Jelenleg több per is zajlik a közösségimédia-oldalak ellen, mint a Facebook, a TikTok vagy az Instagram, amelyekben azt vizsgálják, hogy milyen káros hatással vannak a felhasználókra.
Az egyik ilyen perben egész pontosan azt tárgyalják, hogy az Instagram miért várt olyan sokáig azzal, hogy a fiatalok számára védőhálókat építsenek be az applikációba. Ugyanis az ügyészség állítása szerint a 2010. október 6-án indult platform – amit 2012. április 9-én vásárolt fel a Meta, akkori nevén Facebook – hosszú éveken keresztül nem fejlesztette ki a szükséges védelmi mechanizmusokat.
A platformon már szinte a kezdetektől többen jelezték problémáikat, különösen azt, hogy felnőtt tartalmakat, illetve meztelenséget ábrázoló fotókat látnak a hírfolyamban, illetve a privát üzeneteik – vagyis DM-ek – között. Ennek kiküszöbölésére az új tulajdonos Meta kidolgozott egy eljárást, ami fel tudja ismerni, hogy mely képi anyagokon láthatóak olyan, a felhasználási szabályzatot sértő elemek, melyek felkavaróak lehetnek. A fejlesztés 2024-ben lépett érvénybe és célja, hogy a felkavaró vagy sértő fotókat nem mutatják meg, csupán elhomályosítva. A képre kattintva pedig a felhasználók tájékoztatást kapnak arról, hogy miért homályosan jelenik meg a fotó – ekkor pedig maguk dönthetik el, hogy mégis szeretnék-e megtekinteni azt.
A per során azt szeretnék kideríteni, hogy a már hat évvel korábban megismert probléma orvosolásával miért vártak egészen 2024-ig. Az ügyészek felvetése szerint ugyanis a platformon azért nem vezették be korábban a módosításokat, hogy minél gyorsabban emelkedjen a felhasználók száma.
A jelenleg is folyó szövetségi perben az Instagram vezetőjét, Adam Mosserit egy 2018 augusztusi levelezésről kérdezték, ahol Guy Rosen, a Meta alelnöke és információbiztonsági vezetője arról írt, hogy "szörnyű" dolgok történhetnek az Instagram privát beszélgetéseiben. Mint az ügyész kérdéseire adott válaszokból kiderült, itt többek közt férfi nemi szervek küldésére gondoltak.
Azt hiszem, elég egyértelmű, hogy problémás tartalmat lehet küldeni bármelyik üzenetküldő alkalmazásban, legyen az Instagram vagy bármilyen más platform
– mondta Mosseri, aki hozzátette, hogy a cég megpróbált egyensúlyt teremteni aközött, hogy az emberek miként tekintenek az adatvédelmi jogaikra, valamint az internetes biztonságukra.
A tanúvallomás során fény derült egy felmérés adataira is, amiben a fiatalokat az Instagramon tapasztalt élményeikről kérdezték. Ebben a felmérésben a 13-15 év közöttiek 19,2 százaléka jelentette ki, hogy látott olyan meztelenséget ábrázoló vagy szexuális tartalmat, melyet nem akartak megtekinteni. Ezen felül 8,4 százalékuk azt nyilatkozta, hogy látott olyan tartalmat, ahol valaki önkárosítást követ el, vagy azzal fenyegetőzik, hogy meg fogja tenni a jövőben.
Mivel az elmúlt években már több védelmi mechanizmust is beépítettek az applikációba, az ügyészek nem arra kíváncsiak, hogy milyen további intézkedéseket fognak tenni, hanem, hogy miért telt el olyan sok idő az első jelentős frissítésig. Azonban a jelen ügy várhatóan még hónapokig elhúzódhat.
Mosserit ráadásul több másik ügyben is kikérdezték, így például az egyikben arról volt szó, hogy még 2017-ben egy Facebookos gyakornok olyan embereken akart segíteni, akik a platform függőivé váltak. Ez azért is fontos ügy, mert azt jelentheti, hogy már 9 éve is tisztában voltak azzal, hogy egyes platformok függőséget okozhatnak – miközben Mosseri ennek ellenkezőjét állítja.
A párhuzamosan zajló ügyekben azt szeretnék elérni az ügyészek és felperesek, hogy bizonyítani tudják: az egyes közösségi felületek függőséget okozhatnak és erről a felületeket működtető szakembereknek tudomása volt.
