Tegye fel a kezét, aki valaha az életében kapott már valamilyen ajánlatot Messengerben, e-mailben vagy bármilyen más formában, hogy ha ennyit vagy annyit ide vagy oda befizet, átutal, az összeg sokszorosát kapja vissza, mondjuk egy nyereményjáték nyerteseként
– szólította meg a moderátor, Vujity Tvrtko az OTP Bank új kiberbiztonsági kampányát bejelentő sajtótájékoztatón részt vevő újságírókat. Az eredmény nem volt meglepő: a teremben mindenki, még a vállán kamerát tartó operatőr karja is rögtön a magasba lendült.
A magyarok csaknem egyharmada
A példa jól illusztrálja a pénzintézet által 2025 decemberében készíttetett reprezentatív kutatás nem túl szívderítő eredményeit. A felmérés célja a hazai, 16–75 év közötti lakosság pénzügyi csalásokkal kapcsolatos tájékozottságának és felkészültségének, valamint a KiberPajzs ismertségének és vélt hasznosságának feltérképezése volt.
A válaszok alapján a magyarok csaknem egyharmada (32 százaléka) már találkozott valamilyen online csalással, 79 százalékuk pedig hallott a pénzügyi visszaélésekről az elmúlt időszakban.
Ennek ellenére kevesebb mint felük, mindössze 45 százalékuk érzi magát felkészültnek az AI-t és a pszichológiai manipulációt egyre hatékonyabban ötvöző, jellemzően a digitális térben tevékenykedő bűnözőkkel szemben.
Bárkiből lehet áldozat!
A riasztó adatok arra is rámutatnak, hogy a csalások felismerését segítő, közérthető tájékoztatásnak a korábbiaknál talán még nagyobb szerepe van. Különösen azért, mert – ahogyan az eseményen is többször hangsúlyozták – életkortól, nemtől, társadalmi státusztól és foglalkozástól függetlenül bárki egy szempillantás alatt áldozattá válhat.
Az OTP Bank pénzügyi csalások elleni stratégiája ezért több lábon áll. A bankoljtudatosan.hu oldalon hasznos tippeket kínálnak a csalási kísérletek felismeréséhez, emellett elindították a Kiberbűnök krónikája című kisfilmsorozatot. A magyar, szerb és bolgár alkotók, valamint szereplők közreműködésével készült három videó az OTP Csoport több országában egyszerre startolt.
Azzal a közös céllal, hogy az átélhető történeteken keresztül ne csak segítsenek felismerni a manipulációt, hanem az áldozatokat is arra ösztönözzék, hogy – túllépve a gyakran rájuk nehezedő szégyenérzeten – merjenek beszélni a tapasztalataikról.
Egy idős hölgy abszurd délutánja
A Kiberbűnök krónikája rendezője, Nyitrai Márton a megszokott bankos kampányokhoz képest eltérő megközelítésre is érvényes magyarázatot adott: nem a csalás technikai működését akarták didaktikusan elmagyarázni, hanem azt a pillanatot szerették volna megmutatni, amikor egy hétköznapi helyzet váratlanul abszurddá válik.
A humor és a szürreális megoldások közelebb hozzák a témát, miközben felismerhetővé teszik az emberi reakciókat, amelyekre a csalók építenek
– szögezte le az ismert reklámfilmes.
A csali című epizódban például egy idősebb hölgy hétköznapi délutánja vesz drámai fordulatot: egy sürgető hangú e-mail pillanatok alatt pánikba ejti, és mire észbe kapna, már a csalók horgára is akadt. A horgászat metaforájával a videó érzékletesen, némi iróniával mutatja meg, milyen apró döntéseken, akár egyetlen kapkodó kattintáson múlhat, hogy valaki adathalászat áldozata legyen.
Ráadásul – bár ez valószínűleg csak a szakavatott szemnek tűnik fel – a filmet szinte teljes egészében analóg technikával, minimális digitális rásegítéssel forgatták. Ez a megoldás a történet mondanivalóját is erősíti:
a veszély nem feltétlenül a fizikai valóságban jelenik meg, hanem a digitális térben, azokon az eszközökön keresztül leselkedik ránk, amelyekről hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy teljes mértékben uraljuk őket.
Imre bácsi és a beteg felesége
A kampány megálmodói abban bíznak, hogy ha valaki látja ezeket a videókat, az élmény és az érzetek, emlékek hatására kétszer is átgondolja majd, mit tegyen egy gyanús e-mail, SMS vagy Messenger-üzenet érkezésekor, ahelyett, hogy azonnal az utalás gombra kattintana.
A történetek emellett a csalások áldozataival szembeni előítéletek enyhítéséhez is hozzájárulhatnak.
Mert ítélkezni könnyű. Vujity Tvrtko egy valós példát hoz erre is, a nyugdíjas Imre bácsi esetét, akit azzal vertek át, hogy egy sosem hallott dél-afrikai rokonától gyémántbányát örökölt. Ehhez azonban előbb be kell fizetnie egy bizonyos összeget, majd még egy kicsit, aztán még egy kicsit, míg végül az ölébe hullik a mesés vagyon. Imre bácsi meg szorgalmasan utalta a pénzt, összesen negyvenhatszor.
Egészen más megvilágításba kerül azonban a történet, ha a hátteret is megismerjük: az idős férfi Alzheimer-kóros felesége életét szerette volna a lehető legjobbá tenni annak utolsó életszakaszában.
A csalók tehát – a fizikai és a virtuális valóságban egyaránt – gyakran éppen az Imre bácsikat, azaz a legsebezhetőbb embereket veszik célba, kihasználva az anyagi-érzelmi kiszolgáltatottságukat.
Az ember a leggyengébb láncszem
A banki rendszerek biztonsága folyamatos fejlődése miatt a bűnözők ráadásul egyre kevésbé a technológiai védelmet próbálják áttörni, hanem még a korábbiaknál is jobban építenek a pszichológiai manipulációra.
Az OTP Bank Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója, Sonjic László tapasztalatai szerint ezért a leggyengébb láncszem továbbra is a humán faktor.
Az elkövetők az emberi tulajdonságokat, az együttérzést, a segítőkészséget és a krízishelyzetekben jelentkező kiszolgáltatottságot használják ki.
Mesterséges élethelyzeteket teremtenek, sürgetik áldozataikat, és olyan történeteket találnak ki, amelyek érzelmileg is azonnal hatnak rájuk. Jól emlékezhetünk e tekintetben az Oscar-díjas Deák Kristóf Az unoka című filmjére, amelyben az úgynevezett unokázós csalás volt az események kiindulópontja a rendező saját nagyapjával történt valós bűneset alapján, és a héten érkezik a mozikba Tasnádi István thrillere, Az örökség is, ami szintén egy idős, egyedülálló férfi bűnszövetkezetben való, rafinált kifosztásáról szól.
Mindkettő jól példázza azt a lélektani alaptételt is, miszerint a nyomás alatt álló ember könnyebben hoz elhamarkodott döntést, és kisebb valószínűséggel ellenőrzi a kapott információkat.
Pedig éppen az jelenthetné a legjobb védekezést, ha kétség esetén egy másik, megbízható kommunikációs csatornán keresztül is megerősítést kérne.
Az AI csapdája
A mesterséges intelligencia elterjedése megint csak tovább növelte a megtévesztés lehetőségét. Míg korábban az adathalász e-mailekben gyakran a helyesírási hibák, a magyartalan megfogalmazások vagy a gyanús nyelvi fordulatok segítettek felismerni a csalást, ma már ezekre kevésbé lehet hagyatkozni.
Az AI segítségével ugyanis nemcsak nyelvileg kifogástalan üzeneteket lehet készíteni, hanem valósághű képi világot és akár ismert személyek hangját utánzó felvételeket is létre lehet hozni.
Az áldozatok kiválasztása sem feltétlenül véletlenszerű: a közösségi médiában és más online felületeken elérhető információk alapján a csalók feltérképezhetik egy-egy személy érdeklődését, kapcsolatait és élethelyzetét, így abszolút hihető történetekkel állnak elő a számára.
A vállalkozások esetében például egy péntek délután érkező, sürgős átutalást kérő üzenet különösen hatékony lehet, ha az elkövetők tudják, hogy a cégvezető külföldön tartózkodik, a gazdasági vezető meg kénytelen egy szemvillanás alatt saját hatáskörben dönteni.
A kulcs a visszaellenőrzés
Mindez azt mutatja, hogy a csalások teljes megszüntetése aligha reális cél, a kockázatok azonban tudatosabb viselkedéssel csökkenthetők.
Tehát fontos, hogy az emberek felismerjék a gyanús jeleket, ne engedjenek a sürgetésnek, és kétség esetén mindig egy másik, megbízható kommunikációs csatornán ellenőrizzék a megkeresések valódiságát.
Azaz hívják vissza a gyanús számot, bármilyen pénzügyi tranzakció előtt konzultáljanak az ismerősökkel, családtagokkal, az illetékes hivatalokkal.
Pláne, mert a számok egyelőre tényleg nem festenek túl biztató képet. A Magyar Nemzeti Bank 2026. második negyedévi adatai szerint 1,4 millió forintra emelkedett az egy esetre jutó átlagos kár a kártyán kívüli, jellemzően átutalásokhoz kapcsolódó pénzügyi visszaéléseknél, szemben az egy évvel korábbi 983 ezer forinttal. Ebben az időszakban 3839 ilyen visszaélés történt, összesen 5,37 milliárd forint értékben. Eközben a sikeres kártyás visszaélések száma elérte az 52 285-öt, az okozott kár pedig az 1,74 milliárd forintot.
A kártyán kívüli visszaélések 72,7 százalékában pszichológiai manipulációval vették rá az ügyfeleket a tranzakcióra, míg ez az arány három évvel korábban, 2023 első negyedévében még mindössze 27,8 százalék volt.
Megelőzött károk
A végére azért akadt egy jó hír is: az OTP Bank védelmi intézkedéseinek eredményeként 2025-ben az ügyfelek sérelmére elkövetett online pénzforgalmi visszaélések okozta kár több mint 51 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
A bank adatai szerint a bevezetett intézkedésekkel a múlt évben a lehetséges ügyfélkárok mintegy 84 százalékát sikerült megelőzni, ami több mint 18 milliárd forintnyi megelőzött ügyfélveszteséget jelentett.
Vagyis a célzott védelmi intézkedéseknek kézzelfogható hatásuk van, ugyanakkor a csalások elleni küzdelemben az ügyfelek ébersége és tájékozottsága is kulcsfontosságú.
