Szintet lépett a Közhang: a társadalmi egyeztetésre létrehozott online platform elsőként a közmédia átalakításával kapcsolatban várja a javaslatokat. Névvel vagy név nélkül, innentől bárki elmondhatja, mit szeretne látni az M1-en vagy hallani a Kossuth rádión.

A következő két hónapban tíz egymásra épülő fejezetben lesz lehetőséged véleményezni a közmédia jövőjének legfontosabb kérdéseit

– olvasható a Közhang által közzétett közleményben.

Az online platformot Radnai Márk, a Működő és Emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos hozta létre azzal a céllal, hogy legyen egy olyan interaktív felület,

amelyen keresztül be lehet vonni a lakosságot a Magyarországot érintő kulcskérdésekkel kapcsolatos közös döntéshozatalba.

A még januárban egy magánszemély által regisztrált weboldal magát Magyarország első társadalmi egyeztetési platformjaként határozza meg, olyan mondatok mentén, mint hogy „Ne csak nézzük a jövőt, hanem alakítsuk is”, illetve: „Magyarország jövője közös ügyünk”.

A közösségi finanszírozásból működtetett Közhang most szintet lépett, és „meghirdette az első országos vitáját, amelynek középpontjában a közmédia megújítása áll” – jelentette be Radnai Márk a Facebook-oldalán.

Az ezt segítő, tíz egymásra épülő fejezetig el lehet jutni névtelenül és regisztrált profillal is.

Előbbi esetében az e-mail-címünk, nevünk megadására nincs szükség, de a lakhelyünk, életkorunk, végzettségünk, foglalkozásunk megjelölésére igen; a gyakorlati tapasztalatainkra, családi állapotunkra, jövedelmi viszonyainkra vonatkozó kérdések fakultatívak.

Az ígéret szerint „a hagyományos kérdőívek, petíciók és a közösségi média megszokott formátumaival szakító platform” első blikkre kissé bonyolultnak tűnik, de kis odafigyeléssel hamar bele lehet jönni a kezelésébe.

Az első fejezet (A közmédia küldetése) rögtön nyolc etapra oszlik.

A hármas pont videói között találhatunk mini mesterpedagógus-interjút arról, hogyan szólíthatja meg a tizenéveseket a közmédia, valamint egy tűzoltó-tagozatvezető szolgál javaslattal, a közmédiának miként kellene tudatosítania az emberekben a 112-es hívószám fontosságát.

A következő részben (1.4.) arról kaphatunk informatív képet, hogyan működnek többek között a BBC vagy a svéd, illetve norvég közszolgálati médiumok.

Az 1.6. pontban pedig nekünk kell javaslatokat tennünk a hazai optimális jövőbeni működés kapcsán, akár inspiráló tételmondatok alapján – enélkül nem is tudjuk folytatni a böngészést.

A nagy fejezetek közötti haladás amúgy is kissé döcögős. Addig nem is juthatunk tovább mondjuk a harmadik, Tartalmi hiányok, arányok és megőrzendő értékek című fülig, amíg az előző két nagy bekezdés összes részletét ki nem végeztük. Ha máshogy nem, legalább gyorsítva, a „Tovább a következő lépésre” gombot egyre bőszebben nyomogatva.

Az oldalon egyelőre csak ez, a közmédiáról szóló topik aktív,

a rövid távú lakáskiadás jövőjéről, a társadalmi megbékélés módozatairól vagy a KRESZ megújulásáról később értekezhetünk hasonló módon.

A közmédia működését állami részről új felügyeleti szerv, a Független Közmédia Testület (FKT) ellenőrzi. A tagok jelölési eljárása kapcsán korábban a szakmai szervezetek jogi aggályokat fogalmaztak meg, és a gazdasági kompetenciák hiánya miatt is tiltakoztak. A kormánypárti és ellenzéki oldal között megindult csatározásban Grósz Judit miniszteri biztos tisztázta az előbbi álláspontját.