A Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság a múlt héten tizenegy pályázót hallgatott meg. Eredetileg tizenöten aspiráltak volna a vezetői tisztségre, ám egy pályázatot „a szakmai koncepció hiánya” miatt érvénytelennek nyilvánítottak, hárman pedig időközben visszaléptek – közölte korábban Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke.
A hétfői ülés idejére végül négy, a szakmai szervezetek – Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Önszabályozó Reklámtestület, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete – által támogatott jelölt maradt versenyben.
Közülük döntött ma a tiszás többségű bizottság, amely végül Polyák Gábort hozta ki győztesnek.
Az ismert kommunikációs szakember három ponttal előzte meg Tóth Csaba jogászt és médiaszakembert, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnökét: Polyák 130, Tóth pedig 127 pontot kapott. A másik két utolsó körös pályázó Kajzinger Ervin, az NMHH nemzetközi igazgatója (99 pont), valamint Schönleber Zoltán mérnök, informatikus és közgazdász, az RTL korábbi stratégiai igazgatója (98 pont) volt.
Még egy kör
Ezzel azonban még nincs vége a folyamatnak: a Művelődési Bizottság többségi támogatására is szükség lesz ahhoz,
hogy a keddi plenáris ülésen a parlament valóban megválassza a Médiatanács új elnökét.
A kiválasztási eljárással kapcsolatban Hantosi István az ülésen azt is hangsúlyozta, hogy „ez egy kulcsfontosságú esemény”, hiszen a demokratikus Magyarország történetében még soha nem volt példa arra, hogy „nyilvános, átlátható, mindenki által követhető kiválasztási folyamat eredményeképpen” tegyenek javaslatot a média mint negyedik hatalmi ág felett jogokat gyakorló szervezet vezetőjének személyére.
Történelmi pillanatok
A médiaszakmai szervezetek közös delegáltja, Kovács Tibor szintén történelmi pillanatnak nevezte, hogy a szakma végre nem szemlélője, hanem aktív alakítója lehet egy róla szóló döntésnek.
Úgy fogalmazott: amikor a médiaszakma a sajtó szabadságát és függetlenségét emlegeti, az a teljes magyar nyilvánosságra vonatkozik. Így evidens, hogy a szakmai szervezetek számára az ilyen folyamatban való részvétel nem privilégium, hanem szükségszerűség, valamint a szakmai tudás és tapasztalat elismerése.
Semmit rólunk nélkülünk! És ez vonatkozik az egész nyilvánosságra is
– tette hozzá Kovács Tibor.
Szakmai alapon
Külön kiemelte, hogy az értékelés során a szakmai szervezetek nem politikai alapon vagy személyes szimpátia szerint választottak: kizárólag a szaktudás, a felkészültség, a vezetői alkalmasság és a benyújtott programok minősége számított. Ez annál is fontosabb, szögezte le még Kovács Tibor, mert a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt jelentőségű közjogi intézmények.
Leendő elnökük döntései közvetlenül érinthetnek olyan kérdéseket, mint a sajtószabadság, a tisztességes piaci verseny, illetve – a közszolgálati médián túl – a magyar médiaszektor egészének működése.
Polyák Gábor tervei
Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docenseként is ismert Polyák Gábor százoldalas pályázata alapján többek között a következő célokat vázolta fel a múlt heti meghallgatásán:
- a szakmával és a nyilvánossággal állandó párbeszédet folytató médiahatóság megteremtése;
- a mesterséges intelligencia fejlődésének nyomon követése,
- valamint egy torzulásoktól mentes magyar médiapiac kialakítása, amely biztosítékot jelent a hazai tartalomgyártás megőrzésére.
Az eseti bizottság ma a Médiatanács tagjainak jelölésére is javaslatot tett. Őket szintén a Művelődési Bizottság hallgatja meg kedden.
A jelöltek: Bencsik Márta (Tisza), Bodrogi Bea Judit (Tisza) és Nagy Krisztina (Tisza) Szabó László (Fidesz), Pindroch Ferenc (KDNP) és Tóth Máté (Mi Hazánk).
A Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatta Polyák Gábort, aki korábban az ellenzéki összefogás médiapolitikai kabinetjét is vezette.
