A miniszterelnöki aláírás előtt álló közterületi reklámrendelet országosan az óriásplakátok mintegy 90 százalékát szünteti meg. A kormány saját számításai szerint
a módosítás 20 700 embert érint hátrányosan, a költségvetés pedig több milliárd forint bevételtől esik el, becslések szerint sok száz vállalkozás szűnik meg.
A szabályozás nem a korábbi kormánypropaganda haszonélvezőit bünteti. Éppen őket hozza helyzetbe.
A plakát tartalma nem azonos a plakáthelyet biztosító eszközzel
A gyűlöletkeltő politikai reklámokat a júniusi törvény már betiltotta, és ezzel egyetértünk
– írja közleményében az MRSZ.
A szövetség Közterületi Tagozata a településkép rendezésével és a plakáterdők megszüntetésével is egyetért. A plakát tartalma azonban nem azonos a plakáthelyet biztosító eszközzel, és a plakáterdők megszüntetése sem azonos egy teljes gazdasági ágazat felszámolásával.
A szövetség számára kérdéses, miért tesz kivételt a rendelet a buszmegállók reklámfelületeivel:
A rendelet az óriásplakátokat gyakorlatilag kiirtja, egyes felületek, például a buszmegállók reklámfelületei azonban megmaradhatnak. Ha egy reklám tartalma káros vagy jogsértő, akkor mindkét felületen az. Ha jogszerű, milyen objektív szempont indokolja, hogy az egyik eszköz megszűnjön, a másik tovább működjön?
Hozzáteszik, hogy a buszmegállók reklámjaival a gyerekek nap mint nap, közvetlen közelről találkoznak. Ha a cél a gyermekvédelem, a tartalmat kell következetesen szabályozni, nem egyes reklámeszköz-típusokat ellehetetleníteni.
A társadalom többsége támogatja az óriásplakátokat
A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a Tisza „Most minden vélemény számít” üzenettel rögzítette: kormányzásában a párbeszédnek és a társadalom véleményének kiemelt szerepe van.
A reklámrendelet társadalmi egyeztetésére közel 700 észrevétel érkezett, a kormány saját bevallása szerint nagy többségük az óriásplakátok fennmaradását és megfelelő átmeneti szabályozást támogatta.
A Magyar Reklámszövetség augusztus 5-én részletes, differenciált javaslatcsomagot adott át a minisztériumnak, amelyet később a nyilvánosság számára is elérhetővé tett. Ám a javaslatok érdemi figyelembevétele a tervezetben nem látszik.
Akik a legtöbbet keresték rajta, megerősödnek
A közleményben azt is kiemelik, hogy a kormányprogram a hazai kkv-k megerősítését és a tisztességes versenyt ígérte.
A rendelet magyar tulajdonú kisvállalkozásokat szorít ki, és két nagy szereplő kezébe adja a piacot. A kék plakátokat nem a most ellehetetlenülő magyar kis- és középvállalkozások vitték. A G7 listaáras adatokon alapuló elemzése szerint 2025-ben az állami közterületi hirdetési kiadások 94 százaléka két cégnél, egy NER-kötődésű és egy francia multinacionális vállalatnál landolt. Az összes többi piaci szereplőnek együtt 6 százalék jutott. Az óriásplakátok eltűnésével a hirdetői költések a megmaradó közterületi felületekre terelődnek, amelyek túlnyomó része éppen ennél a két szereplőnél van.
Akik a propagandából nem vagy alig részesültek, eltűnnek a piacról. Akik a legtöbbet keresték rajta, megerősödnek.
Mindehhez hozzáfűzi az MRSZ, hogy a kormányprogram a jogbiztonság és a befektetői bizalom helyreállítását ígérte. Az állam 2025-ben hatósági eljárásban akár 15 évre, 2040-ig tudomásul vett reklámeszközöket. A vállalkozások ezek alapján beruháztak és hosszú távú szerződéseket kötöttek. A rendelet ezeknek a döntéseknek a gyakorlati értékét néhány hónap alatt megszünteti. Így felteszik a kérdést: hogyan bízhat egy vállalkozás az állam döntéseiben, ha az egyik évben hosszú távú hatósági jogosultságot kap, a következőben pedig ugyanaz az állam lehetetlenné teszi annak gyakorlását?
Ki fogja fizetni a bontást?
A rendelet 2026. december 31-ig írja elő több tízezer reklámeszköz lebontását, átmeneti időszak nélkül, a jogszerűen telepített eszközökre is. A kormány maga is számol a határidő elmulasztásával: milliárdos nagyságrendű bírságbevételt tervez.
Más jogalkotási ügyekben a kormány elismeri a megfelelő átmenet és szükség esetén a hatálybalépés elhalasztásának indokoltságát. Itt ezt megtagadja.
A kormány saját anyaga a kártérítési perek kockázatával is számol. S a törvényben rögzített kártalanítási kizárás nem zárja ki automatikusan valamennyi későbbi jogi igény érvényesítését. Az ebből fakadó jogviták terhét végső soron az adófizetők viselik.
Amit az MRSZ kér
Nem kivételezést kérünk, és nem a szabályozás elmaradását. A Magyar Reklámszövetség támogatja a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolását és az ellenőrizhető nyilvántartást. Arányos, differenciált szabályozást, megfelelő átmeneti időt és a jogszerűen megszerzett jogosultságok tiszteletben tartását kérjük
– szögezik le a közleményben.
Magyar Péter miniszterelnökhöz fordulnak, kérve, hogy
- a rendelet aláírása előtt hallgassa meg személyesen a Magyar Reklámszövetség Közterület (OOH) tagozatának szakmai képviselőit,
- vizsgálja meg a társadalmi egyeztetés eredményét,
- adjon lehetőséget egy olyan megoldásra, amely nem a kék plakátok nyerteseit jutalmazza, nem teszi tönkre magyar vállalkozások százait és a belőlük élő családok megélhetését.
Hozzáteszik, hogy június óta egyeztetnek, érvelnek és megoldásokat javasolnak. Továbbra is hisznek abban, hogy a változás, amelyben április 12-én mindenki reménykedett, a szakmával folytatott párbeszédben is megmutatkozik.
A témávala MediaFuture podcast-sorozata, a Meet the Future is foglalkozott.
