A vállalatoktól ma sokkal többet várnak el annál, mint hogy egyszerűen egy terméket vagy szolgáltatást kínáljanak. Ugyanúgy követelmény velük szemben a társadalmi szerepvállalás, sőt akár az is, hogy bizonyos ügyekben állást foglaljanak – ezzel a gondolattal vezette be Bánhegyi Zsófia, a Magyar Marketing Szövetség executive directora azt a beszélgetést, amelyben Noszek Péterrel, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával közösen arra keresték a választ, mi a vállalatvezetők felelőssége az egyre bizonytalanabb világban.
A svájci minta
A Müpában múlt héten megrendezett Marketing Summiton Bánhegyi Zsófia elsőként azt firtatta, hogy a hazai felsővezetők felkészültek-e a változó szerepkör betöltésére, és mennyire tartják fontosnak, hogy ennek érdekében akár személyes márkát is építsenek.
Vannak a közösségi médiában is nagyon aktív vezetők, és vannak olyanok, akik kevésbé használják ezeket a felületeket. Amitől én személy szerint nagyon ódzkodom, és soha nem is nyilvánulok meg e téren, az a politika. A Nestlének is éppen ez az egyik erőssége: svájci cég vagyunk, és semlegesek vagyunk. Vagyis nekünk teljesen mindegy, melyik politikai párt éppen hol tart; a lényeg, hogy a helyi fogyasztóknak és a gazdaságnak minél több jót hozzunk
– szögezte le rögtön Noszek Péter.
Valós segítségnyújtás
Az értékteremtés szándéka mellett a társadalmi felelősségvállalás szükségességét is hangsúlyozta:
nagyon fontos, hogy ezen a téren a vállalatok és az üzleti szféra is fokozottan szerepet vállaljon.
Különösen azért, mert a világ annyira kinyílt, az információ pedig olyan gyorsan áramlik, hogy egyáltalán nem mindegy, egy vezető jó vagy rossz példát mutat-e a szűkebb és tágabb közösségének. Ezért igenis oda kell állni bizonyos ügyek mellé, aszerint, hogy ki mit érez önazonosnak.
A környezeti és gazdasági fenntarthatóság, a hátrányos helyzetűek, valamint az olyan szervezetek segítése, mint például a Vöröskereszt vagy az Élelmiszerbank – ha kifejezetten a Nestlét nézzük –, jóval túlmutat a jótékonyságon. A már említett értékteremtésről és a valós segítségnyújtásról szól
– magyarázta Noszek Péter.
Utalt a House of Giving által nemrégiben közzétett felmérésre is. A hazai adományozási kultúra erősítésére létrejött szervezet elsőként vizsgálta a magyarok filantrópiára való hajlandóságát. Az eredményeken volna még mit javítani, és az sem ritka, hogy ha valaki rendszeresen adományoz, akkor szinte szégyenbélyegként sütik rá, hogy persze, „mert annyira gazdag”. Ráadásul az itthoni adószabályok sem igazán teremtenek mindehhez megfelelő környezetet.
Helytállni a versenyben
A Nestlére visszatérve az ügyvezető arról a vállalatra világszerte jellemző „szerencsés gondolkodásról” is beszélt, amelynek jegyében a „think global, act local” szlogen egyetlen területen sem üres frázis: a helyi egységek teljesen szabad kezet kapnak a működés terén.
Noszek Péter saját példájukkal világított rá arra, miként lehet egyszerre sikeresnek lenni és az országért is tenni valamit.
Harmincöt éve dolgozom a Nestlénél, 2018 januárja óta vezetem a magyar leányvállalatot. Amikor hazajöttem és átvettem a céget, a Nestlé Hungária Kft.-nek 123 milliárd forint árbevétele volt, ami tavalyra 349 milliárdra nőtt. Vagyis megháromszoroztuk a bevételt, részben annak köszönhetően, hogy sikeresen meggyőztük a svájciakat: Magyarország kínálja a legalkalmasabb környezetet az újabb gigaberuházásokhoz
– mondta Noszek Péter, utalva a büki Nestlé Purina állateledelgyár elmúlt évekbeli, összesen háromszázmilliárd forintból megvalósult kapacitásbővítésére.
Ezzel a büki üzem lett az európai zóna legnagyobb Nestlé-gyára, és a világon sincs sok hozzá hasonló. Noszek Péter a magyar szakemberek és beszállítók munkáját is méltatta. Mivel óriási volt a verseny, annál nagyobb fegyvertény, hogy mindez Magyarországon valósulhatott meg – tette hozzá a cégvezető.
Minőség és biztonság
Bánhegyi Zsófia ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Nestlé nem csupán a versenyben erős, hanem a márkaértéke is jelentős. A legújabb felmérések szerint viszont az ügyfeleknek ma már önmagában nem elég a termék vagy a szolgáltatás megléte, illetve annak hosszú távon garantált megbízhatósága.
Azt is elvárják, hogy az általuk kedvelt márka érzelmeket váltson ki, tanítson és közösséget építsen. Arra a kérdésre, hogy a Nestlé összességében mennyire jár elöl ebben, és mennyire tudnak Magyarországon saját márkát építeni, Noszek Péter határozottan pozitív választ adott.
A Nestlén belüli márkák eleve nagyon erősek, és több közülük hosszú múltra tekint vissza. A Nescafét – amely egy svájci vegyész találmánya volt, és a Wall Street-i tőzsdekrach után felhalmozódott óriási brazil kávéfelesleg problémáját volt hivatott orvosolni – 1938-ban mutatták be először hivatalosan, a Maggit pedig 1947-ben vásárolta fel a Nestlé. A lényeg, hogy ha a világon bárhol valaki egy Nestlé-termékhez nyúl, az minőséget és biztonságot jelent. Olyannyira a magukénak érzik sokan, hogy amikor néhány évig a Fülöp-szigeteken éltem, meglepődve tapasztaltam: sokan helyi cégnek hiszik a Nestlét
– összegezte Noszek Péter.
Nem lehet spórolni
A marketing jelenkori szerepével kapcsolatban elhangzott a régi vicc: az erre fordított költségek fele kidobott pénz, csak az a kár, hogy előre nem tudjuk, melyik fele. Ezért nem lehet spórolni rajta vagy háttérbe szorítani, hiszen „ha annak idején a Maggit nem támogatták volna nagy erőkkel ezen a területen is, akkor most nem tartanánk ott vele, ahol".
Végezetül a mesterséges intelligencia cégek mindennapjaiban betöltött helyéről és szerepéről esett szó, aminek konkrét gazdasági hasznát egyelőre nehéz számszerűsíteni.
Az AI jövőnkre gyakorolt hatásával kapcsolatos vita nemrég új színezetet kapott, amikor az AI-biztonsággal foglalkozó amerikai Anthropic egyik vezető kutatója nyilvánosan kijelentette: szerinte több mint tíz százalék az esélye annak, hogy a mesterséges intelligencia a következő évtizedben kiirtja az emberiséget.
Noszek Péter vállalatvezetőként azonban egyelőre csak az előnyöket látja.
Az AI által átvett adminisztratív feladatok révén például nagyjából húsz százaléknyi időt tud megtakarítani, ami az ő hatékonyságát is növeli. A felszabaduló időt akár további munkára, akár önmagára is fordíthatja, így több energiája marad.
A Marketing Summit Budapest egy másik kerekasztal-beszélgetésén Karácsony Gergely főpolgármester, Gyulay Zsolt MOB-elnök és Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM – Magyar Sportért Alapítvány elnöke azt vitatták meg, reális lehet-e, és ha igen, mikor egy olimpia megrendezése a magyar fővárosban.
