Így dolgozik a legrégebbi hazai szakmai szervezet – a Magyar Reklámszövetség elnökével beszélgettünk

A még a rendszerváltás előtti időszakban alakult Magyar Reklámszövetség a mai napig a legpatinásabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező iparági szervezetként működik. Az MRSZ-t a szakma képviselői hozták létre, az 1990-es évektől kezdve pedig törekvéseik arra ösztönözték a reklámipar szereplőit, hogy további szervezeteket alapítsanak. Az MRSZ azonban megőrizte központi szerepét, mint ernyőszervezet, amely az iparág minden szereplőjét összefogja – legyen szó reklámozókról, médiatulajdonosokról vagy a szolgáltatói szektorban működő ügynökségekről.

Folyamatos együttműködés házon belül és kívül

„Az alapszabály szerint az elnök legfeljebb két cikluson át töltheti be a pozícióját, így idén ősszel elnökválasztás lesz, amelyen én már nem indulok” – meséli Gulyás János, a szervezet idén leköszönő, második ciklusát töltő elnöke. Az elnök munkáját egy főtitkár és egy 12 fős ügyvezető testület segíti, amelyek tagjai az iparág különböző területein tevékenykedő szakemberek. Az MRSZ továbbá különböző szervezeti egységekkel rendelkezik, amelyek a média, a reklámozói-, illetve a szolgáltatói oldalt képviselik. Mindegyiknek saját vezetése és elnökei vannak, akik szintén részt vesznek az MRSZ elnökségében.

Célunk, hogy a Magyar Reklámszövetség a marketingkommunikáció területén tevékenykedő szakmai szervezetek és az egész iparági ökoszisztéma összes szereplőjét felölelje. Ez nemcsak a szektor különböző szereplőinek érdekképviseletét jelenti, hanem azt is, hogy folyamatosan a számukra hasznos információkat nyújtsunk, és aktívan részt vegyünk a szabályozói környezet alakításában is.

Az MRSZ kiemelt tevékenységei közé tartozik a kormányzati törvényjavaslatokra való reagálás és a szakma érdekeinek artikulálása. Például, amikor bevezették a reklámadót, bár kezdetben nem sikerült meggyőzni a törvényhozót, az MRSZ évek munkája révén elérte, hogy az adókulcs nulla százalékra kerüljön, és ott is maradjon. Ezen túlmenően a szervezet minden évben összeállítja az iparági forgalmi adatokat, amelyeket „Médiatorta” és „Kommunikációs torta” néven ismerünk.

Az MRSZ szerepe azonban nem korlátozódik csupán a törvényalkotásban való részvételre és adatok gyűjtésére.

Fontosnak tartjuk, hogy a társadalom számára érthető és elfogadható legyen a reklám szerepe. Ennek érdekében aktív közvélemény-formáló munkát is végzünk, valamint együttműködünk az Önszabályozó Reklám Testülettel is a reklámszabályozó elvek frissítésében.

Támogatás és iránymutatás az iparág számára

Az MRSZ minden évben egy-egy aktuális, a szektor szereplői szempontjából fontos témát a középpontba állítva átfogó képet nyújt és javaslatokat fogalmaz meg a piac számára. Idén a téma a regionális hubok térnyerése volt, melyhez az Ernst & Young közreműködésével készült tanulmány. „A digitalizáció és a globális platformok térnyerése kihívásokat állít az ország elé. Ahogy egyre több hirdető dönt úgy, hogy Varsóból vagy más regionális központból irányítja a magyar piacra szánt kommunikációját, a helyi ökoszisztéma szenved. Amikor ez megtörténik, akkor inkább előbb, mint utóbb, valahogy átszivárog az összes költés a globális platformokra. Ennek következménye, hogy a hirdetési bevételek egyre inkább globális szereplőkhöz áramlanak, és kevesebb forrás marad a helyi tartalom előállítására, ami negatívan érinti a teljes iparágat” – figyelmeztet Gulyás János.

Az MRSZ szerint elengedhetetlen, hogy Magyarország erősítse versenyképességét a regionális központok vonzásában. Ennek megvalósítására pedig jó példa a filmipar, ahol a megfelelő szabályozási környezet és a fejlett infrastruktúra vonzza a produkciókat.

Ha egy olyan megfelelő szabályozási környezet van, amitől megéri idehozni, vagy jobban megéri idehozni egy hubot, mint máshova, ez egy nagy aduász. A marketingkommunikáció területén is a filmiparhoz hasonló stratégiára lenne szükség.

A Magyar Reklámszövetség ernyőszervezetként kíván működni, facilitálva a párbeszédet és támogatva a szakmai szervezeteket és szereplőket abban, hogy ők képviseljék a magyar marketingkommunikációs iparág érdekeit. Azonban a kihívások is jelentősek. Ha Magyarország nem válik regionális központtá a marketingkommunikációban, akkor más országok fogják átvenni ezt a szerepet, ami súlyosan érintheti a magyar médiapiacot.

Ha mi nem leszünk hub, akkor más lesz, és ha más lesz a hub, akkor a magyar fogyasztókat egyre kevésbé a minőségi magyar szerkesztett tartalmakon fogják megpróbálni elérni.

Ez pedig tovább növelné a globális digitális platformok szerepét, amelyek már most is az összes magyarországi reklámköltés több mint 34 százalékát lefedik.

Mit hoz az AI és a jövő?

Gulyás János elmondása szerint az MRSZ jelenleg két fő területtel foglalkozik a mesterséges intelligencia kapcsán. Az első a szabályozás kérdése, ugyanis a jelenlegi gondolkodás még gyerekcipőben jár, és egyelőre csak fórumokat biztosítanak, ahol ezekről a kérdésekről beszélgetni lehet. „Például, ha valaki készítene egy videót George Clooney-ról, amelyben úgy tűnik, mintha ő beszélne egy márkáról anélkül, hogy valaha is egyeztettek volna vele, akkor ez felveti a jogi és etikai kérdéseket. Ezt most lehet, nem lehet, hogyan lehet, mi a szankciója és a többi. Ezzel kell kezdeni valamit.”

A második terület az iparágra gyakorolt hatás és az erre adott reakciók. Ide tartozik az oktatás, valamint az, hogy miként épülnek fel a vállalatok ebben az új környezetben. A Magyar Reklámszövetség erre is igyekszik fórumokat létrehozni a tagjai számára, hogy közösen dolgozhassanak ki megoldásokat.

Ez egy nagyon meghatározó változás lesz. A technológiai újítások olyan gyorsan alakítják át a szakmát, hogy olyan érzés, mintha folyamatosan cserélnék a motort egy repülőn, amely versenyben van, miközben az utasok benne ülnek. A legnagyobb kérdés most az, hogy milyen lesz az iparágunk az AI-jal.