Dordzsceren Csingisz hét éve készít tartalmakat a közösségi médiában, a TikTokon több mint 410 ezren, az Instagramon közel 150 ezren követik. Most megjelenő könyvében azt szeretné megmutatni, hogy nem vagyunk egyedül a nehéz helyzetekben. A NemOké kampány védnökeként is aktív, a Díványnak adott interjújában arról beszélt, hogy a könyv megírására részben negatív kommentek ösztönözték. Azt szeretné megmutatni, hogy a születési körülmények nem határozzák meg végérvényesen, meddig juthat el valaki.
A szürkeség biztonsága helyett a nyilvánosság
A hazai influenszerpiacon sokan tartanak a megosztó témáktól, hiszen a látszatra tökéletes életmód és a folyamatos pozitív visszacsatolás vágya biztonságosabb terep. Azzal kapcsolatban, mennyire kockázatos influenszerként alkoholizmusról, traumákról és társfüggőségről írni, úgy gondolkozik, hogy
mindig rizikója van annak, amikor az ember nyilvánosság elé áll; ha ezt nem tudtam volna elfogadni, akkor valószínűleg már nem tartana hét éve a karrierem a social mediában
– állapította meg a tartalomgyártó, aki hetedikként végzett a Forbes influenszerlistáján. Szerinte a legtöbb ember azért választja inkább a szürkeséget, mert ha kiáll nyilvánosság elé, akkor kritika érheti. Ha viszont soha nem méretteti meg magát valaki, hiheti azt, hogy mindenki szereti.
Nem csak vele történtek meg
Azért is vállalta a könyvet, mert a videóiban megjelenített szituációkról nagyon sokáig azt hitte, csak vele történnek meg, azt akarta megmutatni, hogy senki sincs egyedül a nehéz helyzetekben, akár a családon belüli alkoholizmusról, akár a rasszizmusról vagy a mindennapi traumákról van szó, amelyek a hazai ügyintézés során érik az embert.
úgy döntött, a saját történetén keresztül mutatja meg, hogy a kiindulópont nem határozza meg a jövőt.
Határhúzás: az influenszer nem terapeuta
A tartalomgyártás egyik kihívása a követők segítségkérése. Mivel nem terapeuta, határozott szakmai és etikai határt szabott, ami példaértékű lehet a szektorban:
leszögezi, hogy bár a saját történetét hitelesen képviseli, nem szakember.
Példának hozta fel, hogy a nyilvánosság előtt szereplő személyek – legyen szó Liptai Claudiáról vagy Görög Zitáról – nem azért osztják meg a traumáikat, hogy a rajongók személyes terapeutaként tekintsenek rájuk, hanem azért, hogy irányt tudjanak mutatni.
Csingisz maga is beszél a megoldásról: tíz éve zárta le azt a terápiás folyamatot, amelyben gyerekkori nehézségeit dolgozta fel. A Díványnak arról is beszámolt, hogy középiskolásként pánikrohamai voltak, és az iskolapszichológussal négy éven át dolgozott együtt.
A félvér státusz mint piaci előny a reklámpiacon
Az interjú egyik legizgalmasabb, média- és reklámszakmai szempontból is kiemelkedő gondolatmenete a külföldiséghez és a mongol gyökerekhez kapcsolódik. Csingisz kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, hogy a külföldi státusz Magyarországon gyakran stigmát jelent, és a 2000-es évek elején Veszprémben még gyerekként komoly kirekesztéssel kellett szembenéznie.
Viszont modellként és tartalomgyártóként előny.
Szinte csak világmárkákkal dolgozik, és azt tapasztalta, hogy a magyaroknak a reklám- és médiaszakmában nincs jó híre. Egy világmárka előbb dolgozik egy francia, spanyol vagy olasz tartalomgyártóval, mint egy magyarral. Így a félvér háttere oldja ezt a felfogást.
Viszont éppen ezért igyekszik extrán kedves lenni nemcsak az ügyfelekkel, de minden emberrel, hogy a magyarok jó hírét vigye.
Út a lájkokon túlra
Dordzsceren Csingisz könyve a hazai influenszerpiac fejlődését is jelzi: a kizárólag termékajánlásokra épülő tartalomgyártás korában egyre nagyobb az igény azokra a hiteles személyekre, akik valódi közösséget építenek és olyan üzeneteket közvetítenek, ami az egyes egyének és a társadalom számára is értékesek.
A közösségi média nemcsak a felszínes csillogás színtere lehet, hanem egy olyan platform is, ahol a trauma feldolgozása és a tabuk ledöntése milliós tömegeknek adhat erőt a továbblépéshez.
Csingisz szeptember 30-án mutatja be Viccen kívül – Út a szabadságig című kötetét az Akvárium Klubban. Görög Zitával és Liptai Claudiával arról is beszélgetnek majd, milyen alkoholista szülő mellett felnőni, dr. Almási Kittivel pedig a kommentek bántó hatása kerül terítékre.
