Vasárnap több ezer ember vonult utcára Prágában, hogy tiltakozzon az Andrej Babiš vezette cseh koalíciós kormány közmédiát érintő finanszírozási terve ellen. A javaslat megszüntetné a cseh közszolgálati televízió és rádió jelenlegi, műsorszolgáltatási díjakra épülő finanszírozását, és a működésükhöz szükséges forrásokat az állami költségvetésből biztosítaná. A tervek szerint a két intézmény finanszírozása mintegy 15 százalékkal csökkenne – számolt be róla az MTI.
Millió pillanat a demokráciáért
A demonstrációt a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet kezdeményezte.
A tüntetők amiatti aggodalmukat fejezték ki, hogy az állami költségvetéstől való nagyobb függés kiszolgáltatottabbá teheti a közszolgálati médiumokat a politikai nyomásgyakorlásnak, és veszélyeztetheti a két intézmény pártatlanságát, illetve a politikai pártoktól való függetlenségét.
A tiltakozók a javaslat megszületésének körülményeit is intő jelnek tekintették. A cseh parlament alsóháza szombaton, szokatlan gyorsasággal, egy maratoni éjszakai ülést követően támogatta a törvényjavaslat további tárgyalását – a szavazásra hajnali 4 óra 36 perckor került sor. A tervezetnek még további parlamenti szakaszokon is át kell jutnia a hatálybalépés előtt.
Nincs itt semmi látnivaló?
Míg az ellenzék az ügyet a sajtószabadság korlátozásaként és a közmédia államosításaként értékeli, illetve a nyílt társadalmi vitát hiányolja, Babiš azt állítja, nincs itt semmi látnivaló: a kormány csupán a programját valósítja meg, többek között megtakarítási céllal.
Az új rendszerben a közmédia finanszírozását törvényben rögzített kötelező kiadásként garantálnák, az összeget pedig az inflációhoz igazítanák.
Babiš hazugságnak nevezte azt is, hogy a kormány célja a közmédia feletti ellenőrzés átvétele volna. Oto Klempíř kulturális miniszter pedig azzal érvelt, hogy az európai uniós országok közmédiájának egy része szintén állami forrásokból működik.
A javaslatot ugyanakkor újságíró-szervezetek és nemzetközi médiaszervezetek is bírálták, Petr Pavel cseh államfő pedig a tervezet alaposabb szakmai vizsgálatát sürgette. A közszolgálati média munkatársai közben november 3-ra sztrájkot jelentettek be, a szervezők pedig november 15-ére, Prága Letná városrészébe újabb demonstrációt hirdettek.
Ahány ország, annyi szokás
A cseh vita egy alapvető kérdésre irányítja rá a figyelmet: kié a közmédia, ki dönt a pénzéről, és milyen garanciák védik a politikai befolyástól?
Az európai országok eltérő megoldásokat alkalmaznak utóbbi kockázatának csökkentésére.
A különbségek nemcsak a tulajdonosi formában, hanem a vezetők kinevezésében, a finanszírozás szabályaiban és a szerkesztői autonómia biztosításában is megmutatkoznak.
Egyesült Királyság, BBC – Az Egyesült Királyság közszolgálati médiájának legismertebb szereplőjének működését királyi charta szabályozza, amely meghatározza közszolgálati feladatait, irányításának alapelveit és függetlenségének kereteit. A chartát egy külön megállapodás (Framework Agreement) egészíti ki, amely részletesebben szabályozza többek között a finanszírozást és a felügyeletet. A BBC finanszírozásában meghatározó szerepet játszik a televízió-üzembentartási díj, amelynek célja többek között a kormányzattól való pénzügyi függés mérséklése.
Németország – A közszolgálati médiarendszer a föderális államszerkezethez igazodik. Az ARD regionális közszolgálati műsorszolgáltatók együttműködése, a ZDF pedig országos közszolgálati televízióként működik. A rendszerben a tartományoknak is fontos szerepük van. A közszolgálati média finanszírozásának alapja a háztartások által fizetett műsorszolgáltatási hozzájárulás. A szükséges összeget nem egyszerűen a kormány határozza meg: a műsorszolgáltatók pénzügyi igényeit a független szakértői bizottság, a KEF vizsgálja, és javaslatot tesz a finanszírozás mértékére. A végső döntés a jogszabályi és tartományi eljárások keretében születik meg.
Franciaország – A France Télévisions köztelevízió és a Radio France közrádió állami tulajdonban van. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy szerkesztőségeiknek a kormány közvetlen irányítása alatt kellene működniük: az intézmények tevékenységét törvényi keretek szabályozzák, a médiaszektorban pedig szerepet kap a független szabályozó hatóság, az ARCOM, amely a közszolgálati médiaszervezetek vezetőinek kiválasztásában is részt vesz. A finanszírozás közpénzekből, a költségvetési rendszer keretében történik.
Svédország – A közszolgálati televízió, a Sveriges Television (SVT), a közrádió, a Sveriges Radio (SR), valamint az oktatási műsorszolgáltató, az UR részvényeit egy külön alapítvány birtokolja. Ez az intézményi megoldás távolságot teremt az állam és a médiaszervezetek között, és a közszolgálati működés függetlenségének védelmét szolgálja. Az alapítványi forma azonban nem jelent teljes elszigeteltséget a politikai intézményrendszertől: az alapítvány tagjainak kinevezésében a kormánynak is szerepe van. Az alapítvány ugyanakkor nem irányítja közvetlenül a médiaszervezetek műsorpolitikáját. Az SVT, az SR és az UR finanszírozása 2019 óta külön beszedett közszolgálati díj helyett adó útján történik.
A magyar módszer
A magyar közmédia finanszírozása állami forrásokra és jogszabályban meghatározott közszolgálati finanszírozási keretekre épül, eltérve azoktól a modellektől, amelyekben a működés jelentős részét a háztartások által fizetett, külön beszedett műsorszolgáltatási díj biztosítja.
A médiatörvények nyomán a korábban különálló közszolgálati médiumok működését központosították, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda pedig egy átalakított intézményrendszerbe került. A rendszer meghatározó szereplőjévé a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vált, amely a közszolgálati médiatartalmak előállításában, a vagyonkezelésben és a működés finanszírozásában is fontos feladatokat kapott.
A központosítás hivatalos indokai között a hatékonyabb működés, a párhuzamos feladatok csökkentése és az erőforrások összehangolása szerepelt. A rendszer bírálói ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, amitól most a csehek is tartanak, jelesül, hogy a döntéshozatal koncentrációja növelheti a politikai befolyás lehetőségét, és gyengítheti a szerkesztői autonómiát.
2026: új szabályozás, új garanciák
A magyar közmédia intézményi rendszerét ezért idén jelentős törvénymódosítással átalakították. A 2026. évi XXI. törvény módosította a médiatörvényt, illetve újraszabályozta a közszolgálati média irányításának, felügyeletének és működésének egyes kereteit.
A jogszabály deklarált céljai között a közmédia függetlenségének, a pártatlan tájékoztatásnak és a kulturális sokszínűségnek a biztosítása szerepel.
A reform egyik legfontosabb eleme a Független Közmédia Testület létrehozása, amely a törvényben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorolja az átalakított közmédiaszervezetek felett.
A jogszabály emellett új szervezeti kereteket határozott meg: az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató átalakulásával létrejött a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., míg a Magyar Távirati Iroda külön nonprofit társaságként működik tovább.
A törvény a közszolgálati média alapelveit is újrafogalmazta:
előírja a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást, kimondja a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől való függetlenség követelményét, és rögzíti, hogy a vezetők kiválasztásának átlátható, objektív eljárásban kell történnie.
Korábban arról írtunk, hogy a Művelődési Bizottság jelölése alapján az Országgyűlés megválasztotta a Tisza Párt és szakmai szervezetek három-három jelöltjét a Független Közmédia Testületbe.
