Mint ismert, a generatív AI rengeteg energiát emészt fel, erre építette kampányát legutóbb a KitKat, arra kérve az embereket, hogy ne legyenek kedvesek az AI-jal, mert ezzel feleslegesen égetik az energiát. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok villamosenergia-felhasználása 2030-ra több mint duplájára nőhet, nagyobb részt az AI-használat miatt. Az ehhez kapcsolódó szénbányászat és -felhasználás pedig jelentős.
Mindenesetre a Microsoft kifejezetten igyekszik fenntartható módon biztosítani az energiaigényét: legutóbb 100 megawatt napenergia-kapacitást vásárolt a japán Shizen Energy fejlesztőtől – írta meg a TechCrunch.
A megállapodás négy különböző naperőmű-projektet foglal magában: az egyik már működik, három pedig még építés alatt áll. A szerződés a létesítmények teljesítményét 20 éven át biztosítja a Microsoft számára.
A techóriás már most is két adatközpontot üzemeltet Japánban, és számítási kapacitását tovább kívánja bővíteni: a következő egy évben 2,9 milliárd dollárt fektet be az országban.
Az utóbbi években a napenergia a technológiai cégek és adatközpont-üzemeltetők egyik kedvenc energiaforrásává vált, mivel gyorsan és olcsón kiaknázható.
Ez az egyik legköltséghatékonyabb új energiatermelési forma, a projektek jellemzően 18 hónapon belül befejeződnek, és a felhasználók akár már azelőtt is vételezhetnek áramot, hogy a teljes kivitelezés befejeződne.
A Microsoft az elmúlt hónapokban az egyik legaktívabb vásárló volt: az év kezdete óta több mint 1 gigawatt kapacitásra kötött szerződést.
A digitális hirdetéseknek is van karbonlábnyoma, és az online reklámipar egyik legnagyobb szakmai szervezete, az IAB Europe módszertant tett közzé ezek becslésére. Eddig nem volt egységes számítási módszer, az értékeket nem lehetett összehasonlítani, sokszor megbízhatatlanok voltak.
