Ahogy azt megírtuk korábban, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közleményt adott ki, miszerint a Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa átadott egy 482 oldalas dokumentumot a megújuló közmédia júliusban kinevezett ideiglenes vezetőinek. A gyűjteményben a közlemény szerint az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékai találhatóak, amelyeket a magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők gyűjtöttek több mint 10 éven át.
Havasi Bertalan válasza az MTI befolyásolásával kapcsolatos vádakra
A jogász, újságíró és kommunikációs szakember, aki a dokumentumban mások mellett név szerint szerepel, és jelenleg a Fidesz kommunikációs igazgatója, közleményben reagált, amit az MTI is megjelentetett.
Havasi Bertalan pályafutását újságíróként kezdte, dolgozott a Magyar Nemzetnél és a Duna Televíziónál, később minisztériumi sajtóreferensként, rövid ideig a Hír TV hírolvasójaként, majd 2005-től a Fidesz sajtófőnökeként. Ezután kérték fel Orbán Viktor sajtófőnökének, illetve 2010 és 2025 között vezette a Miniszterelnöki Sajtóirodát is helyettes államtitkári rangban. 2025 eleji távozását követően a Miniszterelnöki Kabinetirodában helyettes államtitkárként folytatta munkáját, majd a 2026-os kormányváltás után felmentették tisztségéből. Ezt követően tért vissza Orbán Viktor mellé sajtófőnökként.
Reakciójában visszautasította az MTI befolyásolásával kapcsolatos vádakat, és hozzáfűzte, hogy a sajtóetikai szabályoknak megfelelően járt el:
Három évtizedes sajtószakmai pályafutásom során, amiből másfél évtizedet a kormányzati kommunikációban töltöttem, mindig csakis olyan dolgokat kértem a sajtó munkatársaitól, és csakis olyan kéréseiket teljesítettem, amelyek megfeleltek a törvényeknek, a sajtóetika szabályainak és a napi szintű, szakmai együttműködés sztenderdjeinek.
Mit állít Havasi Bertalanról a PRO DOMO dokumentuma?
A nyilvánosságra hozott összefoglaló reprezentatív példákat mutat a teljes gyűjteményből.
A kormányzati szereplők teljesen természetesnek vették, hogy részletekbe menő utasításokat adnak és tiltásokat fogalmaznak meg az elviekben független MTI munkatársainak. Ha valami nem volt egyértelmű, a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ adott útmutatást
– állapítja meg a dokumentumban a PRO DOMO.
Havasi Bertalannal kapcsolatban egy 2019. november 20-i esetet említenek, egy levelet, amelyben közvetlenül utasította Németh Zsoltot, az MTVA hírigazgatóját egy anyag megírására – az MTI akkor még az MTVA-hoz tartozott, nemrég vált önállóvá.
Szia, ebből tudnátok írni egy MTI-hírt, forrásként rám hivatkozva?
– szerepel az e-mailben annak kapcsán, hogy az Európai Zsidó Szövetség elnöke köszönetet mondott Orbán Viktornak Izrael és a zsidóság melletti kiállásáért.
Szakmai és sajtóetikai szempontból azonban aggályos, ha egy politikai szereplő vagy a politikai vezetés kommunikációjáért felelős tisztségviselő közvetlenül befolyásolja az ország nemzeti hírügynökségének szerkesztői döntéseit vagy utasításokat ad azok tartalmával kapcsolatban. A szerkesztői függetlenség alapelve azt kívánja meg, hogy a hírek kiválasztásáról, szerkesztéséről és megjelenítéséről kizárólag újságírói, illetve szerkesztői szempontok alapján szülessenek döntések, politikai beavatkozástól mentesen.
Hogyan is működik az MTI?
A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvényben az szerepel:
A nemzeti hírügynökség önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát.
A törvény azt is előírja, hogy a tájékoztatásnak „sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.” Tény, hogy ez a törvény 2010-ben hatályát vesztette, ugyanakkor irányadó arra nézve, milyen elvárásai is lehetnek a társadalomnak az MTI-vel szemben.
Amikor az eset történt, 2019-ben az MTI a közmédia részeként működött, amelyre a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény és a Közszolgálati Kódex előírásai vonatkoztak. A közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatai című rész szerint az MTI
közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában.
Másrészről szerepel az is a közszolgálati médiaszolgáltatással kapcsolatban (ami a fentiek értelmében hírügynökségi feladatot is ellát), hogy
az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek
Ezenkívül az is olvasható többek között, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás” .
Az MTI újságíróinak feladata alapvetően az, hogy tudósításokat készítsenek eseményekről, sajtótájékoztatókról, politikai, gazdasági, kulturális és sporteseményekről, amelyeket aztán más médiumok – újságok, rádiók, televíziók, hírportálok – felhasználhatnak. A nemzeti hírügynökség továbbá különböző szervezetek, intézmények és vállalatok közleményeit is továbbítja.
Mindezért különösen nagy jelentősége van annak, ha egy hír kimarad vagy torzítva jut el a nyilvánossághoz, hiszen annak hatása a teljes magyar médiára kiterjedhet.
Különösen igaz lehet ez a külügyi témákban, hiszen a magyar kiadók ritka esetben engedhetnek meg maguknak kiterjedt külföldi tudósítói hálózatot, és az sem feltétlen biztos, hogy a magyar kérdéseket érintő külföldi eseményekről beszámolnak helyi médiumok, amiket idézhetnének, vagy a leírások nem biztos, hogy Magyarország szempontjából pártatlanok vagy relevánsak. Tehát sok olyan eset van, amikor az MTI-re kellene hagyatkozni.
Milyen példákat hoz fel még a PRO DOMO dokumentuma?
A gyűjtőmunkát a külpolitikai témákon dolgozók végezték, ezért ilyen esetekről számolnak be reprezentatív módon:
- 2022 szeptemberében például egy a háború elleni oroszországi politikai tiltakozásról szóló tudósításból húzták ki, hogy szentpétervári kerületi képviselők Vlagyimir Putyin elnök parlament általi elmozdítását kezdeményezték, hazaárulás címén.
- Nem került be a hírek közé 2023. januárjában, hogy a Transparency International jelentése szerint Magyarország a legkorruptabb állam az EU-ban.
- Nem lehetett feldolgozni 2025. május 9-én azt a hírt, miszerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a gyanú szerint magyar kémeket vettek őrizetbe, akik Ukrajna délnyugati részén az ország védelmi képességeiről gyűjtöttek információkat.
Az utasításokat pedig többek között a Kormányzati Tájékoztatási Központ, a Pénzügyminisztérium, a külügyi szóvivő adta, vagy tőlük várták el.
Több anyag sem jelenhetett meg, például
- 2022. május 2-án a Kreml által támogatott trollközpont leleplezéséről szóló hír,
- 2021. május 9-én arról egy hír, hogy elakadt a német Szputnyik V-beszerzés, mert az oltóanyagot kínáló orosz félnek nehézségei adódtak a szállítással és a készítmény európai uniós használati engedélyének beszerzésével,
- hogy a román kormányfő elítélte Orbán tusnádfürdői kijelentését a „fajok keveredéséről”,
- hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint „elváltak Lengyelország és Magyarország útjai”,
- hogy egy izraeli vállalat a közösségi média feltérképezésére és nyomon követésére szolgáló szoftvereket adhat el Magyarországnak,
- hogy kínzásról és bántalmazásról számoltak be a fogságból szabaduló ukrán katonák,
- hogy egy 2024 novemberi Gallup felmérés szerint az ukránok többsége gyors békét akar,
- hogy Szergej Lavrov reagált a Szijjártó Péterrel folytatott, lehallgatott és kiszivárogtatott telefonbeszélgetések egyikére.
Tiltólistára kerültek szervezetek vagy újságok: a Die Welt például már 2018 áprilisától nem volt szemlézhető, az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi civilszervezet 2019. november 8-tól.
A dokumentum szerint az olvasók manipulálásának szándékára példa, hogy 2024. áprilisában a szerkesztői utasítás szerint az önmeghatározáshoz való jogot garantáló németországi törvényt nemváltó törvénynek kell nevezni.
A PRO DOMO gyűjtemény zárásként erős üzenetet hoz:
Július végén alakult meg a Független Közmédia Testület, amely megteremti az új közszolgálati média intézményrendszerének jogi és szervezeti kereteit. Ennek értelmében új, kilenctagú testület gyakorolja majd a közmédia társaságai feletti tulajdonosi jogokat.
