Nemrég zárult le első fokon az a sajtóper, amelyet Magyar Márton indított más kiadványok mellett a Blikk és az Index ellen. Az ügy előzménye, hogy Pócs János fideszes országgyűlési képviselő a YouTube-csatornáján közzétett egy beszélgetést a Szőlő utcai nevelőintézet egykori munkatársával. A videóban súlyos vádak hangzottak el: azt állították, hogy a Zsolti bácsi-ügy koronatanúja négymillió forintot kapott Magyar Mártontól azért, hogy hamis vallomást tegyen. Magyar Márton ezután a Kontroll Facebook-oldalán arról jelentetett meg közleményt, miszerint a videóval kapcsolatban rágalmazás és becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt feljelentést fog tenni mind Pócs János híresztelővel, mind pedig Kiss Márióval szemben, ugyanis Bangó Sándor nem kapott pénzt sem tőle, sem mástól a kontrollos interjúért cserébe, ő maga nem tudott arról, hogy Bangó Sándor hazudott volna az interjúban Zsolti bácsi vezetéknevéről.
A beszámolóról számos médium írt, így az Index és a Blikk is, a helyreigazítási perek kimenetele azonban jelentősen eltért. Míg az előbbi elbukta a pereket, az utóbbiak esetében a Fővárosi Törvényszék teljes egészében elutasította Magyar Márton keresetét.
A jogi különbség: híresztelés vagy semleges tudósítás
A magyar sajtójog alapelve szerint főszabályként a médium akkor is felel a cikkben leírtak valóságtartalmáért, ha csak átveszi vagy idézi más állításait: neki kell bizonyítania annak igazát. Amennyiben ez nem sikerül, elmarasztalják.
Az újságírói gyakorlatban és a sajtójogban a jogsértő híresztelés és a védett, semleges tudósítás közötti vékony határ jelentette a döntő választóvonalat a Blikk és az Index pereiben.
A híresztelés szabálya szerint az, aki más valótlan állítását átveszi, közli vagy továbbadja, maga is felel érte. De az Alkotmánybíróság (a 34/2017. és 3350/2022. számú határozataival) felismert egy fontos társadalmi érdeket: a sajtónak joga és kötelessége beszámolni a nyilvános közéleti vitákról anélkül, hogy az újságíróknak minden egyes politikai nyilatkozat valóságtartalmát nyomozóhatósági szinten ellenőrizniük kellene.
Ezért az AB megalkotott egy kivételt, amely mentesíti a sajtót az objektív felelősség és a bizonyítási kényszer alól, ha a közlés teljesíti az alábbi négy egyidejű feltételt:
- Közéleti vita: A közlések egy kiemelt közérdeklődésre számot tartó közéleti vita keretében, nyilvános felületen hangzanak el.
- Semleges tálalás: A lap hűen, saját értékelés vagy megerősítés nélkül tudósít, és az állításokat nem teszi a sajátjává.
- Egyértelmű forrásmegjelölés: A cikk világossá teszi az olvasó számára, hogy a vádak kitől származnak.
- Cáfolat biztosítása: A médium teret enged az érintett fél álláspontjának és cáfolatának is.
Miért nyert a Blikk?
A Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklása szerint a Blikk pontosan ezeknek az alkotmányos kereteknek megfelelően járt el. A két cikk címe, leadje és szövege végig egyértelművé tette, hogy a politikus és a volt nevelő állításairól van szó. Bár az érintett nem közvetlenül a szerkesztőségnek válaszolt,
a Blikk az Elképesztő állítás a Szőlő utcai Zsolti bácsis ügyben: a koronatanú 4 millió forintot kapott a vallomásáért Magyar Péter testvérétől című cikk frissítésében szó szerint közölte Magyar Márton Facebook-oldalán megjelent cáfolatát.
A bíróság külön kitért arra is, hogy az alkotmánybírósági elvek ma már a modern online térre is érvényesek:
a politikusok nyilvános szereplései – legyen szó sajtótájékoztatóról, Facebook-posztról vagy YouTube-videóról – a közéleti diskurzus részét képezik, így azokról a sajtó jogszerűen és védetten tudósíthat, amennyiben betartja a tárgyilagosság és a felek megszólaltatásának szabályait.
Bizonytalanság
Két hasonló cikk ügyében azonban az Index első fokon elveszítette a pert. Az ítélet nem jogerős, de jól mutatja, hogy ugyanaz a jogi probléma eltérő bírói megítélés alá eshet. Mindkét ügy azt vizsgálta, milyen felelőssége van a sajtónak akkor, amikor más által tett állításokat közöl.
Ha a sajtónak minden olyan állítás valóságtartalmát bizonyítania kellene, amely egy sajtótájékoztatón vagy nyilvános politikai vitában elhangzik, az jelentősen megnehezítené a közéleti tudósítást.
A legérdekesebb tanulság talán az, hogy ugyanarra a kérdésre ma Magyarországon két elsőfokú bíróság két különböző választ adott. Ez pedig bizonytalanságot jelent a szerkesztőségek számára.
