Olyan érzés volt, mintha valaki egy teherautóval a képzeletem elé parkolt volna, és ellopott volna mindent, amit valaha alkottam
– így nyilatkozott David Baldacci, számos jogi thriller bestseller szerzője nemrég egy szenátusi meghallgatáson. Arról beszélt, hogy a fia megkérte a ChatGPT-t, alkosson David Baldacci stílusában, és az hátborzongatóan ismerős szereplőkből, helyszínekből és cselekményfordulatokból álló utánzatot írt.
A „fair use″ a versenyről is szól
Baldacci azon írók egyike, akik pert indítottak az OpenAI és a Microsoft ellen, amiért a cégek engedély és fizetés nélkül használták fel műveiket a ChatGPT és a Copilot betanításához. Most a Kongresszus segítségét is kérték, és úgy tűnik, egy bizonyos fokig megértésre találtak: a törvényhozók – a Szenátus Igazságügyi Bizottságának Bűnügyi és Terrorelhárítási Albizottsága – felháborodásukat fejezték ki a technológiai iparág gyakorlata miatt. Az elnök, Josh Hawley Missouri állam republikánus szenátora így fogalmazott:
A mai meghallgatás az amerikai történelem legnagyobb szellemi tulajdon elrablásáról szól.
A perek mellett tehát egy újabb fronton kezdtek el küzdeni a szerzők: olyan jogszabályok megalkotása érdekében lobbiznak, amelyek megtiltanák a publikált művek engedély nélküli felhasználását az AI-projektekhez.
Az eddigi törvények ugyanis nem védik eléggé az érdekeiket: a bírók két alkalommal is elfogadták az AI-cégek azon érvelését, hogy a modellek szerzői joggal védett anyagokon történő betanítása a „fair use” kategóriájába tartozik. Az „elfogadható felhasználás” az amerikai jogban lehetővé teszi a szerzői jogi művek korlátozott felhasználását engedély nélkül, bizonyos esetekben – például oktatás, kutatás, paródia vagy kritika céljából.
De ehhez a felhasználásnak transzformatívnak kell lennie, azaz új jelentést, célt kell adnia az eredeti műnek, és nem helyettesíti annak piacát.
Ezekben a perekben ez a központi jogi ütközőpont. Az OpenAI, a Meta és más AI-cégek azzal védekeznek, hogy a könyvek és cikkek betanítási célú felhasználása transzformatív, mivel nem az eredeti művek másolása a cél, hanem a nyelvi minták megtanítása. A felperesek ezzel szemben azt állítják, hogy a generatív AI gyakran képes szó szerint vagy nagyon hasonló formában visszaadni a tanulásra használt művek tartalmát, ezzel közvetlen piaci versenybe szállva az eredeti szerzőkkel.
Ezért fontos az a jelenség, amit David Baldacci megfogalmazott, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az AI-eszközök valóban befolyásolhatják az előállításukhoz felhasznált könyvek, még inkább a sajtóorgánumok piacát.
Bár a törvényhozók mindkét pártból együttérzően hallgatták meg a szerzőket, szakértők szerint nem valószínű, hogy rövid időn belül új szabályozás fog születni, több bizottsági tag ugyanis más ügyek miatt nem jelent meg a meghallgatáson, ami arra utal, hogy a téma nem elsődleges a Kongresszus napirendjén.
A The New York Times küzdelme
Ez a per az egyik legnagyobb horderejű eset. A The New York Times 2023 decemberében perelte be az OpenAI-t és a Microsoftot, azt állítva, hogy a cégek jogtalanul használták fel a lap több millió cikkét a ChatGPT és a Microsoft Copilot modellek betanítására.
A kiadó szerint az AI-modellek nemcsak a tartalmat „lopják el″, hanem képesek a cikkeket gyakorlatilag szó szerint felidézni. Ezzel közvetlen versenytársat teremtenek a kiadónak, így az elveszíti az előfizetőket és a hirdetési bevételeket.
2025 tavaszán a bíróság szűkítette a per tárgyát, de egyben megerősítette a főbb vádpontok érvényességét, tovább elismerte az eljárásban azt is, hogy az OpenAI és a Microsoft közvetlenül (a modellek betanításával) és közvetetten (a felhasználókat segítve a jogsértő kimenet generálásában) is megsértette a The New York Times szerzői jogait.
A bíróság elrendelte, hogy az OpenAI-nak meg kell őriznie a felhasználói csevegések adatait, amíg a per tart. Ez azt mutatja, hogy komolyan veszik a kiadó érvelését. Viszont ez a felhasználók adatvédelmi jogait is érinti, a vállalat eddigi gyakorlata szerint a törölt csevegéseket 30 nap után véglegesen eltávolították, ezt most átmenetileg felfüggesztették.
A szakértők szerint a per még évekig is eltarthat, a kimenetele pedig jelentősen befolyásolhatja a mesterséges intelligencia fejlesztésének jogi kereteit.
Írók csoportos keresete
Az Authors Guild (Írók Céhe) és 17 ismert író, köztük George R.R. Martin, Jodi Picoult és John Grisham, 2023 szeptemberében csoportos keresetet nyújtott be az OpenAI ellen. A vád ez eddigiekhez hasonló.
2024 februárjában a bírónő elutasította azokat az érveket, amelyek a ChatGPT által generált kimenet (output) szerzői jogi sérelméről szóltak, mivel nem találtak lényeges hasonlóságot a generált szöveg és az eredeti könyvek között.
Ugyanakkor az a felvetés, hogy a modellek betanításához használt adatkészletek jogellenesen tartalmazták a műveket, még áll. Az Authors Guild egy módosított keresetben a Microsoftot is megnevezte alperesként.
2025 áprilisában ezzel együtt tizenkét amerikai szerzői jogi pert egyesítettek New Yorkban, többek között Sarah Silverman és más szerzők ügyét.
Silverman és Kadrey
Sarah Silverman, Richard Kadrey és más szerzők 2023 júliusában indítottak közösen pert az OpenAI és a Meta ellen (Silverman egyébként egy másik perben is szerepelt ). A vád hasonló az eddigiekhez, viszont a felperesek szerint azt a Meta belső kommunikációja is igazolja: tudatosan használtak akár kalózmásolatokat is. Olyan, engedély nélkül beszerzett digitális másolatokról van szó, amelyek torrent oldalakról vagy más jogsértő forrásokból származtak.
Az OpenAI elleni per átkerült New Yorkba, a Meta elleni kereset maradt Kaliforniában. A kaliforniai bíró, Vince Chhabria 2025 júniusában elutasította a szerzők keresetét, szerinte a felperesek nem tudtak elegendő bizonyítékot szolgáltatni arról, hogy az AI-modell valóban kárt okozott volna a könyveik piacán, ami a fair use elvének egyik kulcskérdése.
A bíró ugyanakkor szimpatizált a szerzők érveivel és komoly kétségeket fogalmazott meg a Metával kapcsolatban. Azt is megjegyezte, hogy ha a szerzők jobb érveket hoztak volna fel a piaci károkozásról, akkor a per folytatódhatott volna. A bíróság döntése ezért nem egyértelmű győzelem a Meta számára, és a bíró maga is hangsúlyozta, hogy ez az ítélet nem jelenti azt, hogy a cég AI-betanítási gyakorlata általánosságban jogszerű. Sőt, azt mondta ki, hogy szerinte a legtöbb esetben illegális, Sarah Silvermanék Meta ellen indított keresete esetében azonban nem.
Vagyis lényegében véve azt üzente, hogy érdemes még pereket indítani.
Három író
Andrea Bartz, Charles Graeber és Kirk Wallace Johnson 2024-ben indított pert az Anthropic ellen. Az Amazon és a Google által is támogatott AI-cég a Claude nevű nyelvi modelljét fejleszti. A szerzők a többiekhez hasonlóan indították a pert, kiegészítve azzal, hogy a cég tudatosan kalózoldalakról szerezte be a könyveket.
2025 júniusában a San Francisco-i szövetségi bíró, William Alsup részben az Anthropic javára döntött. A bíró kimondta, hogy a jogosan beszerzett könyvek felhasználása a modell betanítására rendkívül transzformatív jellegű, és ezért az amerikai jog szerint fair use-nak minősül. Ugyanakkor a bíró egy másik fontos pontban a felpereseknek adott igazat, eszerint az Anthropic által
a kalózkönyvekből felépített és fenntartott „központi könyvtár″ beszerzésének módja és tárolása nem minősül méltányos felhasználásnak, és sérti a szerzői jogokat.
A bíró döntése nyomán a per folytatódik a kalóz forrásból származó könyvek felhasználása miatt. Ráadásul a bíróság csoportos keresetté minősítette az ügyet, így több millió szerzőnek is joga lehet kártérítésre, amennyiben bebizonyosodik a cég bűnössége. A potenciális kártérítési összeg egyesek szerint akár több százmilliárd dollár is lehet.
Ez a megkülönböztetés új frontot nyit a jogi csatározásokban és több céget is érint, például a Metát.
Nyolc amerikai napilap
A 2024 áprilisában, az OpenAI és a Microsoft ellen benyújtott kereset felperesei a Tribune Publishing és a MediaNews Group tulajdonában lévő nyolc napilap, többek között a Chicago Tribune, a New York Daily News és a Denver Post. A per azért érdekes, mert része a modell kimenete (output) miatti kár is.
Az újságok azt állítják, hogy az AI-eszközök a hírlapok nevével ellátva adnak ki pontatlan, AI által generált, „hallucinált″ információkat, ezzel rontva a kiadók hírnevét.
Egy 2025 márciusi bírósági döntés értelmében a per folytatódhat, bár a bíró elutasított néhány kereseti kérelmet.
Kanadában mások a törvények
2024. november végén öt kanadai médium – köztük a The Canadian Press, a Torstar (Toronto Star), a The Globe and Mail, a Postmedia (National Post) és a CBC/Radio‑Canada – pert indított az OpenAI ellen az eddigiekhez hasonló vádakkal. A felperesek szerint az OpenAI „strip‑mining journalism” (újságírás kizsákmányolása) által jutott profithoz, jogszerűtlenül. A keresetben cikkenként akár 20 ezer kanadai dollár feletti kártérítés is szerepelhet, tehát összességében akár milliárdos nagyságrendű igényről is szó lehet.
Ebben a perben szerepel a technológiai védelmi intézkedések kijátszása is, például a robots.txt protokoll figyelmen kívül hagyása, továbbá a médiacégek felhasználási feltételeinek megsértése is a tárgya.
Alapvető pont a perben, hogy a hírtartalomnak az AI-modell tréningezéséhez való felhasználása reprodukciónak minősül-e a kanadai Szerzői Jogi Törvény szerint.
Ugyanakkor az amerikai perek kapcsán többen aggodalmuknak adtak hangot: ha nem engedélyezik az amerikai cégek számára a szerzői joggal védett tartalmak használatát, az Egyesült Államok lemaradhat Kínával szemben az AI-fejlesztési versenyben.
A generatív AI-eszközök között a Google által generált válasz – amely egy keresés során újabban a linkek sora fölött vagy között megjelenik – egyértelműen befolyásolja a piacot . Az Egyesült Államokban már 2024 májusa óta működik, és ha az adott témakörben megjelent az AI Overview, az a tapasztalatok szerint mintegy 30-40 százalékkal csökkentette a kattintások számát – elsősorban a weboldalak informatív tartalma, tehát a blogposztok, cikkek esetében. Korábbi cikkünkben Papp Gábor online marketing és SEO szakértőt kérdeztük a megoldásokról.
