Lehetséges, hogy a jövőben kamera sem kell egy ütős reklámfilm elkészítéséhez? Elég, ha néhány hozzáértő megfelelően használja az AI-t, és a végeredmény nemcsak megfelelő, hanem költséghatékony is lesz mind az ügynökségek, mind a megrendelők számára? Vagy a villámsebesen fejlődő technológia továbbra is csupán időt és energiát megtakarító, hasznos eszköz marad, az ember szerepe pedig a tervezés és a kivitelezés bizonyos fázisaiban éppen hogy felértékelődik?
Többek között ezeket a kérdéseket járta körül az AI Summiton Hidvégi Zoltán, az Umbrella Collective társalapító igazgatója.
A 2004-ben létrehozott cég hamar az egyik legnagyobb hazai audiovizuális produkciós szolgáltatóvá nőtte ki magát, és az innovációban is élen jár: a magyar stúdiók közül szinte elsőként integrálta a mesterségesintelligencia-eszközöket a hagyományos filmkészítési folyamatokba. Innen vezetett az út többek között a hibrid vagy teljesen AI-vezérelt reklámkampányok kidolgozásáig – sokszor nemzetközi együttműködések keretében.
Tömegtermelés kontra egyediség
Az előadás utáni videóinterjúnkban Hidvégi Zoltánt arról kérdeztük, legalább megközelítőleg megjósolható-e a mesterséges intelligencia fejlődésének sebessége és iránya, illetve mikor jöhet el az az idő, amikor az AI teljes mértékben pótolni tudja az emberi munkát.
Ezt tényleg nagyon nehéz megmondani. Egyelőre azt gondolom, hogy ha a tartalomról beszélünk, az AI mindig a tömegtermelésre lesz jó. Persze, hogy ennek a tömegtermelésnek hol van a minőségi küszöbe, vagy milyen a színvonala, az időszakról időszakra változik. Lehet, hogy a tartalomgyártás aránya lassan eltolódik az AI felé, viszont az egyedi tartalmak létrejöttéhez – még ha esetleg szűkül is ez a szegmens – továbbra is emberi hozzájárulásra lesz szükség.
Vagy-vagy helyett is-is
A reklámfilmkészítéssel kapcsolatban szintén sokan kongatták a vészharangot az AI megjelenésekor, mondván, hogy hosszú távon rengeteg ember munkáját elveszi, ráadásul az óriási energiaigénye miatt a környezetre is igen káros.
Hidvégi Zoltán viszont úgy véli, ennél jóval árnyaltabb a helyzet. Egyrészt minél komplexebb egy produktum, annál nagyobb a stáb, amelynek tagjai adott esetben AI-t is használnak egy-egy munkafázisban. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy egy „hagyományos” forgatás a maga eszközparkjával kevésbé környezetszennyező, mint amikor emberek számítógépek előtt promptolnak.
Ez soha nem egy vagy-vagy kérdés. A grafikusok példáját szoktam felhozni. Régebben mindig azt mondtuk, hogy az AI miatt többé nem lesz szükség rájuk, hiszen a mesterséges intelligencia rövid idő alatt komplett storyboardokat képes előállítani. Közben egyáltalán nem ez történt. Az AI inkább hatékonyabbá tette a munkájukat azáltal, hogy immár nem tizenkét storyboardkockát tudnak megrajzolni egy nap alatt, hanem mondjuk ennek az ötszörösét, ráadásul fantasztikus kidolgozottsággal. Nem vitás azonban, hogy előnybe kerültek azok a szakemberek, akik a kiváló ízlés és szakmaiság mellett a szoftverek és az AI-technológiák terén is folyamatosan képzik magukat
– magyarázta Hidvégi Zoltán.
Csak hang legyen és látvány
Az Umbrella Collective igazgatója szerint az a veszély sem fenyeget egyhamar, hogy a reklámfilm en bloc kimegy a divatból, akár hagyományos módon, akár AI-jal, akár a kettő ötvözésével készül.
Utóbbi, azaz a hibrid rendszer ma a legjellemzőbb: ebben a mesterséges intelligencia az előkészítéstől az utómunkáig a teljes gyártási folyamatban szerepet kaphat, enyhítve az időbeli és pénzügyi nyomást.
Ha Elon Musk Neuralink-kísérleteitől eltekintünk, a reklámfilmre a következő évtizedekben is szükség és igény lesz, azon egyszerű oknál fogva, hogy az ember alapvetően audiovizuális tartalomfogyasztó. Egyszerűbben fogalmazva: a hang és a látvány együttese hat ránk a legerősebben.
Hogy ezeket a videókat milyen eszközökkel készítjük el, már más kérdés. Ahogyan az is, hogy a jövő valószínűleg a személyre szabott, a felhasználót az eddiginél is célzottabban megszólító reklámoké:
Az algoritmus a mostaninál is pontosabban tisztában lesz azzal, hogy mit akarunk látni, és melyek életünk aktuális, megoldandó problémái.
Érzelmi érték
Hidvégi Zoltán azt is elárulta, miért fontos megtanulni kiszűrni a potenciálisan félrevezető AI-tartalmakat, illetve melyik a kedvenc reklámja.
A Nike 1993-as ikonikus Air Jordan-spotja Michael Jordannel és Tapsi Hapsival. Ezt az egyperces videót, beleértve a forgatott és az animációs jeleneteket is, ma már kis túlzással fél nap alatt össze lehetne rakni. De a titok soha nem önmagában az alkalmazott technika. AI-jal vagy anélkül: egy reklám akkor működik igazán, ha hat az érzelmekre, és úgy támasztja alá az üzenetet, ahogyan az a kampánynak éppen jó.
Szeptember 7–8-án negyedik alkalommal rendezte meg az Indamedia az AI Summitot, Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját. Összefoglalónkban a több mint háromszáz programból válogatttunk.
