Megtartotta első ülését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) megújult összetételű Médiatanácsa. Ezen nem csak az új ügyrendet fogadták el, elvi jelentőségű határozatokat hoztak a lejáró rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok megújítása ügyében is.
A hosszabbítási időtartamot egy évben szabták meg, a médiaszolgáltatások sokszínűségének védelme és a demokratikus közvélemény erősítése érdekében.
Ez az időtáv biztosítja a médiaszolgáltatás folyamatosságát, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy megtörténjen a rádiós piac felmérése, és a médiapluralizmus követelményére tekintettel döntés szülessen a frekvenciák hasznosításának hosszú távú koncepciójáról.
Részletesebb szabályok, nyilvános jegyzőkönyvek
A Médiatanács október 6-án tartott első ülésén első napirendi pontként a saját ügyrendjét fogadta el.
Az egyelőre az elnökből (Polyák Gábor) és három tagból (Bencsik Márta, Bodrogi Bea, Nagy Krisztina) álló testület működésének alapdokumentumában a korábbiaknál részletesebb szabályok biztosítják a döntések jogszerűségét, átláthatóságát és pártatlanságát, valamint rögzítették benne, hogy
a tagok eltérő szakmai háttere a testület erőforrása.
Az újdonságok közé tartozik továbbá, hogy ezentúl nemcsak a Médiatanács döntései, illetve azok indokolásai lesznek nyilvánosak, hanem a szavazások név szerinti eredményei és a különvélemények is.
Az ülések szó szerinti jegyzőkönyveit a Médiatanács az aláírást követő három munkanapon belül teszi közzé a honlapján. A testület lehetőséget biztosít arra is, hogy az ügyrenddel kapcsolatban a később csatlakozó ellenzéki tagok módosító javaslatokat tehessenek.
A Médiatanács ezenkívül a 2026-os évre előre meghatározta üléseinek időpontjait is, amelyeket szintén nyilvánosságra hoz.
Jelentős összegű bírságok
A testület emellett döntéseket hozott az elődszervezet 2026. június 23-án megtartott ülése óta felhalmozódott ügyekben. Olyan súlyú médiafelügyeleti előterjesztéseket tárgyaltak, amelyek jelentős összegű bírságok kiszabását indokolták.
Az egyik az RTL-t sújtja; a csatorna a Terhes társaság című filmet nem a megfelelő korhatári kategóriában és időpontban tűzte műsorára.
Az „agresszív, erőszakos, szexuális utalásokban és tudatmódosító szerek használatát bemutató jelenetekben” bővelkedő műsorszámot a médiaszolgáltató a III. korhatári kategóriába (12 éven aluliak számára nem ajánlott) sorolva sugározta. Miközben a film magasabb korhatári kategóriába sorolást indokolt volna (16 éven aluliak számára nem ajánlott), így csak későbbi időpontban lehetett volna vetíteni.
A Médiatanács hatmillió forint bírság megfizetésére, valamint a jogsértést hírül adó közlemény közzétételére kötelezte az M-RTL Zrt.-t.
Szintén 12 éven aluliak számára nem ajánlottként jelölte a HÍR TV a Riasztás című műsorának két adását, amelyek egy 2023-ban elkövetett, gyilkosságba torkolló párkapcsolati vitáról számoltak be.
A médiaszolgáltató a jogsértő képsorokat szintén kétszer közzétette a lekérhető csatornáján. Mivel a bűnügyi magazinműsor érintett adását a IV. korhatári kategóriába (16 éven aluliak számára nem ajánlott) kellett volna sorolni, a HírTV Zrt. összesen 800 ezer forint bírságot kapott a Médiatanácstól. Emellett közleményben is tudatnia kell a jogsértések megtörténtét, amelyek ismételtségére tekintettel a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének 25 ezer forintos bírságot kell fizetnie.
A testület figyelmeztette az ATV Zrt.-t is, mivel a csatorna szabálytalanul hirdette az Ormos Intézet egyik gyógykezelését. A kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyászati eljárások reklámozása ugyanis tilos.
Vizsgálták Hajdú Péter és a Partizán ügyét is
A Népszabadság érdeklődésére Polyák Gábor, a Médiatanács elnöke közölte, hogy az október 6-i ülésen vizsgálatot rendeltek el Hajdú Péter interjúja nyomán. A műsorvezető ugyanis szeptember végén interjút készített Horváth József 60 éves borász-vendéglátóssal, akit az ügyészség többek között minősített szexuális erőszakkal, szexuális kényszerítéssel és zaklatással vádol.
A műsorvezető azonban az interjú során többször megkérdőjelezte a vádirat állításait, illetve azt is felvetette, hogy a történtek alapján akár maga a vádlott lehet az áldozat. Polyák Gábor elmondása szerint elsőként azt kell tisztázni, hogy a kifogásolt szolgáltatás a Médiatanács hatáskörébe tartozó médiaszolgáltatásnak minősül-e, ezután következik az, hogy történt-e jogsértés. Az elnök úgy fogalmazott, hogy az emberi méltóság sérelme lehet az elsődleges kérdés, amellyel foglalkozni kell.
Emellett azzal is foglalkoztak, hogy a Partizán tudósítóját hétfőn nem engedték be a Parlamentbe forgatni, azzal indokolva a döntést, hogy a Partizán az NMHH oldalán nem „sajtótermékként” szerepel. Mivel itt kérdőjeles jogértelmezés állhat a háttérben a Médiatanácsnak az lehet a feladata, hogy tisztába teszi a fogalmakat, kereteket, hol folyik ma újságírás.
Polyák Gábort 132 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választotta meg az Országgyűlés a Médiatanács elnökévé.
