Mára elmondható, hogy a világ eseményeiről számos forrásból lehet tájékozódni. Ha csak egy-egy adott kiadót nézünk hazánkban, akkor is cikkek tucatjai, százai jelennek meg egyetlen nap leforgása alatt. Ez a szám még jelentősebb külföldön, ahol az olyan lapok, mint a The New York Times, a The Wall Street Journal, a Washington Post és a BuzzFeed, százával, akár ezrével állítanak elő tartalmakat minden egyes nap. A BuzzFeed azért is jó példa, mert évről évre több tartalmat jelentet meg, 2012 és 2016 között az ötszörösére emelkedett az oldalon közzétett cikkek és videók napi mennyisége.
A sok információ befogadása azonban megterhelő lehet egy idő után, raadásul egyfajta FOMO (Fear of missing out) érzést hozhat létre, hiszen nem akarunk lemaradni arról, hogy mi is folyik a világban.
Megyeri Zsuzsa Dóra pszichológust kérdeztük arról, hogy pontosan milyen hatással van az emberre ez az állandó, szinte már kényszeres hír- és tartalomfogyasztás, és mit lehet tenni a stressz ellen, amit magával hoz a jelenség.
Milyen hatással van az emberekre a hír- és médiafogyasztás?
A hír- és médiafogyasztás kettős természetű: természetesen segít tájékozódni a világban, másfelől a nem megfelelő médiafogyasztás lelki terhet is róhat ránk. Az agyunk evolúciós okokból különösen fogékony a veszélyjelzésekre: a negatív ingerek hamarabb ragadják meg a figyelmünket, mélyebben vésődnek be, és erősebb érzelmi reakciót váltanak ki, mint a pozitívak.
Hamarabb emlékszünk egy, a nap folyamán történt negatív eseményre, mint több pozitívra együttvéve. Ez az úgynevezett negativitási torzítás egykor a túlélésünket segítette, ma viszont könnyen túlterhelhet, ha állandóan negatív híreknek vagyunk kitéve.
A következmények sokfélék lehetnek: növekvő szorongás, stressz, alvászavarok, figyelem- és memória-problémák. Nemcsak a passzív hírfolyam okozhat terhelést, hanem az aktív részvétel is. Kutatások mutatják, hogy a gyakori posztolás, online aktivitás is emelheti a lelki kimerültség kockázatát. Nehéz általánosságban beszélni, de érdemes megkérdezni magunktól: mi a funkciója a posztolásnak? Mit ad nekem valójában?
Miért teszik stresszesebbé az embereket a negatív hírek?
Az evolúció során az jelentett előnyt, ha hamar észrevettük a fenyegetést. Aki nem figyelt a közelgő veszélyre, az könnyen életét vesztette, aki viszont tévesen riasztott, legfeljebb feleslegesen ijedt meg. Így alakult ki bennünk az a belső program, hogy a negatív ingerek sokkal nagyobb figyelmet kapnak. Ez a mechanizmus évezredeken át hasznos volt, hiszen a túlélésünket szolgálta.
A negatív hírek hasonlóan működnek: sokkal erősebb stresszválaszt váltanak ki. A test „készenléti állapotba” kerül, stresszhormonokat termel, miközben a valódi veszély nem közvetlenül minket fenyeget. Az algoritmusok, a hírportálok és a közösségi média ráadásul előnyben részesítik a drámai, fenyegető tartalmakat, így a torzítás hatása csak fokozódik.
Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt a hír- és médiafogyasztás, illetve a stresszmentesebb élet között?
Lehetünk tudatosabbak. Például mi döntjük el, hogy milyen forrásokból, milyen gyakran és milyen mennyiségben fogyasztunk híreket. Praktikus lépések lehetnek az értesítések kikapcsolása, a kijelölt hírfogyasztási idősávok, az offline időszakok, a megbízható források választása, illetve a konstruktív, megoldás-orientált hírek keresése.
Észrevehetjük azt is, hogy mi történik bennünk, hogyan hat ránk, ha túl sok negatív hírt olvastunk, vagy ha sok időt töltöttünk a közösségi médiában. Ilyenkor segíthet, ha kicsit megállunk, és megkérdezzük magunktól:
- Mit érzek most pontosan?
- Hol érzem ezt a testemben? (feszültséget, gyomorgörcsöt, nehéz légzést, bizsergést, szorítást)
- Vajon mit mondana ez az érzés/testérzet, ha beszélni tudna?
Ha felismerjük, hogy a félelem például a biztonságra való vágyunkból fakad, akkor tudatosabban kereshetünk olyan tevékenységeket, amelyek ezt az igényt betöltik — például a kapcsolódás másokkal vagy nyugalmat adó rituálék.
Ugyanígy fontos, hogy tudatosan jelen legyünk a pozitív érzésekkel is. Megengedhetjük magunknak, hogy átéljük az örömöt. Érdemes feltenni a kérdést: vajon hogyan jelenik meg az öröm a testünkben? Megélni a jót is. Ez segíthet ellensúlyozni a negativitási torzítást.
Milyen egyéb médiafogyasztási szokások lehetnek negatív hatásúak, és mit tehetünk ellenük?
A médiahasználatban több káros szokás is előfordulhat. Az egyik legismertebb a doomscrolling , vagyis a kényszeres negatív hírkeresés. Ez rövid távon adhat egyfajta illúziót a kontrollról, de hosszú távon inkább szorongást és kimerültséget okoz. Szintén ártalmas lehet, ha állandó értesítések szakítják meg a figyelmünket, hiszen ilyenkor csökken a koncentráció és nő a feszültség. A közösségi médiában való folyamatos összehasonlítás pedig rombolja az önértékelést, amikor mások idealizált életképét látjuk.
A már említett tudatosság sokat segít. Hasznos lehet médiadetoxot tartani, vagyis rendszeres szüneteket beiktatni, amikor tudatosan nem fogyasztunk híreket. Érdemes figyelni a forrásszűrésre is: válasszunk inkább hiteles, kiegyensúlyozott felületeket a szenzációhajhász helyett. Az értesítéseket szabályozzuk, és hagyjuk meg csak a legszükségesebbeket. Sokszor segít, ha megbeszéljük másokkal a híreket, hogy közösen dolgozzuk fel az élményt, és kimondjuk, mit váltott ki belőlünk.
Fontos az önreflexió is. Ha észrevesszük, hogy túl sok időt töltünk hírek vagy közösségi média pörgetésével, álljunk meg, és figyeljük meg magunkat:
Mit érzek most? Miért van szükségem újabb és újabb információra? Mi az, amit valójában keresek?
Ha rájövünk, hogy a hírolvasás mögött a biztonság vagy a bizonyosság vágya áll, tudatosan kereshetünk más forrást is e szükségletek betöltésére, például egy közösségi élményt vagy más olyan tevékenységet, ami feltölt.
