Július 28-án írásbeli kérdést nyújtott be az Európai Bizottsághoz Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Gyürk András, Ferenc Viktória, Hölvényi György, Dömötör Csaba, László András, Schaller-Baross Ernő és Szekeres Pál, a Patrióták Európáért (PfE) frakció tíz magyar képviselője – szúrta ki a Media1.
A kérdés arra a július 7-i eseményre vonatkozik, amikor a közmédia minden hírszolgáltatási felületén, tehát a televízióban, a rádióban és online is leállították a híradásokat. Az M1 képernyőjén pedig megjelent az ismert üzenet, miszerint a közmédia nem hazudhat, bocsánatot kérnek a korábbi működésért, és a hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. A Kossuth Rádióban ezután csak zene szólt.
Az akkori közlemény szerint az ideiglenes vezetés a propaganda megszüntetésére és a közmédia átalakítására hivatkozva döntött a hírszolgáltatás felfüggesztéséről.
A fekete képernyő, a nyilvános bocsánatkérés és a hírszolgáltatás teljes felfüggesztése egyszerre jelentett szimbolikus szakítást a korábbi működéssel és egy új korszak bejelentését. Ugyanakkor a lépés komoly vitákat is kiváltott, mert a közmédia törvényi feladata a lakosság folyamatos tájékoztatása, így a hírszolgáltatás teljes leállítása információs hiányt is okozhat.
A fideszes képviselők Két konkrét kérdést tettek fel
Egyrészt azt szeretnék tudni, hogy
összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkével a magyar közszolgálati televízió, rádió és online hírportál hírszolgáltatásának felfüggesztése.
A beadvány szerint ez a cikk biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, beleértve az információk és eszmék közhatalmi beavatkozás nélküli megismerésének és közlésének szabadságát is. A képviselők emellett arra is hivatkoznak, hogy az uniós médiaszabályozás előírja a közszolgálati média független és pártatlan működését, vezetőinek kiválasztását pedig átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes eljárásokhoz köti.
Másrészt arra várnak választ, hogy összhangban áll-e az uniós médiaszabályokkal a közmédia hírszolgáltatásának leállítása, illetve a kormány beavatkozása a közmédia működésébe, különös tekintettel A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletre (EMFA).
A beadvány szerint ennek célja a médiaszabadság és a szerkesztői függetlenség védelme a politikai és gazdasági beavatkozásokkal szemben.
A történet egyik legérdekesebb eleme, hogy a fideszes EP-képviselők most éppen
arra a rendeletre hivatkoznak, amelyet a párt korábban hevesen bírált.
Mi az az EMFA?
A 2024-ben elfogadott EMFA (European Media Freedom Act), magyarul A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet – amit sokszor Európai Médiaszabadság Rendeletnek is fordítanak – közös szabályokat vezet be a média függetlenségének, pluralizmusának és átlátható működésének védelmére az EU-ban.
Célja, hogy megvédje a médiaszolgáltatókat – köztük a közszolgálati médiát – a politikai és gazdasági beavatkozástól, erősítse a szerkesztői függetlenséget, valamint átláthatóbbá tegye a média tulajdonosi és finanszírozási viszonyait.
A közmédia szempontjából különösen fontos az EMFA 5. cikke, amely előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közszolgálati médiaszolgáltatók szerkesztői és működési függetlenségét, pártatlan működését, valamint azt, hogy vezetőik kinevezése és leváltása átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes eljárásban történjen. A rendelet emellett megfelelő és kiszámítható finanszírozási garanciákat is megkövetel.
A mostani ügyben azért hivatkoznak rá a fideszes EP-képviselők, mert szerintük a magyar közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése felvetheti az EMFA 5. cikkében rögzített közszolgálati médiaszabadsági garanciák sérelmét.
Mivel az EMFA rendelet, nem irányelv, ezért közvetlenül alkalmazandó az uniós tagállamokban.
Az uniós jogszabály indokolása külön is kiemeli, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók állami finanszírozásuk és intézményi közelségük miatt különösen kitettek lehetnek a politikai beavatkozás veszélyének.
Miért fontos a fideszes képviselők felvetése?
Mert az új kormány szeretné átalakítani a közmédia működését, hogy függetlenebbé tegye, hiszen az előző kormány közvetlenül irányította az MTVA-t, ami a közszolgálati feladatokat látta el, így az MTI is alá tartozott.
De ez a változtatás akár a közmédia működésébe való beavatkozásnak is számíthat, noha a függetlenség visszaállítása a cél?
Éppen ezért van jelentősége annak, hogy a Bizottság miként értelmezi ezeket rendeleteket a jelenlegi helyzetben.
Az ügyben a kérdéseinkkel megkerestük a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t (ebbe tagozódott bele az MTVA), amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
Az ügy előzménye
A választások után a kormány úgy rendelkezett, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működését átmenetileg költségvetési biztos felügyeli.
Ezután az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte az MTVA átmeneti vezetőjét, dr. Horváth P. András jogászt, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata. Ezután állt le a hírszolgáltatás a közmédia minden felületén, miközben az új, ideiglenes vezetők is megkezdték munkájukat.
Július 11-én részben visszatért a hírszolgáltatás, hírek jelentek meg a képernyő alján futó sávban. Július 15-étől újraindult a Kossuth Rádió közvetítése is. Ezután beszámoltak az első tizennégy nap eredményeiről, megalakult a Független Közmédia Testület, illetve elindult az egyeztetés a közmédia jövőjéről.
Július végén az audit után újra munkába állt a felmentett több mint 40 közmédiás dolgozó ötöde. Ezután nevezték ki augusztus 3-án az M1 Híradó főszerkesztőjének Hajdú Gábort, illetve műsorvezetőnek Borsa Miklóst, végül másnapra visszavonták a megbízásukat. Mivel ezzel kapcsolatban kételyek merültek fel: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Facebook-posztjában fontosnak tartotta kijelenteni: „A minisztérium nem szól bele a közmédia mindennapi működésébe″. Augusztus második felében térhet vissza a teljes hírszolgáltatás.
