A technológia fejlődésével az eszközök is folyamatosan változnak – olykor nemcsak kialakításukban, dizájnjukban vagy méretükben, hanem akár rendeltetésükben is.
Az első számítógépek egész termeket foglaltak el, és olyan összetett folyamatokra használták őket, mint például a NASA matematikai feladatainak megoldása vagy ellenőrzése. Ezek az eszközök az évek előrehaladtával azonban egyre kisebbek és megfizethetőbbek lettek, így a tudósok mellett már az üzletemberek is használták a mindennapjaik során. Mára pedig tömegtermékké váltak.
Hasonló utat jártak be a telefonok is, az 1876-ban Alexander Graham Bell által feltalált készüléket egy évvel később már a Bell Telephone Company-n keresztül értékesítették. 1878-ban megnyitott az első telefonközpont, az 1900-as évek elejéig pedig a telefon jelentősen elterjedt a tehetősebb cégek körében. Az 1920-as évekre már egyre több otthonban is megjelentek, bár még igen drágának számítottak. Az 1970-es évekre a legtöbb háztartás alapvető részévé vált a készülék, majd az új fejlesztések esetében már a hordozhatóságot tűzték ki célul.
Az első mobiltelefont 1973-ban Martin Cooper, a Motorola szakembere mutatta be – a készülék közel 2 kilogrammos volt. 1979-ben már elindult az első mobilhálózat Japánban, majd 1996-ban megjelent az első olyan készülék, amin lehetett internetezni is.
Az akkoriban meglehetősen drága mobiltelefonoktól és internetes előfizetésektől pedig hosszú út és közel 30 év telt el a mai napig, amikor az emberek nagy részének olyan okostelefonja van, amelyhez mobilinternet-előfizetés is tartozik. De nem csak abban látható változás, hogy milyen mértékű az elterjedtség, hanem abban is, hogy mire használjuk az eszközöket. A One Magyarország lakossági vezérigazgató-helyettese, Hunyady Beatrix mesélt arról, hogy milyen változásokat látnak az elmúlt 15-20 évben – vagyis amióta szélesebb körben elérhetővé váltak az okostelefonok.
Az elmúlt két évtized
Hunyady Beatrix szerint az elmúlt két évtizedben a hangsúly egyértelműen eltolódott a hanghívásoktól az adatforgalom irányába. Az internethasználatot pedig az adatforgalom robbanásszerű növekedése és a felhasználói szokások átalakulása határozza meg.
Míg a 2000-es évek közepén még megabájtokban mértük a havi adatfogyasztást, ma már felhasználónként több tíz, sőt akár több száz gigabájtról beszélünk.
Az óriási bővülés hátterében a közösségi média és a felhőalapú szolgáltatások, például a Spotify-hoz hasonló zenei streamingszolgáltatások széles körű használata áll. Ráadásul, ahogy egyre jobb minőségben elérhetőek az online tartalmak, úgy évről évre dinamikusan nő az adatforgalom is – amihez egyre nagyobb képernyőidő is társul.
Elég csak arra gondolni, hogy az internet korai éveiben még mekkora volt a lefedettség és milyen egyszerű internetes programok és weboldalak léteztek. A YouTube korai oldalán például még korlátozott lehetőségek voltak a feltöltés esetében, valamint a lejátszott videók minőségét illetően is. A 2010-es évekre a 240p-s majd 360p-s felbontást felváltotta a HD, manapság pedig nem ritka, hogy 4K vagy akár 8K tartalmakat is lehet nézni a videómegosztón.
Ezek a videók óriási mennyiségű adatot jelentenek nemcsak a feltöltéskor és tároláskor, de a streameléskor is.
A jobb videóminőség jól láthatóan növelte a felhasznált adatmennyiséget – a weboldalak esetében pedig a nagy felbontású képek vagy az automatikusan elinduló videók okoztak hasonló hatást.
A BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentés 2025 (ICT Report) kutatásából kiderült, hogy míg 2010-ben a mobiltelefonnal rendelkező lakosság alig 3 százaléka használta a telefonját internetezésre, addig ma már 85,9 százalékra nőtt az arányuk.
Ezzel párhuzamosan a technológia is jelentősen fejlődött: a mobilhálózatok eljutottak a 2G-től az 5G-ig, miközben a vezetékes infrastruktúrában az optikai hálózatok terjedése hozta meg az áttörést.
Így netezünk
A fent említett kutatásból az is kiderült, hogy a mobiltelefonnal rendelkezők 85,9 százaléka használ mobilinternetet, ez kb. 7,48 millió embert jelent hazánkban. A mobileszközökön netezők 97 százaléka pedig napi rendszerességgel használja ezt a funkciót. Hunyady Beatrix elmondta, hogy a hordozható eszközökön a kapcsolódást elősegítő appok, így a social media és üzenetküldő alkalmazások a legnépszerűbbek.
A mobilkészüléken netezők körében a közösségi oldalak látogatása, valamint a különböző chat alkalmazások használata áll az első helyeken, de sokan használják a netet információszerzésre és tájékozódásra, valamint online videómegosztók használatára is.
Az elmúlt 15 évben az internetezés központja egyre inkább a böngészőkből az alkalmazások világába helyeződött át. Míg korábban főként weboldalakat látogattunk mobilról, ma már az emberek jelentős része appokon keresztül használja az internetet – legyen szó közösségi médiáról, navigációról vagy zenehallgatásról. Ezzel együtt a tartalomfogyasztás is átalakult: a szöveges felületeket fokozatosan felváltották a képes, majd videós és rövid videós tartalmakra épülő platformok.
Fontos az is, hogy nemcsak a közösségi média és a tartalomfogyasztás szerepe válik egyre fontosabbá, hanem a hagyományos telefonálást is egyre inkább felváltják az egyes internetalapú kommunikációs megoldások (VoIP). Ez annak is köszönhető, hogy a lakosság nagy része jelen van olyan közösségi oldalakon, mint például a Facebook, a jelentős mobilinternetes előfizetői réteg miatt pedig a legtöbben kiválthatják a hagyományos telefonhívásokat. A VoIP beszélgetések pedig viszonylag kis adatforgalommal járnak, így – bizonyos előfizetések esetében – akár olcsóbb is lehet ilyen módon kommunikálni, mint percdíjat fizetni.
Míg a 2010-es évek elején sok felhasználó még tudatosan figyelte, hogy ne lépje túl havi adatkeretét, ma már a mobilinternet sokak számára szinte láthatatlan infrastruktúrává vált. A háttérben folyamatosan frissülő alkalmazások, a felhőalapú mentések és a streamingplatformok miatt a telefonok gyakorlatilag állandó internetkapcsolattal működnek.
Mobile-first
Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb változása, hogy az internetezés elsődleges eszközévé a mobiltelefon vált, és a böngészés jelentős része is már ezen történik
A mobiltelefon, mint internetes eszköz domináns szerepe továbbra is tovább növekszik: az ICT Report szerint a lakosság 76 százaléka mondta azt, hogy így internetezik a legtöbbet, miközben a hordozható számítógépek, valamint az asztali számítógépek jelentősen visszaszorultak – a kettő együtt mindössze 18 százalékot tesz ki.
Ennek hátterében az állhat, hogy a számítógép inkább munkához, tanuláshoz és összetettebb feladatok elvégzéséhez használt eszköz – míg a szabadidős tevékenységek és útközbeni tartalomfogyasztás jelentős részben a mobilokon történik. A mobilhasználat esetében így elsősorban a közösségi média, a rövid videós tartalmak fogyasztása, a chatelés és internetes kommunikáció, valamint a navigáció jellemző.
Egyértelműen kirajzolódik a „mobile-first” internetfogyasztási trend.
- összegezte Hunyady.
Az adatforgalom alakulásában napi és szezonális mintázatok is megfigyelhetőek. Napközben jellemzően az esti órákban, 18 és 22 óra között aktívabbak a felhasználók – ilyenkor elsősorban streamingszolgáltatásokat és közösségi médiát használnak.
Éves szinten is megfigyelhetőek hasonló trendek: az ünnepi időszakok – különösen a karácsony és az újév környéke – jelentős forgalomnövekedést hoznak. Emellett a nyári hónapokban is élénkül a mobilinternet-használat, főként a szabadságok, a fesztiválok és utazások miatt. Ebben az időszakban ugyanis több az emberek szabadideje, és a jó idő miatt kimozdulnak otthonról, így a mobilinternet segítségével tudnak kapcsolatot tartani, informálódni, vagy akár streaming- és más digitális tartalmakat fogyasztani.
A mobilinternet fejlődése nemcsak technológiai, hanem társadalmi változásokat is hozott. Az okostelefonoknak köszönhetően kialakult a „mindig online” életmód: ma már természetes, hogy útközben navigálunk, üzenetet küldünk, bankolunk vagy videókat nézünk. A koronavírus-járvány tovább gyorsította ezt a folyamatot, hiszen a lezárások alatt sokan mobilról dolgoztak, tanultak és tartották a kapcsolatot egymással. A folyamatos online jelenlét ugyanakkor új problémákat is felvetett, például a megnövekedett képernyőidőt vagy az állandó elérhetőségből fakadó mentális terhelést. A mobilinternet-használat generációs különbségei is jól láthatók:
míg a fiatalok elsősorban videós és közösségi platformokat látogatnak, addig az idősebbek inkább információszerzésre és ügyintézésre használnak mobilnetet.
A fiatalok internethasználata
Az ICT Report alapján az látható, hogy a 15 évnél fiatalabbak 50,7 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal – és a nagy részüknek van mobilinternet előfizetése is. Ez nem jelenti azonban azt, hogy csak ennyien használnak okoseszközöket, vagy internetet: ezen korosztály 67,7 százaléka ugyanis használ számítógépet, amin szintén tud internetezni.
A nagyszámú fiatal internetező miatt pedig fontossá válik a szolgáltatók számára, hogy különböző védelmi mechanizmusokat hozzon létre a biztonságos netezésért. A One Magyarország többféle megoldással támogatja a biztonságos internethasználatot: szülői felügyeleti funkciókkal, tartalomszűrési lehetőséggel és korlátozott hozzáférési beállításokkal támogatják a biztonságos internetezést. Ezek mellett kiemelt szerepet kapnak a mobilinternethez elérhető hatósági felnőtt tartalomszűrő eszközök is, melyek az előfizető kérésére blokkolják a leggyakrabban látogatott felnőtt tartalmú oldalakat.
Ezek mellett még olyan, a mobilinternetezőket védő megoldások is léteznek, melyek védik az eszközt a vírusoktól vagy az adathalászat megoldásoktól – de ezekben az esetekben a valódi védelmet inkább a készülékek és operációs rendszerek szintjén megalkotott védelmi rendszerek adják.
Az elmúlt 15 évben a mobilinternet a kiegészítő szolgáltatásból a digitális élet egyik alapjává vált. A következő évek kérdése már nem az lesz, hogy internetezünk-e mobilról, hanem az, hogy hány eszközünk kapcsolódik majd folyamatosan a hálózathoz körülöttünk. Mindeközben az egyre növekvő képernyőidőt több országban is komoly problémaként ismerték fel: az Ausztráliai szabályozás után az Európai Unió tagországai is aktív vitát folytatnak a korlátozásokról, de már a KDNP is törvényjavaslatot nyújtott be.
