Míg a kétezres évek elején az offline térből az online térbe való költözés jelentette a médiumok számára a menőségi faktort és a növekedési lehetőséget, az utóbbi években változni látszik a trend:
egyre többen lépnek ki – vagy ha úgy tetszik, vissza – a virtuális világból a fizikai valóságba.
Valódi találkozások
Mindez nemcsak a nyomtatott magazinok – főként az angolszász világban tapasztalható – reneszánszában érhető tetten, hanem abban is, ahogyan az alapvetően online vagy hibrid platformok kapcsolatot tartanak a közönségükkel.
A kattintások száma és a nézettségre vonatkozó mélyelemzések eredményei ugyan fontos mutatói lehetnek a sikernek, a hosszú távú fennmaradást mégis az olvasói lojalitás, illetve az adott médiatermékbe való befektetés hajlandósága garantálhatja – legyen szó időről, pénzről vagy energiáról.
Ahhoz pedig, hogy az olvasói lojalitás minél erősebb legyen, ma már nem elég kitűnni az egyre nagyobb digitális zajból. Valódi kapcsolódásokra és találkozásokra van szükség: a hagyományos író-olvasó találkozóktól a klubesteken át azokig a tematikus programokig, amelyek a meglévő közönség mellett új érdeklődőket is megszólíthatnak.
Ez klasszikus win-win helyzet: a médium hűséges olvasókat nyer, a résztvevők pedig a választásukat megerősítő, „hazavihető”, sőt közösségformáló élménnyel gazdagodnak.
Arról nem is beszélve, hogy a hirdetők gyakran szívesebben állnak olyan termék mellé, amelyek többféle módon és több helyen kínálnak marketinglehetőséget.
A Dívány DNS-e
A hasonló kezdeményezések azonban csak akkor válhatnak igazán sikeressé, ha az adott platform nem ad mást, „csak mi lényege”. Jó példa erre a Dívány újonnan meghirdetett, háromrészes eseménysorozata. Az irodalmi sétákon a magazin népszerű szerzője, a Múzsák a csók után című kötetet is jegyző Bálint Lilla kalauzolja majd a vendégeket , akikkel közösen keresik a legnagyobb írók és költők nyomait Budapesten.
Az irodalmi sétákkal a prémium magazin egyik legerősebb pilléréhez tudunk közösségformáló eseményt kapcsolni. Lilla irodalmi cikkei a Dívány DNS-ének alappillérei: nemcsak olvasottak, hanem valódi minőséget is képviselnek. Nagy öröm egy ennyire önazonos eseménnyel kilépni az offline térbe
– mondta el az izgalmas új kezdeményezésről Kálmán Szonja főszerkesztő.
Hozzátette: a Dívány korábban konferenciákon, valamint két sikeres kulturális esten is nyitott már az offline kapcsolatteremtés felé. Amikor azonban először felmerült a városi séta ötlete, azonnal érezték, hogy ez az az esemény, amely igazán illik az adott újsághoz. Az ötlet ezért is jutott el viszonylag rövid idő alatt a megvalósításig: „a kollégák lelkesedésének köszönhetően gyorsan összeállt a program, illetve az azt támogató háttér”.
Bár a tematikus városi séták piaca kifejezetten telített, azt is látták, hogy az irodalmi fókuszú programok még nem kaptak kellő hangsúlyt ezek sorában. Az meg kifejezetten kuriózum, hogy minden alkalmat egy kávézóban megrendezett pódiumbeszélgetés zár, amely tovább árnyalja a résztvevőkben az adott korszakról kialakult képet.
Veszedelmes viszonyok
A témaválasztás ugyancsak egyedi, ami szintén a házigazda Bálint Lillának köszönhető, aki újságíróként és irodalomterapeutaként is mélyreható ismeretekkel rendelkezik ezen a területen.
Az első alkalommal így a századforduló és a két világháború közötti időszak „dorbézoló Budapestjébe” ugorhatunk fejest. Nemcsak azt tudva meg, kik szórakoztak éjjelente a város legendás lokáljaiban vagy a Nagymező utcai mulatókban, hanem azt is,
hol működtek titkos kártyabarlangok, és milyen következményei lehettek az illegális nasi-vasinak.
Másodszorra a szenvedélyes szerelmek, titkos románcok és veszedelmes viszonyok kavalkádjában merülhetünk el, mások mellett Ady Endre és Léda, Ady és Csinszka, valamint Babits Mihály és Tanner Ilona kapcsolatának tükrében. Természetesen a szerkesztőségek, kávéházak és bordélyházak gyakran irodalmi alapanyagul szolgáló világa sem marad ki.
Végül, de semmiképpen nem utolsósorban „a lágymányosi istenek” következnek: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Devecseri Gábor személyén keresztül elevenednek meg a környék, vagyis az egykori „vadvízország” mindennapjai.
Korábban az Indamedia site-jai, a Sóbors és a We love Dogz új kötetei kapcsán arról is írtunk, hogy az online magazin ma már nemcsak írásos, podcast- vagy videós tartalmat jelent, hanem inkább egy multiplatform közösségi teret.
