Amikor Litkai fákat hasonlít össze emberekkel, abból csak jó sülhet ki; de fiatal magyar alkotók gyönyörű vizuális metaforáját is bemutatjuk, nem beszélve a valós időjárás-jelentésekbe épített szpotokról. Váratlan képi megoldások, az állatok helyett önmagunk ábrázolása: öt olyan kampányt gyűjtöttünk össze, amelyek különböző módokon feszegetik a környezetvédelmi kommunikáció megszokott határait.

A környezetvédelmi reklámok könnyen beleeshetnek ugyanabba a csapdába: sokkoló képek vagy aranyos, de szomorú állatok, apokaliptikus jövő. Mivel ezeket egyébként is látjuk a híradásokban, és mert védenünk is kell magunkat, sokszor előfordul, hogy a néző már immunissá válik. Van más út? 

 Te ültettél ma már 88 fát?

Természetesen az egyik legjobb szpottal kezdjük, a helyi kapcsolódás mindig hatékonyabb: Litkai Gergellyel készült 2023-ban ez a videó. Egy picit úgy érezzük, lehetett volna ebből még többet is kihozni, de hát Litkai az Litkai, így is egy élmény volt. A Fátol cettig című kampány megrendelője a UniCredit Bank Hungary volt, a videó pedig a bank környezetvédelmi aktivitásához kapcsolódott.

A humorista felkérése azért is volt releváns, mert évek óta aktívan foglalkozik klímavédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel többek között a LinkedInen.

Kedvenc idézetünk:

hiába megyünk fel a Bakonyba, nem halljuk a szileket, ahogy a kőris-háttérhatalomról diskurálnak.

Az egyik legszebb magyar természetvédelmi reklámfilm

A We Are All Connected az egyik legismertebb,  nemzetközi sikert elérő magyar természetvédelmi reklámfilm.  A WWF Magyarország azt szerette volna megmutatni, hogy a természetvédelem nem egy távoli, kizárólag a vadon élő állatokról szóló ügy, hanem ugyanannak az ökológiai rendszernek vagyunk a részei, ezért az élőhelyek pusztulása és a környezeti problémák az emberek életére is hatással vannak.

A Papírvilág című animációs film eredetileg nem hagyományos reklámmegrendelésként indult, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két animáció szakos hallgatójának, Ringeisen Dávidnak és Ruska Lászlónak a vizsgfilmje volt. A két fiatal alkotó az egyetemi feladatával egy fontos társadalmi üzenetet is közvetíteni szeretett volna. A WWF-fel együttműködve így született meg a később nemzetközi díjakat nyerő koncepció.

A kisfilm külön értéke a környezetvédelmi reklámok sorában, hogy nem sokkol, nem fenyeget, mégis érzékelteti, milyen sérülékeny ez a világ.

Elkészítésében a MOME és a Vertigo Digital is közreműködött, a WWF reklámügynöksége és stratégiai partnere, a White Rabbit egy körülbelül kétperces reklámfilmet készített az eredeti animációból. A terjesztésre a legmegfelelőbb médiumot választották, ahol igazán érvényesülhetett: a mozit. Más elismerések mellett Cannes-ban Bronz Oroszlánt nyert.

Műanyag-eső előrejelzés, időjárásjelentésbe építve

Hallunk eleget a mikroműanyagokról, de talán pont ezért immunissá váltunk már az ezzel kapcsolatos információkra. Ezenkívül ez a probléma láthatatlan, nem olyan hatásosan ábrázolható, mint az vízi állatokat veszélyeztető hulladék vagy a bálnavadászat. A Minderoo Foundation ausztrál filantróp szervezet azonban az M&C Saatchi ügynökséggel láthatóvá tette, méghozzá 2023-ben az ENSZ párizsi konferenciájára, ahol egy nemzetközi jogszabályt készítettek elő a műanyagszennyezés ellen: 

a légköri mikorműanyagokkal kapcsolatos kimutatásokat valós idejű időjárási adatokkal ötvözték, megbecsülve, hogy egy adott napon hány kilogramm hullhat a földre. A  tárgyalások előestéjétől kezdve minden nagyobb francia hírcsatorna belefoglalta az előrejelzést a napi időjárás-jelentésébe egy hétig.

Az érdeklődők természetesen egy weboldalon is követhették az előrejelzéseket, illetve felszólíthatták az ENSZ tárgyalásain részt vevő döntéshozókat, hogy lépjenek fel a műanyagszennyezés ellen. A kampányt célzott közterületi és közösségimédia-megjelenések is támogatták.

Sajnos, nem elhanyagolható szépséghiba, hogy a Minderoo Foundationt Auszrália legnagyobb bányászati vállalatának alapítója és ügyvezető elnöke, illetve felesége hozta létre. A kampány ennek ellenére rendkívül sikeres volt, és számos díjat is besöpört.

AUtóbalesetek másképp

A 2021-es kreatív koncepció lényege, hogy a képeken nyilvánvalóan egy-egy balesetet szenvedett autót látunk, mellette a sebesség értékével: első pillantásra arra asszociál az átlagember, hogy így szeretnék közölni vele, miért ne haladjon ilyen gyorsan. Itt azonban a hurrikánok pusztító erejéről van szó.

Az üzenet: a klímaváltozás nem véletlen baleset. 

Tehát ahogy számos autóbaleset is sofőr gondatlansága miatt következik be, a szélsőséges időjárás okozta pusztítás sem előzmények nélküli esemény, hanem a fokozódásában az emberi tevékenységnek is szerepe van.

A The Bigger Crash  című kampány célja az volt, hogy a klímaváltozásról szóló párbeszédet egy zöldebb jövő felé terelje, és bemutassa a Hyundai Motor megközelítését a különféle mobilitási eszközök kínálatában. A kampány Cannes-ban Ezüst Oroszlánt nyert, és különleges értéke, hogy képes volt a saját világából kiindulvacsatlakozni a fenntarthatóság kérdéséhez.

A Hyundai a kampány kapcsán hangsúlyozta: autógyártóként felelőssége van abban, hogy változtasson a jelenlegi helyzeten, és támogassa a környezetkímélőbb mobilitásra való átállást. A vállalat akkor azt a célt tűzte ki, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé fog válni. 

Utánad mi marad?

A Greenpeace 2019-ben bemutatott Plastic Legacy című kampánya abból a kérdésből indult ki: mit találnak majd utánunk a jövő régészei? A reklámok a hulladékot régészeti leletként mutatják be, amitől mindjárt rögtön elszégyelli magát a nézelődő, hiszen asszociálunk azokra a fotókra, amelyek a több száz évvel ezelőtti sírokat ábrázolják értékes tárgyakkal

Ezúttal sem a műanyagba belegabalyodó állatok ábrázolását választották a kampány készítői: ehelyett mi állunk a középpontban, nem a tetteink következményeit látjuk, hanem önmagunkat, a távoli jövőben élő emberek szemével. A képek egyben a mai társadalmunk kemény kritikái.

A szintén díjnyertes kampány a műanyag akár 400 éves fennmaradására hívja fel a figyelmet, az ügynökség: a  Philipp und Keuntje, illetve a fischerAppelt Berlinből.

Ma már nem elég, ha a termék kiváló, vagy a szolgáltatás prémium minőségű. A modern fogyasztók egy sokkal nehezebb kérdést is feltesznek a márkáknak: mi a céljuk a profitszerzésen túl?