Az OpenAI az elmúlt hetekben újra a figyelem középpontjába került: bejelentette legújabb mesterségesintelligencia-fejlesztését, a GPT-5-öt, miközben egy saját böngésző elindításának terve is kiszivárgott. A vállalat lendülete töretlen, felhasználói bázisa rekordtempóban bővül, és piaci minősítése elérheti az 500 milliárd dollárt, amivel a világ legértékesebb cégei közé kerülhet. Mindez azonban komoly verseny, pénzügyi nyomás és belső szervezeti feszültségek közepette történik, hiszen az OpenAI-nak egyszerre kell megőriznie technológiai vezető szerepét, biztosítania drága működésének finanszírozását, és kezelnie a generatív AI körüli etikai, jogi és biztonsági kérdéseket.
Új fejlesztés
Az OpenAI minden felhasználó számára elérhetővé tette a GPT-5-öt, csak az ingyenes verzió esetén napi korláttal kell számolni, ha valaki ezt eléri, a GPT‑5 mini verzió működik tovább.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a GPT‑5 esetében már nem kell választanunk a különálló modellekből, hanem a platform önállóan dönt a feladathoz leginkább megfelelő változat használatáról. A tesztek alapján magasabb szintű kódgenerálás jellemzi, továbbá a kreatív írásban és az egészségügyi kérdésekben is kimagasló teljesítményt nyújt. Az új verzióban csökken a "hallucinációk" aránya, aminek része, hogy ha valamiről kevésbé vannak ismeretei, hajlamosabb ezt beismerni, míg korábban megpróbált ilyenkor is szöveget generálni, ami tévedéshez vezetett. Szintén változás, hogy felismeri a kockázatos vagy érzékeny helyzeteket, és ilyenkor biztonságosabb válaszokat ad.
Sam Altman, az OpenAI alapítója a GPT-5 bemutatása során úgy vezette le az eszköz fejlődését, hogy a GPT-3-at egy középiskoláshoz hasonlította, a GPT-4-et egy egyetemistához, a GPT-5-t pedig egy tudományos fokozattal, PhD-vel rendelkező szakemberhez.
A megjelenést követően a közösségi médiában még aznap több kritika is érte a GPT-5-t, így például azt kifogásolták, hogy nem egyértelmű, melyik modell válaszol a kérdésekre. Továbbá sokan azt is megosztották, hogy a GPT-5 egyszerű matematikai műveleteket is elhibázott. Sam Altman részben a kritikákra reagálva X-bejegyzésben számolt be a frissítésekről. Kiemelte, hogy a Plus előfizetők tovább használhatják majd a korábbi modellt, valamint a jövőben a rendszer egyértelműen fogja jelezni, éppen melyik AI-modell ad választ a felhasználók kérdéseire. A helytelen válaszokra reagálva azt írta, hogy az első nap technikai problémák miatt tűnt a GPT-5 „sokkal butábbnak″, mint amilyennek kellett volna lennie, ám ezeket a hibákat kiküszöbölték.
Saját böngésző
A Reuters információi szerint saját böngészőt is indít az OpenAI beépített ChatGPT-szerű felülettel. A vállalat célja, hogy megtörje a Google egyeduralmát a piacon, és ha a tervek megvalósulnak a gyakorlatban, meg fog változni az, ahogyan böngészünk. A weboldalak ChatGPT-szerű, felületen belüli használatát úgy kell elképzelni, hogy ha a kedvenc online hírmagazinunkat nem akarjuk végigböngészni, akkor csak megkérjük a chatbotot, hogy tegye meg helyettünk.
Ez egyrészt még inkább a személyre szabott szövegek irányába viheti el a tartalomfogyasztásunkat, másrészt további nehézségeket okozhat a kiadóknak, a generatív AI-eszközök így is csökkentik a honlapok látogatottságát. Érdekes kérdés, hogyan fog erre hatni egy ilyen chatbot.
Az OpenAI olyan funkciói is elérhetőek lesznek majd a böngészőben, mint az Operator nevű AI‑ügynök, amely képes webes műveleteket automatizálni (űrlapkitöltés, vásárlás).
Mindezzel közvetlen hozzáférést szerezhetnek olyan felhasználói adatokhoz, amelyek a Google reklámbevételeinek is alapját képezik. Ha a ChatGPT heti 700 milliós tábora ezt is használni fogja, az komoly kihívást jelenthet a Google hirdetési modelljére nézve.
A TOP20-ban is lehetne
Eközben az OpenAI befektetőkkel tárgyal egy potenciális részvényértékesítésről, bennfentesek szerint körülbelül 500 milliárd dollárra értékelnék a vállalatot. Ezzel a világ 20 legértékesebb cége közé kerülhet, megelőzve az ExxonMobilt is – igaz, ezek tőzsdei minősítésű vállalatok. Az biztos, hogy a legértékesebb nem tőzsdei technológiai céggé válna.
Az OpenAI idén márciusban még 300 milliárd dolláros értékeltség mellett jelentett be egy 40 milliárd dolláros finanszírozási kört, most a dolgozói részvények másodlagos értékesítésével tartaná meg a tehetségeket a vállalatnál.
Nehézségek is vannak
A Sam Altman vezette OpenAI 2022 végén indította el mesterséges intelligencia alapú chatbotját, amivel forradalmasította a technológiai ipart. A kezdeti sikerek után azonban kemény versennyel kellett szembenéznie, ezért folyamatos megújulásra van szüksége. Májusban jelentették be, hogy belépnek a hardverpiacra, és 6,5 milliárd dollárt fizetnek az io, egy mesterséges intelligencia eszközökkel foglalkozó startup megvásárlásáért. Az Apple korábbi vezető tervezője, Jony Ive ezzel az OpenAI-hoz csatlakozott, hogy a számítógépek egy új korszakát hozzák el együtt – ugyanis AI-számítógépeket készítenek majd.
A piaci verseny nemcsak technológiai, hanem az árak és a munkaerő szintjén is zajlik, a cég működése rendkívül költséges, és egyelőre folyamatban van a korábbi tőkebevonás, ami a jogi struktúra és a licencmegállapodások miatt elhúzódhat: az eredeti nonprofit keret és a Microsofttal kötött exkluzív licencszerződés bonyolítja a forrásbevonást.
A 2023-as vezetői válságnak – amikor Sam Altmant felmentették, majd a dolgozók és a Microsoft nyomására visszahívták –, ma is vannak jelei, a cégben eltérő nézeteket vallanak a gyors fejlesztés és a biztonság közötti egyensúlyról.
Jelentős a munkatempó miatti fáradtság és a fluktuáció veszélye, ezért a tehetségek megtartása kulcskérdés. Ezenfelül különböző peres ügyek és jogviták folynak a szerzői joggal védett tartalmak AI-tanításra való felhasználásáról. A modellhasználat rohamos növekedése miatt állandó kihívás a szerverkapacitás bővítése és az energiahatékonyság.
Ugyanakkor a ChatGPT népszerűsége rohamos léptekben nő, március óta 500 millióról 700 millióra emelkedett a felhasználók száma, ami szép bővülés.
De ki nyeri meg a SEO-versenyt a generatív AI-ok korában? Korábbi cikkünkben Török Balázs SEO-szakértőt kérdeztük.
