A Google az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy a Geminit hosszútávon nem egy különálló chatbotként, hanem egy, a böngészőbe organikusan beépülő eszközként képzeli el. Úgy tűnik, hogy a vállalat el is indult az integráció felé vezető úton, ugyanis több magyar felhasználónál olyan AI-funkció jelent meg mobiltelefonon, amely közvetlenül kiadványok cikkeire "ül rá". A Gemini fogalmakat magyaráz, témacímkéket ajánl, ám olykor teljesen félre értelmezi a tartalmat. A Google erről egyelőre nem adott ki hivatalos tájékoztatást, a jelenség pedig kiadói oldalról nagyon komoly kérdéseket vet fel.
A Google idei fejlesztéseinek egyik központi eleme, hogy a Gemini ne csupán chatbotként funkcionáljon. A vállalat a Google I/O fejlesztői konferencián jelentette be, hogy a Gemini in Chrome már Androidon is elérhető lesz. Hosszú cikkeket foglal össze, kérdésekre válaszol a megnyitott oldal tartalmával kapcsolatban, valamint részletes magyarázatokat ad anélkül, hogy a felhasználónak alkalmazást kellene váltania. A Google erről úgy fogalmazott, hogy a Gemini célja "segíteni jobban megérteni a webes tartalmakat”.
Az általunk tapasztalt jelenség azonban jóval túlmutat ezen.
AI-címkék jelentek meg a cikkekben
Az elmúlt napokban több különböző felhasználónál azt tapasztaltuk, hogy bizonyos cikkek olvasása közben mobilon a Google automatikusan AI-generált címkéket jelenít meg közvetlenül az oldalon. Van, hogy egy szó mellett jelenik meg egy kattintható ikon, amelyre rábökve egy „A Gemini által generálva” feliratú magyarázat nyílik meg. Máskor egy lebegő gomb bukkan fel görgetés közben, amely egy fogalomhoz kínált háttérmagyarázatot. A rendszer ráadásul nem mindig a cikkben szereplő szavakat emeli ki.
Egy gyermekek nyári napirendjéről szóló cikkben például „Családjogi törvény” és „Utazás és közlekedés” feliratú AI-címkék jelentek meg, amelyekre kattintva a Gemini magyarázatot adott ezekről a témákról – annak ellenére, hogy érdemben nem is kapcsolódtak a tartalomhoz. Más esetben egy egészségügyi cikkben a „rák” kifejezésnél nem a daganatos betegséggel kapcsolatos háttérmagyarázat jelent meg, hanem a rák mint állat elkészítési módjairól szóló AI-válasz.
A tapasztalatok alapján tehát a rendszer nemcsak fogalmakat magyaráz, hanem olykor maga próbálja meghatározni, miről szól a cikk – több kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel.
Hogy kerül a Gemini egy kiadó oldalára?
Bár hivatalos dokumentáció nincs, a megfigyelések alapján néhány dolog valószínűsíthető.
A legfontosabb, hogy nem a kiadó építette be a Geminit a saját oldalába. A jelenség különböző böngészőkben, különböző operációs rendszereken és különböző felhasználóknál jelent meg, de ugyanazon a cikkoldalon nem minden látogatónál aktiválódik.
Technikailag ennek nincs különösebb akadálya. Amikor egy weboldal betöltődik a telefonon, a böngésző már ismeri annak teljes tartalmát. Egy mesterséges intelligencia képes ezt elemezni, felismerni benne fogalmakat vagy témákat, majd ezekhez saját magyarázatot készíteni. Mindezt pedig úgy meg lehet valósítani, hogy a weboldal forráskódját nem módosítják; a böngésző vagy egy Google-komponens egyszerűen rárajzolja saját felületét a megjelenített oldalra.
A Google fejlesztői dokumentációja alapján a Gemini már most is képes egy megnyitott weboldalt értelmezni, összefoglalni és kérdésekre válaszolni annak tartalmával kapcsolatban. A vállalat emellett a Grounding with Google Search technológiát is használja, amelynek segítségével a modell szükség esetén a Google keresőjére és tudásgráfjára támaszkodva készít pontosabb válaszokat.
Vagyis a vállalat már rendelkezik azokkal a technológiai építőelemekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a Gemini ne csak a keresőben, hanem magában a böngészőben is aktívan tevékenykedjen.
Nincs nyoma hivatalos bejelentésnek
Bár a Google részletesen ismertette a Gemini in Chrome képességeit, a Google hivatalos dokumentációjában és a nemzetközi szakmai sajtóban egyelőre nem találtunk olyan bejelentést, amely automatikusan megjelenő Gemini-címkékről vagy AI-magyarázatokról szólna a kiadók weboldalain.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy a funkció ne létezne. A Google rendszeresen vezet be fokozatosan új szolgáltatásokat, a felhasználók csak egy részénél aktiválva azokat. Jelenleg azonban nem lehet biztosan megmondani, hogy korlátozott tesztről, fokozatos bevezetésről vagy egy még nem dokumentált Gemini-funkcióról van szó.
A kiadók számára ez sokkal többről szól, mint egy új AI-funkcióról
Az AI Overviews esetében a Google még a keresési találatok előtt helyezi el saját AI-összefoglalóját. Itt azonban már az olvasás közben jelennek meg a Gemini által generált magyarázatok és témacímkék. Így
a szerkesztőség már nemcsak azért versenyez a Google AI-jával, hogy az olvasó rákattintson a cikkre, hanem már a saját cikkének olvasása közben is harcolnia kell az olvasó figyelméért.
Ráadásul a most látott példák alapján az AI nem minden esetben értelmezi helyesen a tartalmat. Ha egy gyermeknevelési cikkhez „Családjogi törvény” címkét rendel, vagy egy egészségügyi cikkben a „rák” szót tengeri állatként magyarázza, az nemcsak pontatlanságot jelent, hanem könnyen félre is vezetheti az olvasót.
Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a brit versenyhatóság (CMA) nemrég arra kötelezte a Google-t, hogy a kiadók számára biztosítson olyan lehetőséget, amellyel kizárhatják tartalmaikat az AI Overviews és más keresési AI-funkciók felhasználásából, úgy, hogy a hagyományos keresési találatokban továbbra is megjelenhetnek. A döntés célja éppen az volt, hogy a kiadók nagyobb kontrollt kapjanak saját tartalmaik AI-felhasználása felett.
Ha azonban a Gemini valóban közvetlenül a kiadói oldalak olvasási élményébe épül be, milyen beleszólása marad a szerkesztőségeknek abba, hogy saját cikkeik mellett milyen AI-generált tartalom jelenik meg?
Ha a Google saját magyarázatokat és témacímkéket illeszt egy cikkbe, akkor már nem egyszerűen egy külső szolgáltatást kínál, hanem aktívan alakítja a kiadó által megtervezett olvasói élményt. Egy olyan felületen jelenik meg saját tartalommal, amely felett a szerkesztőségnek elvileg teljes kontrollja van. A mostani példák ráadásul azt is bizonyítják, hogy ha az AI téved, a félrevezető magyarázat vagy rosszul megválasztott címke is a kiadó oldalán jelenik meg – miközben annak tartalmára a szerkesztőségnek nincs ráhatása.
