Az Egyesült Királyság lakosságának hírfogyasztásában jelentős változás állt be az elmúlt időszakban, és ez a trend nyilvánvalóan világszerte hasonlóan alakulhat: a napi eseményeket követni vágyók egyre kevésbé tájékozódnak közvetlenül a hírportálokról, sokkal inkább a közösségi médiát, a videómegosztókat és az AI-t használják mindehhez – derül ki az Ofcom (Office of Communications) éves jelentéséből.
A brit hírközlési, média- és távközlési felügyeleti hatóság online (70 százalék) és személyes (30 százalék) interjúk kombinációjával végzett vizsgálata alapján
a felnőttek kicsivel több mint ötöde (21 százalék) mesterségesintelligencia-eszközök révén igyekszik naprakész maradni.
12 különböző hírforrás
A kutatás a hírforrások diverzitását is vizsgálta; eszerint a számtalan online médium, kommentátor, influenszer, valamint a hagyományos hírportálok között folyó, egyre kiélezettebb versenyben havonta átlagosan 12 különböző hírforrás éri el egy fogyasztót – a 25–34 évesek körében ez a szám 18.
Ami ennél többet mond, az a hírekhez való jutás módja; a digitális platformoknak a korábbiaknál jóval nagyobb szerepük van benne, hogyan talál rá valaki a hírtartalmakra.
Az Ofcom-adatok szerint a felnőttek több mint háromnegyede (82 százalék) online források segítségével jutott hírekhez az előző hónapban.
Bár a televízió is hasonlóan fontos felület maradt e tekintetben (79 százalék), itt jellemzően az idősebb korosztály húzza felfelé az átlagot.
A hírekre fordított idő esetében már jobban nyílik az olló; a becsült napi 72 percből 34-et az online platformok hírei visznek el, szemben a televízióból szerzett információk 18 percével.
Vezet a Facebook, nyakán a YouTube
A közösségi média és a videómegosztók szintén főszereplővé kezdenek előlépni a műfajban. Az Egyesült Királyság felnőtt lakosságának 60 százaléka használ ilyen platformokat a hírek elérésében, sőt a 16–24 évesek, illetve a 12–15 évesek nagyjából háromnegyede tájékozódik a világról ily módon.
Egyelőre a Facebooké az aranyérem, amelyet a brit felnőttek 39 százaléka használ hírfogyasztásra, a YouTube viszont villámgyorsan jön fel, 33 százalékkal
– a két platform közötti különbség 2025 óta a felére csökkent.
Ennek fényében némileg meglepő, hogy a megkérdezettek mindössze két százaléka hagyatkozik kizárólag e platformokra a hírekhez való hozzájutáskor.
A szerepük ugyanakkor sokat változott a tekintetben, hogy a felhasználók hogyan találkoznak ezeken keresztül az új információkkal. A legtöbbször nem tudatosan, célzott kereséssel, hanem a személyre szabott hírfolyamok, ajánlások, megosztások erdejében, görgetés közben egyszerűen szembejön velük valami.
Ember vagy AI?
Az Ofcom-felmérések során most elsőként vizsgálták külön, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet tölt be a hírek elérésében. Kiderült, hogy a brit felnőttek 21 százaléka használt az elmúlt hónapban valamilyen AI-alapú alkalmazást vagy szolgáltatást e célból – a fiatal felnőttek és a magasabb jövedelemmel bírók körében ennél is magasabb az arány. A legnépszerűbb ilyen eszköz a ChatGPT volt 13 százalékkal.
Az AI e területen is erősen tapasztalható térnyerése ellenére a felhasználók továbbra is elég óvatosnak látszanak a hitelességet illetően.
Egyszerűbben: a megkérdezettek 56 százaléka kevésbé bízik egy mesterséges intelligencia által írt hírcikkben, mint egy ember által készítettben.
Vagyis miközben egyre többen használják az AI-t a hírek megtalálására és összefoglalására, az eredmény megbízhatóságával kapcsolatban meglehetősen szkeptikusak.
mi lesz így a hagyományos médiával?
Ennek ellenére egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy minden marad a régiben. A digitális platformok ugyanis még
nem tudták kiszorítani a hagyományos műsorszolgáltatókat, különösen az olyan nagy horderejű események, mint például a helyi vagy országos választások idején.
Az Ofcom friss adatai szerint a közösségi médiában és a videómegosztókon elérhető összes hírtartalom jelentős része ráadásul továbbra is ezektől az ismert és a többség által hitelesnek vélt hagyományos felületekről származik.
Például a BBC-től, amely az Egyesült Királyság legszélesebb kört elérő hírszolgáltatója: az elmúlt hónapban a brit felnőttek 80 százaléka találkozott BBC-hírekkel, akár a BBC saját platformjain, akár közösségi médián keresztül, és ez vonatkozik a 16–24 évesek kétharmadára is.
Ugyancsak a BBC volt a legfontosabb hírforrás a vizsgált közösségimédia- és videómegosztó-platformokon is, utána a Sky és az ITV szerezte meg a maradék két dobogós helyet.
A 12–15 évesek körében viszont már jelentős átrendeződés látszik, itt az influenszerek és független kommentátorok által készített hírtartalmak aránya 46 százalék volt, szemben a brit műsorszolgáltatók 42 százalékával.
Összetett utak
Összegezve az Ofcom beszámolóját, és idézve az Ofcom Market Intelligence igazgatóját, Ian Macrae-t, a hírfogyasztás ma már egy „mindig aktív” környezetben történik:
az emberek egyre gyakrabban nem maguk keresik meg a híreket, hanem különböző online közvetítőkön, köztük mesterséges intelligenciával működő szolgáltatásokon keresztül találkoznak velük.
Ami nem azt jelenti, hogy a hagyományos médiaszolgáltatóknak ne lenne többé szerepük, inkább a hírekhez vezető út vált összetettebbé: ugyanazzal a hírtartalommal az ember találkozhat egy televíziós műsorban, a Facebookon, a YouTube-on vagy akár egy AI-eszközön keresztül is.
Nyáron elindult a BBC News Magyarul is, nyíltan alkalmazva az AI-alapú fordítási technológiákat, és transzparensen jelölve az AI-jal támogatott tartalmakat.
