Az Országgyűlés szeptember 22-én Polyák Gábort választotta meg a Médiatanács elnökévé, október 12-től pedig öt éven át ő vezeti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot is – miniszterelnöki javaslatra, Baka András köztársasági elnök kinevezésével.
A döntés alapja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, amely – a kapcsolódó jogszabályokkal egyetemben – úgy alakította ki a magyar médiaigazgatási rendszert, hogy a hatóság élén álló vezető egyben a döntéshozó testület (a Médiatanács) elnöke is legyen.
Ezzel a megoldással biztosítják, hogy az NMHH Hivatala által előkészített szakmai, hírközlési és hatósági döntések, valamint a Médiatanács tartalomszabályozási és felügyeleti határozatai egy kézben összpontosuljanak
– írja indoklásként az NMHH honlapja.
Egyesített jogkörök
Igazodva ahhoz a célhoz is, ami a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot életre hívta: a 2010. augusztus 11-én az Országgyűlés által létrehozott szervezet egyesíti a korábban külön állami szervezetek által gyakorolt média- és hírközlési felügyeleti jogköröket.
Így egyszerre működik az elektronikus hírközlés, a bizalmi és postai szolgáltatások, az elektronikus hirdetések, valamint a média- és médiatartalom-szolgáltatások terén. 2024 óta az internetes közvetítő szolgáltatások, köztük az onlineplatform-szolgáltatások uniós szinten szabályozott felügyelete is a hatáskörébe tartozik.
Az NMHH célja biztosítani a piaci versenyt és a szolgáltatói szabadságot a hírközlésben és a médiában, de egyúttal magától értetődő feladata és küldetése megvédeni a fogyasztók és a közvélemény alapvető jogait és érdekeit, elősegíteni a digitális fejlődést, és garantálni az alapvető információkhoz való minél szabadabb és szélesebb körű hozzáférést
– jelöli meg fő feladatainak a hatóság.
Amely a kormánytól szervezetileg és működésében is függetlenül látja el feladatát. Felügyeleti szerve a Magyar Országgyűlés, elnöke pedig törvényi felhatalmazás alapján saját hatáskörében alkothat jogszabályokat (rendeleteket). De ez csak a hírközlésre vonatkozik; a média területén ilyen hatásköre nincsen.
Legfontosabb döntések
Az NMHH-nak a média területén működő, önálló hatáskörű, széles jogkörökkel felruházott szerve a Médiatanács, amelynek elődje 2010 előtt az Országos Rádió és Televízió Testület volt. Elsődlegesen ez a szerv felel a médiaszolgáltatási jogosultságok elosztásáért, az engedélyezésért és a médiapiac, valamint a médiatartalmak és a médiaszolgáltatók felügyeletéért.
A Médiatanács hozza meg a legfontosabb döntéseket is, munkájához a médiatörvény alapján igénybe véve az NMHH Hivatalának szakmai segítségét.
A Médiatanács a 2026. évi XXI. törvénnyel módosított, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, más feladatai mellett:
- ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését;
- ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát;
- ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat – a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján;
- a hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet;
- véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről;
- rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
- állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan;
- kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat.
Az új Médiatanács első ülésén olyan súlyú médiafelügyeleti előterjesztéseket tárgyaltak, amelyek jelentős összegű bírságok kiszabását indokolták.
