Az idősebb generációk rendszerint mondják, hogy a fiatalok csak a telefonon csüngnek – azonban felmérések is azt bizonyítják, hogy a generációs eltérések kisebbek, mint gondolnánk.
A DemandSage kutatásai szerint lassan világszinten képernyőfüggőnek nyilváníthatóak az emberek, hiszen az ébren töltött idő körülbelül harmadát képernyő – vagy képernyők – előtt töltjük. 2024-es év végi jelentések szerint már naponta 6 óra 45 percre nőtt az átlagos képernyőidő, az Egyesült Államokban pedig még ennél is többet, akár 7 órát is neteznek, videóznak, tévéznek a userek.
A felmérésből kiderül, hogy a tévé és videók nézése teszi ki a legtöbb időt: naponta 3 óra 16 percet töltenek ezzel az emberek, majd ezt követik a videójátékok (1 óra 46 perc), illetve a közösségi média pörgetése (1 óra 27 perc).
Az átlag időtöltés mellett azt is fontos megjegyezni, hogy lényeges eltérések láthatóak nemek, illetve korcsoportok közt, valamint a regionális eloszlás terén is nagy különbségek mutatkoznak meg. Így például a nők esetében a 16-24 év közöttiek, míg férfiak esetében a 25-34 év közöttiek töltik a legtöbb időt képernyő előtt.
A regionális eloszlásnál az is megfigyelhető, hogy az Egyesült Államok az átlag feletti számával is csak a 19. helyen áll, míg a dobogó első helyén a Dél-Afrikai Köztársaság (9 óra 24 perc naponta) szerepel, amit szorosan követ Brazília (9 óra 13 perc), a harmadik helyre pedig Fülöp-szigetek (8 óra 52 perc) fért fel.
A generációk közti eloszlás a legfrissebb felmérés szerint a következőképp alakul:
- Z generáció (1995-2009): 9 óra
- Milleniálok (1984-1994): 6 óra 42 perc
- X generáció (1965-1983): 4 óra 10 perc
- Baby Boomerek (1946-1964): 3 óra 31 perc
Érdemes figyelembe venni, hogy a tartalomfüggőségbe nem számítják bele a munkavégzéshez kapcsolódó képernyőidőt, és még anélkül is jelentős időtartamról beszélhetünk. Megyeri Zsuzsa Dóra pszichológust kérdeztük a tartalomfüggőség kialakulásáról, hátteréről, valamint arról, hogy miként lehet egészségesebb internetezővé válni.
Hogyan alakul ki a tartalomfüggőség, és összehasonlítható-e más függőségekkel?
A tartalomfüggőség fokozatosan alakul ki: szorongás, magány, stressz, unalom vagy érzelmi túlterheltség esetén az online tartalmak gyors, könnyen hozzáférhető enyhülést kínálnak. A közösségi média visszajelzései, értesítései és folyamatos ingerei dopamin-felszabadulást indítanak el az agyban, ami megerősíti a viselkedést.
Ez a jutalmazási kör hasonló ahhoz, amit szerencsejátéknál, alkohol- vagy droghasználatnál látunk.
A dopamin az ismétlésre tanít, ezért egyre gyakoribbá válik a visszatérés az adott ingerhez, még akkor is, ha az már kedvezőtlen hatással van a hangulatra, az alvásra vagy a kapcsolatokra. Az online jelenlét teljesen beágyazódott a hétköznapokba, így könnyen normalizálódik.
Miben nyilvánul meg a tartalomfüggőség?
A tartalomfüggőség elsősorban abban mérhető, milyen hatással van az egyén belső állapotára és életminőségére. Gyakori tapasztalat, hogy a közösségi média használata után fokozódik az elégedetlenség, az irigység, a magány vagy a szorongás érzése. Sokaknál romlik a koncentráció, töredezetté válik a figyelem, az értesítések pedig állandó készenléti állapotot tartanak fenn.
Sokan érzelemszabályozásra használják a közösségi médiát: amikor valaki szomorú, feszültebb vagy magányosabb, gyakrabban nyúl a telefonhoz, ami átmenetileg eltereli a figyelmet. Ez a hatás rövid ideig tart, a hangulat azonban hosszabb távon romlik, ami tovább erősíti a használatot. Így alakul ki egy lefelé tartó spirál.
A doomscrolling a tartalomfüggőség egyik formája?
A doomscrolling során a figyelem tartósan a negatív, fenyegető tartalmakra irányul. Az idegrendszer evolúciósan érzékeny a veszélyre, hiszen egykoron a túlélésünket segítette, ha mielőbb reagáltunk egy fenyegető ingerre. A negatív hírek ma is könnyen megragadják a figyelmet. A folyamatos hírfogyasztás ilyenkor a kontroll illúzióját adja, miközben fenntartja a stresszállapotot.
Ez a minta hosszabb távon kimerüléshez, alvászavarhoz és fokozott szorongáshoz vezethet
– különösen akkor, ha a görgetés pihenés vagy kapcsolódás helyett válik alapértelmezett megküzdési móddá, az alap nehézség, amit a folyamatos görgetés maszkol, pedig továbbra is fennáll.
A közösségi média platformjai figyelemalapú működésre épülnek. Az algoritmusok célja a felhasználó bevonása, ezért olyan eszközöket használnak, mint a végtelen görgetés, jutalmazás és az állandó értesítések.
A legfontosabb, hogy mi döntünk, mikor mit és hogyan használunk, és nem az alkalmazás irányít minket. Képernyőidő-jelzések, értesítéskorlátozás és szünetek beiktatása segíthet abban, hogy visszanyerjük az irányítást, különösen akkor, ha ezek önismerettel párosulnak.
Mit tehet az egyén, ha már kialakult vagy kialakulóban van a tartalomfüggőség?
Az egészségesebb használat kulcsa a tudatosság. Fontos felismerni, milyen érzelmi állapot vezet a közösségi média használatához.
Sokszor a telefonhoz nyúlás mögött a kapcsolódás iránti vágy, unalom vagy feszültség áll.
Segít, ha a tartalomfogyasztás előtt picit megállunk, és megkérdezzük magunktól, hogy igazából mire vágyunk, mi esne jól, vajon mit pótol a céltalan görgetés, vajon mivel nem nézünk szembe. Érdemes szelektálni a követett tartalmakat, és eltávolodni azoktól, amelyek rendszeresen elégedetlenséget vagy szorongást keltenek.
A személyes kapcsolatok, az alvás, a mozgás, akár egy séta a természetben és az elmélyült figyelmet igénylő tevékenységek mind támogatják az idegrendszer egyensúlyát. Ezek csökkentik annak szükségességét, hogy a közösségi média töltse be az érzelemszabályozás szerepét.
Létezik-e ma egészséges tartalomfogyasztás?
Az egészséges tartalomfogyasztás akkor valósul meg, amikor az online jelenlét támogatja a jóllétet, és nem váltja ki annak alapvető forrásait.
A digitális világ része a mindennapoknak, ugyanakkor szükség van arra, hogy maradjon tér önreflexióra, csendre és valódi kapcsolódásra, mind magunkhoz, mind másokhoz.
Úgy is gondolhatunk erre, mint egy tanulási folyamatra, amelyben a magunkkal való együttérzés, önismeret, tudatosság fontosabb, mint a tökéletesség. A technológia az életünk része, használjuk tudatosan, vegyük ki belőle, ami hasznunkra válik.
Korábban a hírfogyasztás negatív hatásairól nyilatkozott a MediaFuture-nek Megyeri Zsuzsa Dóra.
