Rápli Róbert (Tisza) bizottsági tag a napirend elfogadása előtt jelezte, hogy több jelentős szervezet is hivatalos levélben kifogásolta az eljárásrendet – erről korábban a MediaFuture is beszámolt.
A szervezetek álláspontja szerint a jelölési folyamat nem felelt meg sem a szakma, sem a társadalom által elvárt legitimációs és kiszámíthatósági követelményeknek. A Tisza Párt minél szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetést ígért, és nem szeretne elhamarkodott döntést hozni
– fejtette ki, és azt javasolta, hogy halasszák el a meghallgatást, és ezt a bizottság többsége támogatta.
Szentkirályi Alexandra (Fidesz), a bizottság elnöke hozzátette: az eljárás méltatlan, és jól példázza, hogy sok sebből vérzik a pályázati folyamat.
Az ülés után informális beszélgetést folytattak a jelöltekkel, amelyen a sajtó nem vehetett részt. Ezután Szentkirályi Alexandra újságíróknak úgy fogalmazott, „káoszba fulladt″ a jelölési eljárás, mert a szakmai szervezetekre vonatkozó eljárásrend kialakítása „keszekuszára″ sikerült. Kaotikusnak és önkényesnek nevezte a működési modellt.
Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke újságíróknak azt mondta, nagyon fontos, hogy az eljárási és a jogszabályi rendelkezések betartásával történjen a Független Közmédia Testület tagjainak kiválasztása, hogy egy független, modern, innovatív és legitim közmédia jöhessen létre. Ennek érdekében megvizsgálják a szakmai szervezetek észrevételeit. Hozzátette, hogy
nem a jelöltek szakmai megkérdőjelezése a cél, hanem az érintett szervezetek jogállásának tisztázása.
A bizottság várhatóan jövő héten ülésezik újra.
A Független Közmédia Testületbe
három tagot a kormánypárt, hármat az ellenzék, további hármat pedig médiaszakmai szervezetek javasolhatnak.
A Közszolgálati Tanács által lefolytatott eljárás során Bayer Judit médiajogászt, kutatót, Sükösd Miklós szociológust, médiakutatót és Kollár Árpád költőt, irodalomszervezőt választották médiaszakmai jelöltekké. A tagok megbízatása két évre szól majd.
A jelöltek reakciója
A Bayer Judit közösségi oldalán megjelent – Kollár Árpáddal és Sükösd Miklóssal közös – nyilatkozat szerint szakmai képviselőként továbbra is elkötelezettek mindhárman a magyar közmédia demokratikus megújulása mellett.
Ugyanakkor összeférhetetlennek tartjuk, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetek kivegyék a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanács kezéből
– írták, megjegyezve: a szakmai szervezetek feladata volt a jelöltállítás, a Közszolgálati Tanács tagjai pedig a meghallgatás után döntöttek a javasoltakról.
A jelöltek rögzítették továbbá, hogy a helyzet tisztázása után várják a parlamenti bizottsági meghallgatást, hogy elmondhassák szakmai víziójukat a közmédia megújításával kapcsolatban.
Az ügy előzménye
Miért fontos mindez? Mert az FKT nem egy újabb „véleményező médiatestület”, az alapító okirat szerint a testület gyakorolja az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett. Vagyis a három leendő tag – a hat pártdelegált mellett – olyan döntési pozícióba kerül, amely a közmédia működését, vezetését és gazdálkodását érdemben befolyásolja.
Az említett hat szervezet – a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), valamint a Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete (Repropress Egyesület) – szerint a jelenlegi jelölési gyakorlatban olyan eljárási ellentmondások és jogosultsági bizonytalanságok merültek fel, amelyek veszélyeztetik a közmédia feletti tulajdonosi és szakmai felügyeletért felelős új testület megalakulásának törvényességét és hitelességét. Később csatlakozott a tiltakozókhoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is.
Szerintük a jelenlegi jelölési gyakorlatban eljárási ellentmondások és jogosultsági bizonytalanságok merültek fel, vitatják többek között azt, hogy pusztán tanácskozási, és nem szavazati joguk van a 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerint. Ezenfelül további kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelölő szervezetek mind megfelelnek-e a jogszabályban meghatározott feltételeknek: két olyan alapítvány és egyesület is akadt köztük, amelyeknek megkérdőjelezhető volt a jelenléte, és a jelöltjét végül megszavazták az ülésen.
