Az okosszemüvegek egyik legnagyobb előnye, hogy szinte észrevétlenül simulnak bele a hétköznapokba, ám ez egyben a legnagyobb problémájuk is. Hatóságok, aktivisták és politikusok is szigorúbb szabályokat követelnek, így a Metának is lépnie kellett.

Első ránézésre egy Meta Ray-Ban nem sokban különbözik egy hagyományos napszemüvegtől. A viselője azonban fotózhat, videózhat, zenét hallgathat vele, és a mesterséges intelligenciától is segítséget kérhet anélkül, hogy elővenné a telefonját.

Ez a viselő számára kényelmes, de a körülötte lévőknek korántsem. Egy telefonnál többnyire látjuk, ha valaki felénk fordítja a kamerát, egy szemüvegnél viszont jóval nehezebb eldönteni, hogy éppen néznek minket, vagy felvételt is készítenek rólunk.

A Meta okosszemüvegei körül az elmúlt hónapokban annyira felerősödtek az adatvédelmi aggályok, hogy a francia Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL – Nemzeti Informatikai és Szabadságjogi Bizottság) külön akciótervet indított, aktivisták Londonban, New Yorkban és Washingtonban kampányoltak ellenük, egyes intézmények korlátozzák a használatukat, a Meta pedig maga is kénytelen volt szigorítani a kamera működésén.

A franciák kétharmada tart tőlük

A CNIL idén 2128 felnőtt bevonásával vizsgálta az okosszemüvegek társadalmi megítélését.

A válaszadók 67 százaléka szerint az eszközök veszélyt jelentenek a magánéletre, és sokan bizalmatlanságról, kényelmetlenségről vagy aggodalomról számoltak be velük kapcsolatban.

A hatóság szerint idővel maga a megfigyelés lehetősége is megváltoztathatja, hogy az emberek hogyan viselkednek nyilvános helyeken. Ez pedig már a szólás- és gyülekezési szabadságot is érintheti. Másként viselkedünk, ha folyamatosan számolnunk kell azzal, hogy a mellettünk álló ember szemüvegében kamera működik. Ez túlmutat a puszta adatvédelem területén, a CNIL ezért szélesebb társadalmi és etikai kérdésként kezeli az okosszemüvegek terjedését.

Dr. Janusz Swierczynski, az Oxfordi Egyetem Saïd Business Schooljának kutatója egy másik problémára hívta fel a figyelmet. Szerinte a jelenlegi adatvédelmi megoldások elsősorban a szemüveg viselőjére koncentrálnak, holott éppen azoknak nincs kontrolljuk a helyzet felett, akik véletlenül kerülnek a kamera látóterébe.  Szerinte az adatvédelemnek definíciós problémája van. Cikkében konkrét példát is hoz:

egyre több videó jelenik meg nőkről, akiket titokban filmeztek nyilvános helyeken, például amikor a ruhájukat igazították meg.

A „perverz szemüveg”

A félelmeket az sem csillapította, hogy az okosszemüvegekkel készített felvételek egy része már kifejezetten a visszaélésekről szóló vitákat erősíti. Brüsszelben például nők számoltak be arról, hogy tudtuk nélkül készítettek róluk felvételeket Meta-szemüveggel.

Nem véletlen, hogy az angol nyelvű közösségi médiában megjelent a „pervert glasses”, vagyis a „perverz szemüveg” elnevezés.

Az ellenállás közben az utcára is kiköltözött. Londonban egy aktivista csoport Meta-reklámokra hasonlító gerillaplakátokat helyezett el buszmegállókban, amelyek más szögből nézve megfigyelésellenes üzenetekké változtak. Hasonló akciók New Yorkban és Washingtonban is megjelentek.

Félelem és tiltás – a Meta is reagált

Az okosszemüvegek terjedésére intézmények is reagálni kezdtek.

A kanadaia kanadai Nemzeti Védelmi Minisztérium (Department of National Defence, DND) és a Kanadai Fegyveres Erők (CAF) például módosította a szabályaikat, és a katonák már nem használhatják szemüvegvásárlási támogatásukat AI-szemüveg beszerzésére, a szervezethez tartozó munkahelyeken pedig tiltott az ilyen eszközök használata. A minisztérium külön hangsúlyozza, hogy a munkatársak engedély nélküli filmezése vagy fotózása tilos, és fegyelmi következményekkel járhat.

A Meta számára ezért különös helyzet állt elő. Nem elég meggyőznie az embereket arról, hogy jó ötlet ilyen szemüveget vásárolni. Azokat is meg kell nyugtatnia, akik soha nem akarnak majd ilyet hordani.

Az eszközökön egy fehér LED jelzi, amikor a kamera fotót vagy videót készít. Persze, ezt sokan leragasztották, ezért a második generációs modellek esetében a kamera már automatikusan leáll, ha a rendszer azt érzékeli, hogy valaki letakarta a jelzőfényt.

De a Meta szerint egyes felhasználók már nem egyszerűen leragasztani próbálták a LED-et, hanem fizikailag módosították vagy tönkretették. A vállalat ezért tovább szigorított, és

a frissített rendszer akkor is letiltja a kamerát, ha a szemüveg a LED fizikai manipulálását érzékeli.

A cég emellett törli a jelzőfény kijátszását kínáló szolgáltatások hirdetéseit és Marketplace-ajánlatait, az ilyen tevékenységet kínáló fiókokat pedig le is tilthatja. A Meta azt állítja, hogy az eszközök manipulálására szakosodott szolgáltatókkal szemben jogi lépéseket is tesz.

Mindez azért érdekes, mert maga a Meta is nyíltan kimondja, hogy egy viselhető technológia csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak a használói, hanem a körülöttük lévő emberek is megbíznak benne.

Már arra is van app, hogy kiszúrjuk az okosszemüveget

Külön alkalmazások jelentek meg az okosszemüvegek észlelésére. Az AntiZuck Smart Glasses Scanner például figyelmezteti a felhasználót, ha a közelében okosszemüveget érzékel.

Ebben pedig van némi irónia. Az okosszemüveg egyik nagy ígérete éppen az, hogy a technológia szinte észrevétlenül beleolvad a hétköznapokba. Erre most egy másik technológiát fejlesztünk azért, hogy észrevegyük.

A Meta pedig hiába teszi egyre nehezebbé a titkos felvételek készítését, a probléma egy részét már nem lehet pusztán egy LED-del vagy szoftverfrissítéssel megoldani. Ha az emberek eleve azt feltételezik egy okosszemüvegről, hogy megfigyelheti őket, akkor a következő nagy technológiai kihívás már nem a kamera, hanem a bizalom lesz.

Pedig az okosszemüvegeknek számos hátrányuk mellettnem kevés előnyük is akad.