Horváth Bernadette fotográfus több témában is jártas, hazai márkák sokaságának készített már tárgy- és divatfotókat. A szakembert arról kérdeztük, hogy az AI korában mi várhat a szakmájára.

Az elmúlt évek egyik nagy kérdése, hogy milyen szakmákban válthatja ki az embereket a mesterséges intelligencia. Sokak szerint az ügyfélszolgálatosok, a grafikusok és a fotósok munkája is veszélyben lehet. Bár való igaz, hogy szinte minden szakmán belül vannak olyan munkafolyamatok, melyeket átvehet az AI, a fotózás esetében árnyaltabb lehet a kép. 

Azt, hogy milyen átalakulás megy végbe, jól mutatja, hogy egyes cégek már jelenleg is AI-fotókat alkalmaznak valódi modellek helyett, és a termékfotókon is sokan próbálnak azzal spórolni, hogy mesterséges intelligencia modellekkel generáltatnak képet, egy egyszerű prompt, valamint a termékről készült fotó megadásával.

A jelenségről Horváth Bernadette fotográfust kérdeztük, aki  dolgozott már divatmagazinnál, illetve volt stylist és termékfotós is egy magyar designer concept store-ban.

Milyen változások tapasztalhatóak a termék- és tárgyfotók készítése terén ?

Én még azon szerencsések közé tartozom, akik filmre tanultak meg fotózni. Laboráltam,  fotótörit tanultam és analóg módon retusáltam is. Ezek voltak az alapok. A fotózásnak volt  egy lassúsága, egyfajta tiszteletteljes jelenléte, amit ma a digitális világ tempója sokszor  elmos Ezekben a projektekben engem mindig  a természetességgel való játék inspirált, és bár ma már elsősorban embereket fotózom,  nagyon ritkán, de még most is vállalok hasonló munkákat.

Az utóbbi években a tárgyfotózás is átalakulóban van: a technológia fejlődésével a képalkotás gyorsabb és elérhetőbb lett. De miközben az eszközök automatizálódnak, a kép mögötti emberi szándék és a történetmesélés még fontosabbá válik.

A jó fotó lényege számomra minden műfajban ugyanaz: valamit megmutatni, ami több, mint  a látható.

Miben befolyásolja a képalkotást az AI jelenléte ebben a két témában?

Az AI kétségkívül forradalmasítja a fotográfiát, főleg ott, ahol ismétlődő, pontosan beállítható kompozíciókról van szó. A technológia ma már képes néhány kattintással olyan képi világokat létrehozni, amelyekhez korábban komplex eszközpark és utómunka kellett. Mégis azt érzem, hogy ezzel párhuzamosan az emberi finomság kezd kikopni a képekből.

Pár éve, amikor egy magyar designer concept store-nak dolgoztam, ott is mindig a természetes adottságokkal való játék inspirált. A művészet számomra sosem volt elhagyható tényező, még akkor sem, ha a fotó tárgya épp egy termék volt. Persze nem minden termékfotónak kell mélyebb értéket közvetítenie, mert a tömegcikkek (mondjuk egy hipermarket katalógusfotói) nem igénylik ezt a fajta „radikális” ragaszkodást a művészethez. De fel kell tennünk a kérdést: mi teszi az embert emberré? – én azt gondolom, az egyik ilyen tényező a kreativitás.

Egy algoritmusnak lehet fogalma a kreativitásról, de sosem lesz benne a lélek, a gyermeki játékosság vagy egy kultúra emlékezete, amikkel egy fotós ösztönösen, érzékenyen bánik.

Egyre több esetben próbálják kiváltani a fotósokat, és a termékeket mesterséges intelligencia segítségével megmutatni. Szerinted milyen hatással van ez a szakmára, valamint a fogyasztókra, akik az AI-képeket nézik? 

Szerintem kettős hatása van, mert egyrészt demokratizálja a képalkotást azáltal, hogy ma már úgymond bárki elő tud állítani látványos képeket, másrészt viszont elmosódik a határ a valóság és a kreált világ között. Ez hatalmas veszély is lehet, ha olyanok kezébe kerül, akiknek a megtévesztés a szándéka. A mesterséges intelligencia félelmetesen gyors tempót diktál, amit ép ésszel szinte lehetetlen követnil, és véleményem szerint beláthatatlan hatással lesz a következő generációkra – arra, hogyan érzékeljük a valóságot, mi számít igaznak és hitelesnek.

Az emberek talán még most sem mindig tudják megkülönböztetni, mi valós és mi generált, de bízom benne, hogy újra megnő az igény a valódi, emberi, hiteles képekre. Azokra a fotókra gondolok, amik mögött ott van az igazi pillanat, a modell tekintete, a fény valódi érintése – ezek azok, amikhez nem lehet szerintem mesterséges úton kapcsolódni. 

A jövőben a kisebb vállalkozások esetében az AI kiválthatja a termékfotósokat? 

Én nem így látom. A kisebb vállalkozások Magyarországon pont, hogy igyekeznek személyességet és hitelességet csempészni a brandjükbe. Ők azok, akik nemcsak egy terméket akarnak megmutatni, hanem egy történetet, egy érzést, egy világot. Azt tapasztalom, hogy hatalmas az igény a szépre, de ezzel együtt az emberi, valós történetekkel tudunk igazán kapcsolódni.

Egy AI által generált kép lehet hibátlan, de steril is marad.

Egy fotós viszont képes megérezni azt a finom rezdülést, amikor egy tárgy szinte megszólal, amikor fény, tér és érzelem találkozik. És pont ez az, ami miatt a személyes, emberi munka mindig értéket fog képviselni szerintem. 

Ha az AI megfelelő minőségben tud majd termékfotókat készíteni, akkor miért maradnának a cégek a hagyományos fotósoknál, akik valószínűleg többe kerülnek és több idő is a végső produktum elkészítése? 

Mert a fotós nemcsak képet készít, hanem értelmez is. A fotós egy márka társszerzője: együtt gondolkodik, hangulatot teremt, kapcsolódik.

Az AI sosem fog belépni egy térbe, és nem fogja érezni a napfény illatát, vagy azt, hogy melyik szögből mesél legjobban a tárgy. A cégek, amelyek hosszú távú, hiteles márkát akarnak építeni, ezt szerintem tudják és értékelik is. 

Szerinted mikor érhet el az AI-modellek fejlettsége arra a szintre, hogy bármilyen termékfotót reprodukáljanak egy prompt alapján? 

Technikailag valószínűleg néhány éven belül, de a fotó nem csak technika! A lélek, az emberi jelenlét, a pillanat törékenysége. Ezek azok a dimenziók, amiket az AI nem tud promptolni. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz bármilyen tárgyat megjeleníteni, de bízom benne, hogy az emberi fotográfia továbbra is a kapcsolódás művészete marad.