A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) felszámolása a Tisza-kormány azon törekvésének a része, hogy hazahozza a befagyasztott európai uniós forrásokat. A parlament június 15-én szavazta meg az Alaptörvény-módosítást, amelynek egyik pontja előkészíti a kekvák megszüntetését. Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Viktor korábbi miniszterelnök egykori politikai igazgatója június 19-én mondott le az MCC alapítványának kuratóriumi elnöki pozíciójáról.
Június végén pedig Magyar Péter miniszterelnök kijelölte azokat a minisztereket, akik a közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait gyakorlják. Ennek értelmében a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Ruff Bálinthoz került az MCC, így azóta a Mandiner című hetilapért is a Miniszterelnökséget vezető miniszter felel.
A jelenlegi határozat tehát a Mandiner sorsára is vonatkozhat, hiszen 2025. január 1-től az MCC a Mandiner tulajdonosa.
A hetilap korábban a Mediaworks portfóliójához tartozott.
A döntés Orbán Balázs szerint 30 helyszínt, nyolcezer diákot és több száz tanárt érint. A politikus „értelmetlen pusztításnak és bosszúnak” nevezte a határozatot, amelynek szerinte nem politikusok, hanem fiatalok, szülők és pedagógusok isszák meg a levét.
A Mandiner kapcsán nemrég megírtuk, hogy hatvan munkavállalót bocsátottak el. Erre az Alaptörvény módosítása után került sor. Korábban pedig arról számoltunk be, hogy drasztikusan lecsökkent a Mediaworks-oldalak és a Mandiner olvasottsága.
Az MCC reakciója
Az alapítvány vezetősége a Facebook-oldalán közzétette reakcióját Orbán Balázs posztjára, eszerint
a nyilvánosságra került alapítói határozat, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) forma megszüntetéséről rendelkezik, nem egy váratlan kormányzati döntés eredménye, hanem pontosan illeszkedik az MCC-ről is szóló törvényben rögzített menetrendbe.
A jogszabály szellemében az alapítói jogok gyakorlója legkésőbb július 31-ig köteles volt intézkedni a KEKVA-forma megszüntetéséről.
Hozzátették, hogy a folyamat következő lépéseként a kormány is határozatot hoz a KEKVA megszüntetéséről, majd az Alapítói joggyakorló felhívja az államháztartáson kívüli alapítót a továbbműködtetésről szóló nyilatkozat megtételére. Ebben az eljárásban nyilatkozhat a Tombor család arról, hogy a továbbiakban is működtetni kívánja-e az MCC-t. Amennyiben az alapító szándéka erre irányul, a kormány határozatot hoz a megszüntetési döntés visszavonásáról.
A bejegyzést azzal folytatták:
Hangsúlyozzuk, hogy semmilyen váratlan vagy rendkívüli fejlemény nem történt. Az MCC vezetése jelenleg is konstruktívan együttműködik a kormánnyal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az eredeti alapító más szervezeti formában, zökkenőmentesen működtethesse tovább az intézményt.
Hozzátették, reményeik szerint a Kárpát-medence 30 helyszínén zajló, 8000 diákot bevonó, egyedülálló tehetséggondozási programjuk, a képzéseik, a kutatásaik és a nemzetközi ösztöndíjaik a megszokott mederben, biztonságban folytatódhatnak tovább. Kiemelték, hogy diákjaik, szüleik és munkatársaik jövője és nyugalma az első számú prioritásuk.
A Mandinerről azonban nincs hír.
A Mandiner háttere
A lap saját meghatározása szerint konzervatív, nemzeti szemléletű közéleti médium, híreket, interjúkat, elemzéseket és publicisztikákat közölnek magyar és nemzetközi témákban. Rendszeresen foglalkoznak belpolitikával, külpolitikával, gazdasággal, kultúrával, sporttal és életmóddal, emellett több videós és podcastműsort is készítenek.
2009-ben jött létre az online portál, eredetileg a Fidelitas – a Fidesz ifjúsági társszervezete – Hírlevél című kiadványát követő, 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés (UFI) nevű nyomtatott lap utódjaként. Főszerkesztője 2009 és 2016 között Balogh Ákos Gergely volt, akinek helyét 2016. szeptember 1-jétől Rajcsányi Gellért addigi főszerkesztő-helyettes vette át.
2017-ben Tombor András cége, a Mandiner Press Kft. megvette az üzemeltetési jogait – a vállalkozó az első Orbán-kormányban a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, egyben a Mathias Corvinus Collegium alapítója családjával együtt. 2019. szeptember 12-től jelent meg hetilap formátumban is. A sajtóban megjelent információk szerint a Heti Válasz egykori olvasótáborának szánták, a lap főszerkesztője Szalai Zoltán, míg az online kiadás főszerkesztője jelenleg Kereki Gergő.
Pár nappal ezelőtt a HVG egy zártkörű beszélgetésre hivatkozva nyilvánosságra hozta, miszerint Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa és vezérigazgatója megvásárolná a Nemzeti Sportot és vélhetőleg a Mandinert. A marketing.hu értesülései szerint a cégcsoport részben cáfolta az értesülést, eszerint megállapították, hogy a jelenleg átalakuló médiapiac új lehetőségeket teremt, amelyeket felelős befektetőként figyelemmel kísérnek. Hozzátették, hogy nyitottak a magyarországi akvizíciós lehetőségekre, több irányt is vizsgálnak, de a Mandinerrel összefüggésben nem merült fel ilyen szándékuk.
A kormányváltás hatása a médiapiacra
Az utóbbi hetekben jelentős változások zajlottak le a hazai médiapiacon. Májusban a Mediaworks leépítésbe kezdett, amelynek során elsőként a nyomtatott Metropol szűnt meg. Majd 180 dolgozó elbocsátásáról szóltak a hírek, ekkor derült ki, hogy a nyomtatott mellett az online Metropol és Ripost is megszűnik, valamint a Bors print napilap is. Szintén komoly változás érte a Magyar Nemzetet, ami hetilappá alakul át. A következő elbocsátási hullám során a Mediaworks a Világgazdasághoz tartozó munkatársak egy részének mondott fel, továbbá elküldték a Pesti Srácok összes, húsz munkavállalóját is.
