Joseph Pulitzer nevére a legtöbben a róla elnevezett díj miatt emlékeznek, ám érdemes azt is tudni róla, hogy az Egyesült Államok egyik legismertebb lapjává tette a New York World-öt.
A korábbi tulajdonosok tették veszteségessé
A New York World című újságot még 1860-ban Alexandar Cummings alapította, aki a Philadelphia Evening Bulletin kiadvány tulajdonosa is volt. A lap vezetése során több probléma is felmerült, majd azt 1876-ban Thomas A. Scott vásárolta meg, aki a Pennsylvania Railroad, a kor egyik legnagyobb szállítmányozási cégének tulajdonosa volt. Scott a lapot arra használta, hogy felhívja a figyelmet szolgáltatásaira, amelyek egyre nagyobb veszteséget termeltek.
A lap 1879-ben így már veszteségesen működve került Jay Gouldhoz, aki szintén saját céljaira, a Western Union megszerzésére használta. Gould, elődjéhez hasonlóan nem tudta helyreállítani a lap bevételeit, amely évente 40 ezer dolláros dolláros mínuszt hozott össze.
1883-ban végül a magyar származású Joseph Pulitzer vásárolta meg a New York World kiadványt, amelynek működésében több problémát fedezett fel.
Fontos változások
Annak érdekében, hogy a lap újra működőképes, és legalább nullszaldós legyen, Pulitzer több változást is eszközölt. Az egyik ilyen beavatkozás a cikkeket érintette, hiszen a két előző tulajdonos a saját céljaira használta fel a lapot, ami meglátszott a tartalmakon is. Pulitzer ennek ellensúlyozására felvette Nellie Bly-t, a kor egyik első oknyomozóját, aki sokszor titokban dolgozott. Egyik ismert munkája az volt, amikor a New York-i női elmegyógyintézetben tapasztalható brutalitásról és hanyagságról írt úgy, hogy őrültnek színlelte magát, így napokig benntartották.
Azonban az évek során több probléma is felmerült, ami nehezítette azt, hogy a lap profitot tudjon termelni, így például az 1899-es Newsboys strike, amely 16 napig tartott. Az újságot árusítók ugyanis bojkottálták a New York World és a New York Journal lapokat, hogy jobb feltételekben tudjanak megállapodni a kiadókkal. A 16 napos sztrájk egyben azt is jelentette, hogy a lapból 70 százalékkal kevesebb példányt tudtak értékesíteni, ami jelentős veszteséget jelentett.
Bejött az árcsökkentés
A New York World életében több jelentős változás segített abban, hogy az egyik legtöbbet eladott lap legyen az országban.
Az egyik a sokak által szenzációhajhásznak nevezett, frappáns, figyelemfelkeltő címek bevezetése volt. Emellett a címlap elrendezése is megváltozott, és több képi anyagot tettek az újságba, hogy akár összehajtott formában is felkeltse a figyelmet az újságosstandon. Ezt a megközelítést később több konkurens kiadó is átvette, annyira sikeres volt.
A legnagyobb jelentőségű lépés azonban az újság árának a csökkentése volt 2 centről 1 centre.
Ezt a csökkenést sok más kiadó nem engedhette meg magának, így a lap lépéselőnybe került, és több ember vásárolhatta meg.
Az árcsökkenés hatására néhány hónap alatt többszörösére nőtt az olvasóközönség, ami egyben azt is jelentette, hogy az előtte nehezen eladható hirdetési helyekért már lényegesen magasabb összeget kérhettek el.
Hatása napjainkra
A lapnál alkalmazott gondolkodásmód a későbbi médiafogyasztásra is kihatással volt, hiszen sok újság és híroldal ma is előnyben részesíti a hirdetésekből származó bevételeket.
Azonban az utóbbi években a print kiadványok sorra tűnnek el, miközben az internetes lapok egyre több tartalmat – akár videós anyagot, podcastet – gyártanak. Annak érdekében, hogy az ilyen jellegű tartalomgyártást tartani tudják, egyre több híroldal kezd áttérni a paywall előfizetői modellre, ami részben annak is köszönhető, hogy az oldalak forgalma a keresőmotoroktól függ.
A Google például jelentősen csökkentette több kiadó látogatottságát, és ezáltal a bevételeit is azzal, hogy már a keresés során AI általi összefoglalókat tudnak olvasni a felhasználók, így nem kattintanak a forrásként szolgáló cikkekre.
Amennyiben a helyzet – ami miatt több per is kilátásban van – a jövőben nem rendeződik, úgy egyre több híroldal térhet majd át az előfizetői modellre, hogy a látogatottság csökkenéséből fakadó bevételkiesést kompenzálni tudja.
