„Egy malagai apartman falán láttam múlt héten” – olvasható egy hozzászólás az IKEA Facebook-oldalán, a magyar grafikus-képzőművész alkotását ajánló bejegyzés alatt. Ez félig-meddig rögtön meg is válaszolja a bevezetőben feltett kérdést: az egyedi „ízek” bevonása az árupaletta szélesítésével új vevőket hozhat.
Vagy éppen tovább erősítheti a törzsvásárlói hűséget azzal, hogy a megszokott termékek mellett azt is sugallja:
Lám, nálunk mindig akad valami menő, ráadásul ismerős és otthonos újdonság is.
Jó példa erre – különösen az IKEA esetében – a minden évben egyre korábban érkező karácsonyidekoráció-dömping, a rénszarvasok, manók és más figurák végtelennek tetsző variációjával.
Játékos, letisztult, megfizethető
A macskás poszter kínálatba emelése azonban nem csupán erről szól. Egy ilyen konstelláció kizárólag akkor működhet – egyáltalán csak akkor születhet meg a gondolata –, ha a potenciális termékké váló egyedi munka hangulatában és stílusában nem lóg ki túlságosan a nagy egészből, miközben éppen az egyedisége révén képes annyira felkelteni a figyelmet, hogy minél többen haza akarják vinni.
Ebből a szempontból Schall Eszter és az IKEA tökéletesen egymásra találtak.
A kép visszafogottsága, egyszerű, de rafinált játékossága a svéd áruházlánccal kapcsolatban gyakran emlegetett hívószavakat idézi: a funkcionalitást, a letisztultságot és az apró részletek kidolgozottságában rejlő nagyságot. Na és persze a megfizethetőséget egy kellemes illúzió kíséretében – most kevesebb mint tízezer forintért a miénk lehet egy kortárs magyar alkotó műve.
Extra figyelem, ingyenmarketing
Utóbbi, azaz a megfizethetőség szándéka ugyancsak kiválóan passzol az IKEA alapműködési modelljéhez, amely szerint mindegy, mekkora és milyen típusú az otthonunk, a praktikus megoldások és a szép vagy legalább vagány kiegészítők mindannyiunknak járnak. Ebben az elgondolásban a dekorációnak kiemelt szerepe van.
Igaz, némi ellentmondással, hiszen a különlegesség érzete csak addig tart, amíg komolyan bele nem gondolunk, hány millió lakás falát díszíti mondjuk ugyanaz a rajz.
Persze azt is számba kell venni, hogy a fogyasztók nem kizárólag funkciók és árak alapján választanak az otthonukba szánt tárgyak közül. Az esztétikai élmény és az önkifejezés vágya is befolyásolhatja döntéseiket; egy karakteres illusztrációnak e téren szintén nyert ügye van.
És még egy érv a lokális attrakciók bevonása mellett: az így generált extra figyelem az offline és online marketing egyik legjobb és legköltségkímélőbb módja – lásd ezt az írást is.
Ily módon ráadásul egyfajta válasz is adható a globális márkák egyik állandó kihívására: miként őrizhetik meg a létüket és a jövőjüket garantáló egységes identitásukat úgy, hogy közben a különböző kulturális közegekben is relevánsak maradjanak.
Kortárs a tömegben
Az IKEA a helyi alkotókkal folytatott együttműködésekkel részben képes volt megoldást találni erre a problémára. Schall Eszter ugyanis nem az első, akivel a cég sok évtizedes története során hasonló formában együttműködik.
A teljesség igénye nélkül megemlíthető a vállalat 2015-ben indult ART EVENT sorozata, amely azóta többféle művészeti irányzaton keresztül mutatta meg,
hogyan kapcsolható össze a kortárs művészet és a tömeges kereskedelmi forgalmazás.
A 2016-os széria a fotográfiára összpontosított: tizenegy absztrakt és figuratív poszter készült. A közreműködők között volt mások mellett a világhírű brit fotográfus Rankin, Annika von Hausswolff svéd képzőművész, valamint a szintén fotós Mandy Barker. Utóbbi munkája ráadásul bőven túlmutatott a puszta dekorációs szándékon, hiszen a tengereket érő környezetszennyezésre is ráirányította a figyelmet.
Egy évvel később, ugyanezen sorozat keretében a kézzel készített rajzok kerültek előtérbe.
Jean Jullien francia illusztrátor Shelfie című alkotása játékosan reflektált a mindennapi élet tárgyaira, a limitált kollekcióban pedig Steven Harrington színes, pszichedelikus képi fantáziái is megjelentek.
A világ bármely otthonába
Hasonlóan nagy léptékű vállalás volt a 2021-ben bemutatott LOKALT kollekció. A projektben az IKEA tervezői helyi alkotókkal – többek között Ammánban, Delhiben és Bangkokban dolgozó kreatív szakemberekkel – működtek együtt, a textilekben és kerámiákban a hagyományos anyag- és formavilágot, valamint a kézműves technikákat vegyítették a kortárs formatervezéssel.
A 2023-as ÖMSESIDIG pedig kilenc mexikói, chilei és kolumbiai tervező közreműködésével készült. A harminc termékből álló, limitált kiadású választék a latin-amerikai ünnepekből, a közösségi együttlétekből és a vendéglátás hagyományaiból merített ihletet.
Vagyis a lokalitás itt már nem csupán az alkotók személyében jelent meg, a kollekció tematikájának alapját is a helyi kulturális tapasztalatok és a közösségi élet formái adták.
És bár jelen esetben nincs szó ilyen óriási léptékű kezdeményezésről, Schall Eszter limitált kiadású, RÖDALM képkeretes posztere nemcsak az alkotója, hanem rajta keresztül Magyarország hírét is viszi.
Ahogyan az IKEA honlapján egészen konkrétan olvasható: „Egy magyar alkotás a világ bármely otthonába.”
És hogy miként éli meg a sikert maga az alkotó? Erről nemrégiben így nyilatkozott:
Egészen elképesztő. A legnagyobb öröm számomra az, hogy a magyar ismerőseim és követőim egyfajta közösségi sikernek élik meg, hogy egy magyar alkotó képe most világszerte kapható az IKEA áruházakban. Nagyon sokan küldenek fotót, ahogy ott állnak az IKEA-ban a képpel, amin rajta van a nevem, és rettentő büszkék. Én magam egyfajta szerencsének élem meg ezt az egészet, egy olyan sikernek, amiért nem is dolgoztam meg közvetlenül, csak megtalált. Emiatt kicsit kettős érzés is. Néha azt gondolom, hogy nem is velem történik.
Az IKEA a közösségi médiában terjedő trendekre is hamar reagál: a mémkultúrában hosszú ideje ismert manul nemrég plüssfiguraként került be a kínálatukba.
