A WPP-t érintő változásokról korábban itt és itt írtunk, az ügynökségi piac átalakulását pedig ebben a cikkben elemeztük Horváth Ritával, a Publicis Groupe Hungary médiaigazgatójával, illetve Somlói Zsolttal, a Mindshare CEO-jával. A WPP globális átszervezése nemcsak struktúrákat, de karriereket is átrajzol.
Gentleman közeg
Az AI által generált lehetőségeket kihasználva a WPP nagyobb egységekbe vonta össze ügynökségeit, így az EssenceMediacom, a Mindshare és a Wavemaker márkanevek a WPP Medián belül közös erőforrásokra támaszkodva, dedikált ügyfélmárkákként folytatják. Az átalakulás nyomán nemrég a hazai ügynökségi piac két meghatározó szereplője távozott posztjáról: Gulyás János a GroupM csoporthoz tartozó Wavemakert, míg Mező László az EssenceMediacomot irányította. Kun Miklós most szintén hasonló okból, a párhuzamos pozíciók megszüntetése miatt távozik.
21 évet töltöttem a Mediacom-nál, ez volt az első munkahelyem. Számos lehetőséget kaptam, mindvégig támogató és inspiráló közeget jelentett számomra ez az ügynökség. A cégvilágban a brit gentleman viselkedés és gondolkodásmód egy olyan szellemi-kulturális közeget teremtett, amit mindvégig tapasztaltam, az átalakulások során is ugyanúgy érvényesült
– emlékezik vissza Kun Miklós.
Matematikától a pszichológiáig
A szakember az EssenceMediacomhoz érkezve statisztikai, kutatási területen dolgozott, majd ezt a munkát egy olyan gondolatvilággal kezdte kiegészíteni, amelyet Byron Sharp ausztrál marketingkutató, a University of South Australia professzora alkotott meg a Hogyan növekednek a márkák című kötetében. Eszerint a fogyasztók fejében lévő memóriastruktúrák figyelembevételével hatékonyabban lehet kommunikációt folytatni, illetve üzeneteket célba juttatni.
Ekkor fordult a figyelmem a befogadáskutatás és a pszichológia irányába, elkezdtünk ilyen kutatásokat is folytatni, feltárni ezeket a memóriastruktúrákat. Ekkoriban lett Mező László a vezetőm, tőle kaptam azt a bizalmat, hogy stratégává válhassak a cégnél. Ebben az időszakban olyan ügyfeleket nyertünk meg helyi tendereken, mint a Bayer vagy a Coca-Cola. A kétféle területen végzett munkám során pedig idővel nagyon sok tevékenységbe láthattam bele, és ezt a tudáshalmazt jól tudtam kamatoztatni. Ebből született az itteni karrierem harmadik szakasza, amikor a matematikai és pszichológiai gondolkodásmódot integrálhattam, és nagyon élveztem. Olyan cégek tenderében vált ez kulcsfontosságúvá, mint a Dr. Oetker, a Törley, a Henkel, és olyan ügyfelek stratégiáiban segített, mint a Shell, a Tesco, az UniCredit, az Univer és a Telekom. Képessé váltam azoknak az összefüggéseknek a megmutatására, amelyek első látásra nem látszanak, de vagy kereskedelmi, vagy branding, vagy mindkét aspektusból érintik a kommunikációs ökoszisztéma működésének hatékonyságát
– összegezte Kun Miklós.
Értéket adni a márkának
A szakember kérdésünkre azt mondta, most keresi a lehetőséget, hogy hol tud hasznos lenni a maga, a társadalom és a márkák számára, illetve annak a szakmai programnak is helyet szeretne találni, amit részint Byron Sharp elméletéből, részint Carl Gustave Jung személyiségmodelljéből alkotott.
Foglalkoztat, hogyan lehet egy márkát úgy felépíteni, hogy áthassa azt a szervezetet, amit képvisel, és tulajdonképpben célt adjon a profitnak. Tehát szülessen egy koncepció, ami a márka lényege, egy alapvető stratégiai iránymutatás, mint ahogy az embernek is van célja, ami több, mint az életben maradás
– teszi hozzá Kun Miklós.
Ciklikus változások
Az ügynökségi piacon lezajló változásokat pedig nem érzi olyan rémisztőnek, mint amilyennek esetleg kívülről tűnhet.
Amikor korábban lezajlott a Mediacomnál egy nagyobb vezetőváltás a piaci változások hatására, akkor is felröppentek a hírek, hogy minden át fog alakulni. Ennek már tizenvalahány éve, de még mindig fejlődik az egész kommunikációs piac. Úgy gondolom, van egy ciklikusság minden nagy cég életében. Ha a világméretű cégek nem az egész bolygóra kiterjedően tekintenének önmagukra, hanem helyi piacok összességeként, akkor ezt a lépést a jelenlegi vezetőség itt Magyarországon biztosan nem hozta volna meg, mert nagyon sikeres cégként működött. De ez az óriási holding a maga összekapcsoltságában kénytelen bizonyos kihívásokat kezelni, és ennek ilyen rezgései is vannak, mint ami ezen a piacon például a szűkítést jelentette
– fejti ki Kun Miklós.
Úgy gondolja, ennek csak részben oka az AI, hiszen az csupán eszköz. Mint mondta, sokszor az egyéb okokból lezajló átalakítások mögé könnyű narratívákat alkotni, de a mesterséges intelligencia valójában olyan sok munkahelyet nem tud kiváltani. Szerinte százból két embert lehet nélkülözni az AI miatt, de negyvenet nem, mert akkor megszakadnak azok az emberi kapcsolatok, amelyek egy céget működtetnek.
