Ma már ismeretlen fogalom a pihenőidő a mobiltelefon-használatnál, ugyanis csak addig „alszik” a telefonunk, amíg mi is alszunk – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt, a fiatalok platformhasználati szokásait vizsgáló kutatásból. A felmérés átfogó képet nyújt a magyarországi fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól, vizsgálva a képernyőidő megítélésének pontosságát, valamint a mentális jóllét és a telefonhasználat összefüggéseit is.
A nők korábban kezdik
A vizsgálatból kiderült, hogy a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban nemek és életkor szerint is eltérés mutatkozik. A nők általában korábban veszik a kezükbe a telefonjukat (átlagosan reggel 7-kor), míg a férfiak 15 perccel később kapcsolódnak be a digitális világba, viszont késő este tovább használják a telefonjukat:
a reggeli csúcsidő 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető.
A vizsgálatból érdekes mintázatok rajzolódnak ki a 16-36 év közötti korosztály telefonhasználati szokásaira vonatkozóan. Általánosságban elmondható, hogy a korosztályba tartozók ébredés után az alkalmazások közül először a Facebookra és a Messengerre pillantanak. Ezen belül a fiatalabbak elsősorban a vizuális, gyors tartalmakat keresik, és arra kíváncsiak, hogy mi történt az Instán vagy a TikTokon, amíg aludtak, az idősebbek inkább információkereséssel vagy üzenetváltással indítják a napot. Ez a különbség a digitális szokások leképezésén túl a napi rutinok és prioritások változását is tükrözi.
A fiatalabb korosztályok hosszabb ideig és gyakrabban használják a telefonjukat, gyorsabb interakciókkal, míg az idősebbekre a szelektívebb és hosszabb munkamenetek jellemzőek. A korosztályok közötti különbségek azonban folyamatosan csökkennek.
Érdekes jelenség, hogy a felhasználók jellemzően túlbecsülik a képernyőidejüket.
A válaszadók átlagosan 5 óra 29 perc használati időt becsültek maguknak, míg a tényleges mérés csupán 3 óra 49 percet mutatott.A túlbecslés különösen a 20 év felettiek körében volt jellemző. Ez a különbség részben az emlékezeti torzításokból, részben a töredezett használati mintázatokból adódik, mivel minél rövidebb a használat, annál pontatlanabb a becslés.
Stimulál és kiszorít
A kutatás a telefonhasználat és a mentális állapot közötti összefüggésekre is rávilágít. Ha valaki hajlamosabb a szorongásra vagy a depresszióra, inkább önreprezentációra, identitásmegerősítésre és a valóság előli menekülésre használja a közösségi médiát. Ezzel szemben azok, akik jobb érzelmi állapotban vannak, lényegesen ritkábban használják a közösségi médiát a menekülés vagy az unaloműzés eszközeként. Általánosságban elmondható, hogy akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken azok, akik rosszabbul vannak.
A tanulmány több elméleti megközelítést is ismertet a telefonhasználat hatásairól. A kiszorítási hipotézis szerint a passzív böngészés elszigetelődéshez vezethet. Ezzel szemben a stimulációs hipotézis azt állítja, hogy a kommunikációra használt eszközök erősíthetik a társas kapcsolatokat. Az eredmények szerint a használat módja dönti el, melyik hatás érvényesül.
A napi képernyőidő alakulása értelemszerűen szoros összefüggést mutat a közlekedéssel eltöltött idővel is.
Minél többet mozognak az emberek, annál többet használják a telefonjukat. Ez az összefüggés különösen Budapesten erősebb, mint a kisebb településeken, hiszen a tömegközlekedés megengedi a telefonhasználatot, míg az autós vagy kerékpáros közlekedés kevésbé.
Mindezek alapján a telefonhasználatunk nem csupán technikai, hanem összetett társadalmi és pszichológiai jelenség is. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a telefonhasználat hatásai nem egyértelműen pozitívak vagy negatívak, hanem az egyéni élethelyzettől és a használati mintázatoktól függenek.
Számos más tévhitet is cáfoltak kutatások mostanában, a Publicis Groupe CEE (Közép- és Kelet-Európa) és a GWI például a közösségimédia-használati szokásainkat elemezte.
