás szabadságát, az a méltóságuk egy részétől is megfosztja őket.
Kifejtette, miszerint a változás mércéje nem az lesz, hogy mostantól más véleményeket hallunk-e, hanem az, hogy létrejön-e olyan közmédia, ahol többé senki nem döntheti el politikai érdekből, mi legyen a valóság. Továbbá kiemelte: a közmédia hitelességét nem lehet ma kihirdetni, ezt a következő évek alatt kell majd megszerezni. Sorait végül azzal zárta, hogy
a közmédia nem hazudhat. Legyen ez több egy egyszerű mondatnál.
A közmédia elmúlt időszakának kronológiája
A választások után a kormány úgy rendelkezett, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működését átmenetileg költségvetési biztos felügyeli.
Ezután az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte az MTVA átmeneti vezetőjét, dr. Horváth P. András jogászt, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata. Ezután állt le a hírszolgáltatás a közmédia minden felületén, miközben az új, ideiglenes vezetők is megkezdték munkájukat.
Július 11-én részben visszatért a hírszolgáltatás, hírek jelentek meg a képernyő alján futó sávban. Július 15-étől újraindult a Kossuth Rádió közvetítése is. Ezután beszámoltak az első tizennégy nap eredményeiről, megalakult a Független Közmédia Testület, illetve elindult az egyeztetés a közmédia jövőjéről.
A Közszolgálati Tanács nemrég pedig lefolyatta a Független Közmédia Testület tagjainak jelölési eljárását . A testület az alapító okirat szerint tulajdonosi jogokat gyakorol majd a közmédia kulcsintézményei felett. Három tagot delegál a médiaszakma, hármat a kormány és hármat az ellenzéki párt.
