A bejelentés után Musk rajongói azonnal a Wikipédia „halálát” vizionálták. Az indulás mégis rögösebbnek tűnik, mivel a felhasználók számos ténybeli hibát találtak, és a Musk által kedvelt, szélsőjobboldali nézőpontokat tükröző tartalmakat fedeztek fel. A szakértők szerint is félrevezetés és ideológiai torzítás jellemző a Grokipediában – írta meg a Guardian.
Torzított igazság
Elon Musk azzal a céllal indította el a Grokipediát, hogy a Wikipédiát leváltsa, szerinte ugyanis az túlságosan „woke” és politikailag elfogult. Az új platform a Grok nevű mesterséges intelligenciára épül, és Musk „az emberi tudás összefoglalását” szánja. Azt is elmondta, hogy tervei szerint az adatbázist a Holdra és a Marsra is eljuttatja majd.
Sir Richard Evans neves brit történész, miután felkérést kapott a Grokipedia tesztelésére, saját életrajzában is pontatlan vagy hamis információkat talált.
Evans szerint a problémát az jelenti, hogy az AI mindent „felporszívóz”, amit talál és a chatszobák hozzászólásait egyenértékűnek tartja a komoly akadémiai munkákkal.
Evans példaként említette Albert Speer, Hitler építészének bejegyzését is, amely
újraközölte Speer által terjesztett hazugságokat és torzításokat, annak ellenére, hogy azokat egy 2017-es díjnyertes életrajz már korrigálta. Tehát az AI a forráskritika teljes hiányát tükrözi.
A marxista történészről, Eric Hobsbawmról szóló bejegyzés szintén több ponton félrevezető volt, többek között szolgálati múltját és családi életét illetően.
Más gondolkodásmód
A történészek szerint ez nem egyszerű technikai hiba, hanem egy mélyebb kulturális probléma tünete. David Larsson Heidenblad, a svéd Lund Tudástörténeti Központ kutatója szerint
a „Szilícium-völgyi gondolkodás” abban különbözik az akadémiai szemlélettől, hogy hibázni nem kudarc, hanem része a folyamatnak. Az akadémiai világ ezzel szemben a hosszú távú bizalomépítésen és a kutatáson alapul.
Musk maga is hozzájárult a politikai vitákhoz, a Grokipedia népszerűsítése közben például „elkerülhetetlennek” nevezte a brit polgárháborút, és szélsőjobboldali agitátorokkal való „szövetségre” szólította fel az angolokat.
Peter Burke kultúrtörténész aggodalmát fejezte ki a politikai manipuláció lehetősége miatt, különösen mivel
az enciklopédia bejegyzéseinek anonimitása indokolatlan tekintélyt kölcsönözhet a szövegeknek, a hitelesség látszatát kelti.
AI vagy ember írja?
A Grokipedia a 15. századi kínai enciklopédiáktól a Wikipédiáig ívelő hagyományt kívánja folytatni – de először fordul elő, hogy egy ilyen tudásbázist szinte teljes egészében mesterséges intelligencia hoz létre. Ez új kérdést vet fel: ki irányítja ezt az igazságot?
Andrew Dudfield, a Full Fact nevű tényellenőrző szervezet AI-vezetője a transzparencia hiányát emelte ki, szerinte nem világos, milyen adatokon tanult a rendszer, mennyi benne az emberi beavatkozás.
Nem világos, milyen mértékig vesz részt az ember ebben a folyamatban, milyen mértékig generálja a mesterséges intelligencia. Nehéz megbízni valamiben, ha nem látjuk, hogyan születnek ezek a döntések.
– fogalmazott.
Wiki kontra groki
Miközben Musk támogatóinak egy része azt állítja, hogy a „Grokipedia megölte a Wikipédiát”,
a platform valójában nagyrészt a riválisától másolt.
Több mint 880 ezer cikkből álló adatbázisa tele van szó szerint átvett bejegyzésekkel, a PlayStation 5-től a Led Zeppelinig.
Az eltérések azonban feltűnőek ott, ahol politikai vagy ideológiai kérdésekről van szó.
A Grokipedia például az orosz invázióról szóló cikkében a Kreml narratíváját idézi, míg a Wikipédia Putyin imperialista nézeteit határozta meg okként, illetve alaptalannak nevezte az ukrán kormányt neo-nácinak nyilvánító állításokat. A brit Britain First mozgalmat „hazafias pártként” mutatja be, míg a Wikipédia „neofasiszta gyűlöletcsoportként”. Az amerikai Capitolium 2021. január 6-i ostromát a Groki „zavargásként” írja le, míg a Wikipédia kísérletként a hatalom erőszakos megdöntésére.
A tudás jövője – ember vagy gép?
A Grokipedia indulására a Wikimedia Alapítvány szóvivője hűvösen reagált, hangsúlyozva, hogy a
A Wikipédia erősségei a transzparens szabályokban, a közösségi ellenőrzésben, az objektív tájékoztatás kultúrájában, illetve a semleges nézőpontban rejlenek. Ez biztosítja a hitelességet.
A kilencvenes évek végén még olyan utópiákról olvashattunk, amelyek szerint az internet egyesíti és felemeli majd az emberiséget, ma viszont úgy látjuk, hogy polarizál és hamis információkat terjeszt. Mi romlott el és javítható-e a helyzet a technológia átalakításával? Dr. Tófalvy Tamás médiakutató, a BME docensének gondolatai.
