A szerkesztőség a BBC News tartalmaiból fordít, mesterséges intelligenciát is használva, de ezeket az anyagokat a magyarul beszélő közönség igényeihez igazítják, továbbá ellenőrzik az AI munkáját, és annak használatát egyértelműen jelölik. Emellett a csapat alkalmanként saját riportokat és elemzéseket is készít.
A BBC News Magyarul egy olyan időszakban szól a magyar nyelvű közönséghez, amikor soha nem látott igény van a független és pártatlan hírszolgáltatás iránt, miközben világszerte csökken a sajtószabadság, és széles körben terjed a dezinformáció. A szolgáltatás a BBC legjobb tartalmaiból válogat, hírek és elemzések gazdag kínálatát nyújtva szöveges és videós formában, könnyen hozzáférhető, a közösségi médiára szabott
formátumokban.
– írja a BBC World közleményében.
A szolgáltatás a weboldalán, valamint Facebookon és Instagramon is elérhető,az egészségtől és politikától a kultúrán át az éghajlatig a témák széles körével jelentkeznek. Az új platform bemutatása során hozzátették: a későbbiekben YouTube- és TikTok-csatornákat is indítanak. A BBC World Service így már világszerte 44 nyelven kínál híreket és aktuális tudósításokat – a román nyelvű site a jövő héten indul. Hetente 450 milliós közönséget érnek el összesen, és világszerte a legmegbízhatóbb hírforrásnak számítanak.
Van helye magyarországon
A lehető legtöbb emberhez szeretnénk eljuttatni a BBC legjobb tartalmait, és ehhez most új eszközök állnak a rendelkezésünkre. A húsz évvel ezelőtti magyar szolgálatunkhoz képest mára teljesen más környezetben dolgozunk: segítségünkre van a mesterséges intelligencia, a közönség pedig mobiltelefonon és digitális felületeken keres híreket és információkat. Így új közönséget tudunk megszólítani
– nyilatkozta Fiona Crack, a BBC News megbízott globális igazgatója a MediaFuture számára a BBC Magyarul létrehozásának okairól.
Az indulást megelőzően közönségkutatást is végeztek, illetve felmérték a médiapiac kínálatát a nemzetközi és a regionális tartalmakat is tekintve. Vizsgálták azt is, miből van hiány, mit tud ehhez mindehhez hozzátenni a BBC a maga hírszolgáltatási stílusával. Fontos jelzésnek tekintették a Reuters Institute 2026-os Digital News Reportját, miszerint Magyarországon a lakosság 57 százaléka aggódik az álhírek miatt, miközben csak 17 százaléka bízik a hírekben, ráadásul a közösségi médiában ez az arány még alacsonyabb, csupán 13 százalék.
Arra jutottunk, hogy a BBC által képviselt nemzetközi, pártatlan és független hírszolgáltatásnak van helye ebben a médiakörnyezetben
– tette hozzá az igazgató.
ukrajnai háború, megélhetési költségek
A helyi tartalomnak nincs előre meghatározott aránya, ez az aktuális eseményektől is függ, de a csapat elég nagy ahhoz, hogy saját anyagokat is készítsen.
Világos vállalásaink vannak a regionális újságírás terén, például az ukrajnai háború, a megélhetési költségek vagy más fontos témák kapcsán. Nem is lehet élesen elválasztani a fordítást és az eredeti tartalmat, mert sok esetben a szerkesztők csak alapként használják a BBC-anyagot, amit továbbfejlesztenek a magyar közönség számára
– szögezte le Fiona.
A formátumokkal kapcsolatban elmondta, hogy a lengyel szolgáltatásuk – ami minta a régióban újonnan induló magyar és román nyelvű platformokhoz – jelenleg napi 2-4 videót és 4-8 szöveges anyagot készít. Ezt a modellt folyamatosan tesztelik és alakítják a közönség reakciói alapján.
A működést tekintve négy-négy újságíró dolgozik a magyar, a lengyel és a román szolgáltatásnál, emellett van egy négyfős regionális központi csapat is. Így összesen 16 ember felel a három szolgáltatásért, de különböző helyszíneken, többek között Londonban és Németországban is.
Ez nem biztos, hogy hosszú távon is így marad. Megvárjuk, hogyan reagál a közönség
– szögezte le az igazgató.
Nőkre és fiatalokra koncentrálva
Kiemelt célcsoportnak tekintik egyrészt a nőket, ők ugyanis sok piacon kevesebb hírt fogyasztanak, mint a férfiak. A kutatásaik szerint azonban alapvetően ugyanazok a témák érdeklik őket, leszámítva azt, hogy a sport inkább a férfiakat, az egészségügyi témák inkább a nőket érdeklik, de az érdeklődésük hasonló.
A különbség valójában inkább a hangvételben, a megközelítésben és a történetmesélés módjában van. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely például az általánosabb hírek helyett az egyéni sorsok és személyes történetek bemutatására helyezi a hangsúlyt
– emelte ki Fiona.
A platformstratégiájukat is eszerint alakították, a nők ugyanis nagyobb arányban használják az Instagramot, ezért vizuálisabb tartalmakban gondolkodnak, valamint olyan magyarázó jellegű, közepes hosszúságú anyagokban, amelyek körülbelül 8–9 perces mélyebb elemzéseket kínálnak. Ezek jól teljesítenek a nők és a fiatalok körében egyaránt.
Szintén kiemelt hangsúlyt kap a BBC Eye nevű márkájuk, ami tényfeltáró újságírással foglalkozik, gyakran dolgoz fel társadalmi igazságossággal kapcsolatos ügyeket – ez a megközelítés szintén népszerű az említett célcsoportokban.
A fiatal közönség mindenki számára nagy kihívás, mert nem úgy fogyasztanak híreket, mint mi 15 vagy 20 éves korunkban. Ezért a platformok mellett a stílusra is figyelnünk kell: kreatívabb megoldásokra, új formátumokra van szükség. Ezen a területen több innovációval kísérletezünk
– tette hozzá a szakember.
A BBC és az Ai
A szervezet többféleképpen használja a mesterséges intelligenciát, számos projektet és kísérleti programot is futtatnak ezzel kapcsolatban. Például nagy mennyiségű adat elemzésére alkalmazzák oknyomozó anyagok készítéséhez, valamintfordítási segédeszközként. A munkafolyamat részeként az AI elkészíti a magyar nyelvű első változatot, majd egy újságíró átnézi, szükség esetén módosítja, átrendezi, kiegészíti akár új példákkal is. Minden egyes tartalmat újságíró ellenőriz és hagy jóvá. Cikkírásra nemhasználják, ez a BBC egyik alapelve. Gyártási eszközként tekintenek rá, és nagyon szigorú szabályrendszer szerint bánnak vele.
A BBC a világ egyik legmegbízhatóbb médiamárkája, és ezt a bizalmat nem vehetjük természetesnek
– hangsúlyozta Fiona.
Hogyan lehet növelni a bizalmat?
Magyarországon és világszerte is jelentősen csökkent a média iránti bizalom már a Covid óta, és ezt növelte a fake news terjedése, valamint az AI. A bizalmi válsággal világszerte küzdenek a különböző hír- és tartalomszolgáltatók.
Az egyik leghatékoknyabb eszköz a transzparencia. Az embereket ma már érdekli, hogyan jutottunk egy információhoz. A helyszínen voltunk? Nyílt forrású információkat használtunk? Műholdfelvételeket? Adatokat? Ezeket a körülményeket mind meg kell osztanunk. Fontos azt is világosan elmagyarázni és elkülöníteni, mit tudunk, és mit nem tudunk. A hírek gyakran napok alatt állnak össze teljes képpé – ezt láthattuk például Irán esetében is. Ha az embereket végigvezetjük ezen a folyamaton, az erősíti a bizalmat
– részletezte az igazgató.
A másik fontos tényező a BBC szakértői háttere, olyan ismert tudósítóik vannak, mint például Jeremy Bowen, akinek elemzései iránt nagy az érdeklődés helyi szinteken is. A lengyel szolgáltatásuknál is azt tapasztalták, hogy a közönség igényli a hiteles szakértelmet, ez kapcsolódik ahhoz az általános tendenciához, hogy egyre inkább személyekhez köthető a bizalom az újságírásban.
Emellett az AI által generált félrevezető tartalmakkal szemben Fiona szerint a BBC és a közszolgálati média feladata a médiaműveltség fejlesztése.
Meg kell tanítani az embereket arra, hogyan ellenőrizzenek egy képet vagy videót, hogyan gondolkodjanak kritikusan egy tartalom hitelességéről. Az Egyesült Királyságban például működtetünk egy oktatási programot, a BBC Bitesize nevű kezdeményezést, amelyben a médiatudatosság is fontos szerepet kap
– emelte ki az igazgató.
A személyre szabott hírszolgáltatás jövője
Fiona szerint van jövő a személyre szabott hírszolgáltatásban, és a BBC rendszerébe bejelentkezve is van erre lehetőség, de ennek van veszélye is: az algoritmusok hajlamosak ugyanazokat a nézőpontokat erősíteni. A közszolgálati média feladata viszont a szélesebb perspektíva bemutatása, a teljes kép átadása, és olyan vélemények megosztása, amelyek eltérnek a sajátunktól.
Korábban arról számoltunk be, hogy 2026-ban a média egyszerre néz szembe technológiai fejlődéssel és kulturális fordulattal. Az egyik probléma, hogy a generatív AI egyre hatékonyabban képes kiszolgálni a felhasználót és az már nem kattint a kiadók felületére. A másik probléma, hogy a hírfogyasztás egyre inkább személyiségekhez kötődik: influenszerek, podcasterek, YouTube-szereplők és „news creatorok” viszik el a figyelmet.
