Az elmúlt hetek történései sok szempontból új korszakot nyitottak a hazai nyomtatott sajtó történetében. A Népszava print verziójának megszűnésével és a Magyar Nemzet hetilappá alakulásával Európában hazánk az első olyan ország, ahol nincs nyomtatott politikai napilap. A Blikk és a Nemzeti Sport tartja még a frontot.
Nem csak a lapokról szól a történet
Az átalakulások és megszűnések komolyan érintik az olvasókat és a kiadókat, ám van egy harmadik szereplő, amelyre legalább ekkora – ha nem még nagyobb – hatással lehetnek az elmúlt időszak eseményei. Kérdéses ugyanis, hogy mi történhet azzal a logisztikai rendszerrel, amelynek működését évtizedeken keresztül a napilapok biztosították.
A napilapok terjesztése egészen más működést igényel, mint a heti vagy havi magazinoké. A nyomdából kikerülő példányokat néhány órán belül országszerte több ezer árusítóhelyre kell eljuttatni, ami jelentős logisztikai hátteret és folyamatos operációt igényel. Ennek fenntartása nagyrészt fix költségekkel jár, vagyis nem lesz lényegesen olcsóbb attól, hogy kevesebb lapot kell szállítani.
Éppen ezért joggal merül fel az aggály, hogy két országos napilap elegendő-e egy olyan országos terjesztési hálózat gazdaságos működtetéséhez, amelyet korábban jóval nagyobb napi volumenre építettek ki.
A magazinpiac sem ússza meg?
Ha a napilapok száma tartósan alacsony marad, annak hatása idővel a magazinpiacon is megjelenhet. Megkerestük a Lapkert afelől érdeklődve, vajon a kialakult helyzet
- befolyásolja-e a két megmaradt országos napilap, a Blikk és a Nemzeti Sport terjesztését;
- várható-e drágulás;
- a hetilapok piacát érintik-e a változások;
- illetve módosulhat-e a megjelenések napja a terjesztés optimalizálása érdekében.
A MediaFuture megkeresésére a Lapker azt közölte, hogy
a terjesztési működésünk a megszokott rendben zajlik. A legnagyobb magyarországi terjesztőként számunkra továbbra is az a legfontosabb, hogy a feladatunkat maradéktalanul ellássuk és kiadó partnereink kiadványait megbízhatóan eljuttassuk áruspartnereinkhez.
Arra azonban nem tértek ki, hogy a napilappiac átalakulása hosszabb távon eredményezhet-e változást a terjesztési díjakban, illetve szükségessé válhat-e a logisztikai folyamatok vagy akár egyes magazinok megjelenési napjainak átalakítása.
Több lehetséges forgatókönyv
Jelenleg korai lenne kijelenteni, hogy a mostani változások szükségszerűen a terjesztési modell átalakulásához vezetnek. Ám a piaci logika alapján több lehetőség elképzelhető.
Az egyik forgatókönyv szerint a jelenlegi infrastruktúra változatlan formában működik tovább a fajlagos terjesztési költségek emelkedése mellett. Egy másik szerint idővel racionalizálhatják a logisztikai hálózatot, ami hatással lehet a szállítási útvonalakra, a kézbesítési folyamatokra vagy akár a piacon lévő kiadványok megjelenési rendjére is.
Az is elképzelhető, hogy a kieső volumen egy részét más nyomdai vagy logisztikai megbízások pótolják, így a jelenlegi rendszer hosszabb távon is fenntartható marad. Arra viszont csekély az esély, hogy teljesen új szereplők jelenjenek meg a napilappiacon.
A fennmaradók lehetőségei
Korábban Kolossváry Balázs, a Blikk főszerkesztője az Indexnek adott interjújában értékelte a jelenlegi helyzetet, valamint a print infotainment jövőjét. Kolossváry Balázs szerint továbbra is jelentős olvasói réteg ragaszkodik a papíralapú újságokhoz, ezért hosszú távon számol a printtel. Ugyanakkor úgy véli, ma nem reális, hogy új országos napilap jelenjen meg a piacon, hiszen az előállítási költségek – különösen a papír drágulása óta – jelentősen megemelkedtek.
A kialakult helyzet a piacon maradó szereplők számára új lehetőségeket is teremthet. Azok az olvasók, akik továbbra is a nyomtatott napilapokat részesítik előnyben, a fennmaradó brandek felé fordulhatnak, így a szűkülő kínálatban a meglévő márkák pozíciója erősödhet.
