A héten országszerte megjelennek a Magyar Reklámszövetség Közterületi Tagozatának reklámjai plakátokon, digitális reklámeszközökön és citylight felületeken. A szakma ezenfelül egy szabályozásban rögzített, garantált és ellenőrizhető kvótarendszert javasol, ami biztosítaná a közcélú felhasználást.
A kampány előzménye
A Fővárosi Önkormányzat június 26-i döntése alapján tízezer, öt négyzetméternél nagyobb plakáthely szűnik meg a 15 ezer közterületről látható reklámeszközből. A rendelet október 1-én lép hatályba, tehát a hirdetések szeptember 30-ig maradhatnak, a lebontásra az átmeneti időt pedig december 31-ig határozták meg.
Az Országgyűlés június 23-án pedig megszavazta A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról című törvényjavaslatot. Eszerint kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen, illetve a kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön lehet elhelyezni közterületen vagy közterületről látható reklámot. Tehát homlokzaton nem. Továbbá a reklámfelületek nem lehetnek 15 négyzetméternél nagyobbak (vagyis a fővárosi rendelkezés ennél szigorúbb). A közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontása ügyében a döntést pedig átadták az illetékes önkormányzatoknak, elvéve a kormányhivataloknak.
Ugyanakkor a fent említett egyéb kategória tartalma még nem tisztázott, illetve a végrehajtás módját is kormányrendelet fogja megszabni, ami még nem született meg. Így akár bizonyos fokig enyhülhet is a szigorú szabályozás, az azonban biztos, hogy
egy egész iparág szűnhet meg vagy zsugorodhat radikális mértékben.
Kevesebb plakát, rendezett elhelyezés és a közjó szolgálata
A Magyar Reklámszövetség Közterületi reklámok a közjóért című kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy
a közterületi hirdetés nem csupán kereskedelmi csatorna.
A plakátokról ismerünk meg civil szervezeteket és támogatható ügyeket, a plakátokról tájékozódunk a kulturális programokról, és sokan az utcán találkoznak először azzal az elérhetőséggel, amelyet később bajban tárcsáznak. A most megjelenő három téma csak példa: ugyanez a sor még hosszan folytatható lenne a szűrésre buzdító felhívásoktól a közlekedésbiztonsági üzeneteken át a katasztrófavédelmi tájékoztatásig. A kampány ezt a hétköznapi, ezért többnyire észrevétlen szerepet teszi láthatóvá.
A megjelenések tűzfalakon, óriásplakátokon, hagyományos citylight felületeken és digitális reklámeszközökön futnak, országosan. A három tűzfali megjelenés speciális, újrahasznosított anyagra készült, amelyet Magyarországon egyelőre csak kevesen alkalmaznak: a szakma ezzel azt is meg kívánja mutatni, hogy
a nagyméretű reklámhordozók fenntarthatóbb módon is előállíthatók.
A kreatívok politikai tartalmat nem hordoznak, párthoz és politikushoz nem kötődnek, és a kampány egyetlen kereskedelmi márkát sem népszerűsít.
A szakma ugyanazt akarja, amit a jogalkotó
A közterületi reklámeszközök szabályozása jelenleg átalakulóban van.
Az MRSZ Közterületi Tagozata (OOH) és a kormányzat célja azonos: rendezett városkép, kevesebb vizuális terhelés és a jogszerűtlen reklámeszközök felszámolása.
A tagozat nem a rendteremtés ellen érvel, hanem éppen azt szorgalmazza, sőt saját felmérése alapján maga tett javaslatot a törvényalkotó felé a jogszerűtlenül kihelyezett eszközök felszámolására.
A kampány célja nem a szabályozás megkérdőjelezése, hanem annak láthatóvá tétele, hogy ezek a felületek ma milyen közösségi funkciót töltenek be.
Illetve arra is rávilágítanak, hogy a versenypiaci szereplők és a hazai kis- és középvállalkozások mellett kik veszítenék el a legtöbbet, ha ez a csatorna eltűnne: a helyi civil szervezetek, a kulturális intézmények, valamint azok a célcsoportok, amelyeket online nem, vagy csak nehezen lehet elérni.
A politikai plakát nem tér vissza
A szakma tisztában van azzal, hogy a mai szabályozási szándék nem előzmény nélküli. Az elmúlt másfél évtizedben a közterületen olyan kormányzati kampányok is futottak, amelyeket sokan bántónak és megosztónak éltek meg, és amelyek nyomán a plakát mint műfaj is rossz emléket hagyott sokakban. Ezt a tagozat nem vitatja, és nem is szeretné megismételni.
Éppen ezért a közterületi cégek egyértelműen kiállnak a pártpolitikai hirdetés közterületi tiltása mellett, és
vállalják, hogy politikai hirdetés a jövőben nem kerül vissza a közterületre, függetlenül attól, hogy ki rendelné meg.
Fontos ugyanakkor látni azt is, hogy ezen piac szereplőinek döntő többsége hazai kis- és középvállalkozás, amelyeknek soha semmi közük nem volt a korábbi kormányzati érdekkörhöz.
Kevesebb plakát és rendezettebb elhelyezés
A szakma javaslata nem áll meg a tartalomnál. A politikamentesség mellett az elhelyezésre is konkrét javaslatot tesz a kormányzat felé, mert a városkép nemcsak attól lesz rendezett, hogy mi kerül a plakátra, hanem attól is, hogy hol és mennyi van belőle.
A javaslat két elven nyugszik:
- Vannak területek, ahová a jövőben egyáltalán nem kerülne közterületi reklám: ilyenek a történelmi városrészek és a műemléki környezet.
- Máshol pedig nem a teljes megszüntetés, hanem a ritkítás a megoldás, sűrűségi és távolsági szabályok mentén, hogy a felületek ne érjenek össze, és ne uralják le az utcaképet.
Sokan emlékeznek arra, amikor a plakátok egymás hegyén-hátán sorakoztak, és nem volt ritka, hogy egyetlen ponton akár egy tucat hirdetés zsúfolódott egymás mellé és fölé. A Közterületi Tagozat javaslata szerint ez véglegesen megszűnne.
Amit a kampány mutat, és amit a szakma vállal
A mostani kampány figyelemfelhívás arra, hogy mit ad a köztér a köznek.
A szakma ettől függetlenül ennél többre is kötelezettséget vállalna. A szabályozás előkészítése során azt javasolják, hogy
a jövőben a plakátok egy része állandóan, előre rögzített szabályok szerint és mindenki számára átlátható rotációban közcélú hirdetésekre legyen fenntartva.
A rendezett városkép jogos elvárás, és ezt a szakma is akarja. Az MRSZ Közterületi Tagozata ezzel a kampánnyal rá szeretne mutatni arra, hogy ezek a felületek jól használva mit adnak a köznek. Például az egyszázalékos időszakban rengeteg civil szervezet kampányol a plakátokon, a legkisebb helyi egyesülettől az állatmenhelyeken át a nagy alapítványokig. Ezen múlhat, hogy eljutnak-e azokhoz, akik felajánlanák nekik az egy százalékukat
– hívta fel a figyelmet Bauer Tamás, a tagozat elnöke.
Azt javasolják, hogy a közcélú felhasználás ne ígéret legyen, hanem a szabályozásban rögzített, garantált és ellenőrizhető kvóta.
Bauer Tamás korábban lapunknak elmondta, hogy a budapesti változások várható hatása 15 ezer embert érint, nemcsak közterületi médiafelület-tulajdonosokat – köztük társasházakat –, iparági szereplőket, munkavállalókat, hanem a Fővárost működtető szolgáltató vállalatokat, sport- és kulturális intézményeket, közösségi helyeket, kisüzlet-tulajdonosokat, civileket is.
Korábban a téma kapcsán Kisfali Gergelyt, a Mito AI Content és Production leadjét is kérdeztük arról, miként lehet megmaradni a figyelemfelkeltő reklámoknál, miközben az utcakép is pozitív irányba változik.
