A közösségi média a kezdetek óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az első platformok, melyek legfőbb funkciója a chat volt – mint például az MSN –, az évek során eltűntek, helyüket pedig olyan közösségi terek vették át, ahol a felhasználók fotókon, videókon keresztül életük számos részletét megoszthatják.
A Facebook – akkoriban még Thefacebook – 2004 januárjában, az első hónap végén mindössze néhány száz felhasználóval rendelkezett, majd a júniust már 250 ezeres bázissal zárta. Ezzel szemben idén egyes mérések szerint3 milliárdhoz közelít a felhasználók száma, miközben alaposan átalakultak az igények is. Bár továbbra is Mark Zuckerberg vezeti a céget, jól látható, hogy a platformok fennmaradása nem csak a stabilitáson múlik, hanem azon is, mennyire képesek újítani.
A közösségi oldalak között mostanra elmosódtak a határok, hiszen míg korábban a YouTube volt a videómegosztó, a Facebook a közösségi oldal és az Instagram a képmegosztó, addig mostanra ezek a felületek számos új funkcióval gazdagodtak. Forgács Mariann szerint ennek jó oka van.
Miben változtak meg a közösségimédia-platformok az elmúlt 10 évben?
Az elmúlt évtizedben óriási változások történtek a közösségi médiában: tíz éve még a Facebook egyszerű státuszfrissítései és a kronologikus hírfolyam dominált, ma viszont már az algoritmusok által személyre szabott tartalmak, az eltűnő jellegű „sztorik” és a pörgős videók határozzák meg leginkább a felhasználói élményt.
A platformok sokkal vizuálisabbá váltak, a fotók, videók, élő közvetítések előtérbe kerültek, a korábban népszerű szöveges bejegyzések pedig háttérbe szorultak. A legtöbb közösségi oldal funkciók terén is összecsiszolódott: mindegyik igyekszik mindent nyújtani egy helyen –, mint az üzenetküldés, történetek/stories, vagy livestream –, vagyis a korábban különálló alkalmazások ötleteit is beolvasztják.
Közben a felhasználói bázis szinte mindenhol hatalmasra duzzadt és sokszínűbb lett, így a platformok alkalmazkodtak az eltérő igényekhez – például mobilra optimalizált felületekkel és új tartalomformátumokkal a fiatalabb generációknak is kedvezve.
Ma már a közösségi média nem csupán a barátokkal való kapcsolattartásról szól: hírforrás, szórakozási platform, sőt vásárlási és ügyfélszolgálati csatorna is egyben. Ezt a folyamatot mi, a Be Social-nél is testközelből tapasztaltuk az elmúlt több mint 10 évben, hiszen láttuk, hogyan lett egy egyszerű üzenőfalakból komplex digitális ökoszisztéma.
Mi indokolta a változást?
Az állandó változásnak több oka is van. Először is a felhasználói szokások és elvárások folyamatosan alakulnak: a közönség ma már azonnali, látványos, mobilra szabott élményeket vár el, így a platformok kénytelenek ehhez igazodni.
A technológiai fejlődés is nagy hajtóerő – a gyors mobilinternet, az okostelefonok elterjedése is lehetővé tette, hogy olyan funkciók váljanak alapvetővé, amikről tíz éve még nem is álmodtunk. Emellett a piaci verseny kényszere is erős, ha egy rivális új, népszerű megoldással rukkol elő –, mint anno a Snapchat a Stories formátummal – a többiek gyorsan lemásolják, különben elpártolnak a felhasználók.
Végül az üzleti szempont se felejtsük el. A platformok üzemeltetőinek egyértelmű célja, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek náluk, hiszen ez növeli a hirdetési bevételeket. Összességében tehát a felhasználói igények, a technológiai lehetőségek és az üzleti érdekek együtt indokolják ezt a folyamatos megújulást.
Egyre több platform próbál olyan funkciókat beépíteni, melyek függőséget okozhatnak, Szerinted mi az oka ennek és milyen hatással van a felhasználókra?
A közösségi platformok tudatosan alkalmaznak játékosítási elemeket, hogy napi szintű rituálét alakítsanak ki a felhasználóknál – tipikusan ilyen a Snapchat „Streak” számlálója vagy a Facebook megújult „Bökés” funkciója, vagy a LinkedIn játékai is. Ezeknek az a célja, hogy növeljék az aktivitást és az alkalmazásban töltött időt: a felhasználó nem akar lemaradni vagy megszakítani egy sorozatot, ezért rendszeresen visszatér az apphoz.
Ez egyfajta jutalmazó mechanizmus, ami rövid távon szórakoztató kihívást nyújt és dopaminlöketet ad – örömöt okoz látni a gyarapodó számokat és értesítéseket. Ugyanakkor a hatás vegyes: hosszabb távon sokaknál stresszt és nyomást generálhat, ha kényszert éreznek minden nap jelen lenni a széria fenntartása miatt, és nem ritka, hogy egy több száz napja tartó sorozat megszakadása kisebb drámát okoz, korosztálytól függetlenül.
Összességében tehát ezekkel a funkciókkal a cégek elérik, hogy a felhasználók gyakrabban nyissák meg az alkalmazást, viszont ezzel akaratlanul is hozzájárulnak a függőségérzet és a szorongás kialakulásához a felhasználók egy részénél.
Szerinted mi a közösségi média oldalak legfőbb funkciója?
Szerintem alapvetően a közösségi oldalak elsődleges funkciója az, hogy összekapcsolják az embereket és megkönnyítsék a kommunikációt köztük. A varázsuk abban rejlik, hogy a távol élő barátokkal, családtagokkal is tarthatjuk a kapcsolatot, és könnyedén megoszthatjuk egymással életünk pillanatait. Ez lehet egy fotó, videó vagy egy személyes bejegyzés.
Emellett teret adnak az önkifejezésre is: bárki publikálhat tartalmat vagy véleményt, így gyakorlatilag szót kaphat a széles nyilvánosság előtt – ami szerintem egyben az egyik veszélye is a közösségi médiának.
Mára a közösségi média multifunkcióssá vált – hírforrásként, szórakoztató platformként és marketingcsatornaként is működik –, de mindezek alapja továbbra is a kapcsolatteremtés és a párbeszéd.
Mi miatt van az, hogy egy kezdetben jól működő, szerethető oldalon egyre több funkció jelenik meg, melyek mögött már szinte felismerhetetlen, hogy mi volt az eredeti rendeltetés?
Ennek fő oka a folyamatos verseny és a növekedési kényszer. Egy egyszerű, szerethető koncepciójú social media oldal, ha sikeres lesz, idővel elkezd újabb funkciókkal bővülni, hogy még több igényt lefedjen és lépést tartson a konkurenciával. Szinte minden népszerű más alkalmazás ötletét igyekeznek integrálni – gondoljunk csak arra, ahogy az Instagram bevezette a Story-kat és a Reels-t, hogy felvegye a versenyt a Snapchattel és a TikTokkal.
Ez a „mindent bele” hozzáállás oda vezet, hogy az eredeti fókusz elmosódik: a platform már nem csak arra jó, amire eredetileg létrehozták, hanem ezer más dologra is rá akar venni minket. A fejlesztők – és persze a részvényesek – abban bíznak, hogy így szélesebb közönséget szolgálnak ki, és tovább növekedhetnek, de közben elveszhet az a letisztult élmény, amitől a felhasználók eleinte megszerették az oldalt.
Milyen funkciók hiányoznak a mai social media platformokról, amikre tényleg szükség lenne?
A felhasználók részéről gyakran felmerül, hogy több fontos funkció is hiányzik a mai közösségi platformokról. Az egyik ilyen a nagyobb kontroll a hírfolyam felett: jó lenne, ha könnyebben beállíthatnánk, mit és kitől látunk – például sok helyen hiányzik egy egyszerűen kapcsolható időrendi nézet, vagy olyan szűrők, amelyekkel kizárhatunk bizonyos tartalomtípusokat. Szintén fontos volna a digitális jólléti funkciók erősítése: bár elérhetők már alap időkorlát-emlékeztetők, ezek elég felszínesek; hasznos volna, ha a platformok jobban támogatnák a tudatos használatot.
A moderáció és biztonság terén is volna hová fejlődni – sajnos még mindig rengeteg a gyűlöletbeszéd és az álhír, amit nem szűrnek ki elég hatékonyan, szóval ide is elférne több innováció. Emellett szerintem a felhasználói támogatás hiánya is elég feltűnő.
Ha valakinek gondja akad (például feltört fiók vagy indokolatlan tiltás), szinte lehetetlen emberi segítséget kapnia, pedig nagy szükség lenne egy jobb ügyfélszolgálati funkcióra.
Miért olyan nehéz új platformoknak befutniuk?
A mai telített piacon egy új közösségi platformnak szinte áttörhetetlen falat jelent befutni a nagyok árnyékában. Ennek fő oka a hálózati hatás: mindenki ott használja a közösségi médiát, ahol a barátai is vannak, így a bejáratott óriásplatformokról nagyon nehéz átcsábítani a tömegeket.
Még ha egy új belépő, – mint amilyen volt pár éve a Vero – kínál is valami vonzó újítást vagy felhasználóbarát élményt, az emberek többsége nem szeret egyszerre túl sok platformon jelen lenni, és ha a baráti köréből kevesen váltanak át, nagy valószínűséggel ő maga sem marad ott hosszú távon.
Ráadásul a nagy szolgáltatók villámgyorsan reagálnak: ha felbukkan egy jó ötlet egy új appban, a Facebook/Instagram/TikTok hamar lemásolja azt, így az újdonság előnye pillanatok alatt elolvad. Az is gond, hogy a felhasználók ideje és figyelme véges – nem fognak napi szinten 8-10 különböző közösségi appot aktívan használni, ezért csak akkor hajlandók váltani, ha az új platform valami radikálisan mást és jobbat nyújt.
A Vero hiába ígért anno reklámmentességet és időrendi hírfolyamot, a kezdeti technikai problémák és főleg a kritikus tömeg hiánya miatt nem tudott tartósan megmaradni a köztudatban; ez is jól mutatja, hogy az új szereplőknek azért nehéz befutniuk, mert egyszerre kellene hatalmas közösséget építeniük, bizalmat nyerniük és egyedi előnyt felmutatniuk, miközben a nagy szereplők szinte minden adujukat kijátsszák ellenük. A Vero mellett elég csak a BeReal példájára gondolni, ami szintén hasonló utat futott/fut be.
A TikTok jelenleg az egyik legnépszerűbb platform a világon, azonban Donald Trump szerint biztonsági kockázatot jelent, ezért évek óta húzódó vita alakult ki az amerikai kormány és a fejlesztő ByteDance között.
