A gyakorlat a figyelem megragadását szolgálja, hiszen minél hangosabb egy műsorrész, annál jobban magára vonja a nézők, hallgatók figyelmét. A rádió és televízió műsorok hangosságában tapasztalható ingadozások évtizedek óta gerjesztenek vitákat.
Kétféle visszaélés jellemző
Az NMHH közlése szerint a jelenség visszaélésékre csábíthat, negatív hatása pedig több területen is tetten érhető. A hangfelvételek esetében ez vezetett az úgynevezett hangerőháború (Loudness War) kialakulásához, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy
az új hangfelvételeket régebbiekkel összehasonlítva az új felvételek többnyire lényegesen hangosabban szólnak.
Ezt két módon érhetik el, mindkét esetben a hangminőség rovására. Az első módszer a hangfelvétel jelszintjének általános emelése, ami egy ponton túl csak úgy valósítható meg, hogy a leghangosabb részeknél túlvezérlések jönnek létre. Ezek csak extrém esetben okoznak jól észrevehető torzítást, ám rövidebb idejű csúcsoknál kiüresedő hangkép kialakulásához vezetnek, ami a kezdeti figyelemfelkeltést követően éppen ellentétes, taszító hatást kelt.
A másik megközelítés a hanganyag dinamikatartományának összepréselése, vagyis a hangos részek érintetlenül hagyása mellett a halkabb részek felhangosítása. Ebből szintén fárasztó hangzás jöhet létre, mivel a nagyobb hangerő mellett a folyamatosan hangos műsoranyag monotóniája is kellemetlen hatású.
„Szintén a figyelemfelkeltés szándéka lehet a magyarázata annak, hogy a rádió és televízió műsorok közé iktatott műsorajánlók vagy reklámok hangosságát sok esetben a fent leírt módokon növelik meg, így azok kiugróan hangosnak tűnnek egy adott műsorkörnyezetben” – emelte ki az NMHH, megjegyezve, hogy a szubjektíven tapasztalható hangerőugrások a produkciós fázisban végrehajtott manipulációk, illetve az adáslebonyolítás során elkövetett hibák együttes következményei.
A Samsungnak már van rá megoldása
A Samsung a Las Vegasban megrendezett CES 2026 kiállításon mutatta be HW-Q990H soundbarját, amely rendelkezik egy Auto Volume elnevezésű automatikus hangerő-kiegyenlítő funkcióval. Ez egyenletes hangerőt biztosít a különböző csatornák és tartalmak között, így képes kiküszöbölni a hangosabban induló reklámokat is.
A problémával világszerte számos szervezet foglalkozik. A szabályozások általában kikötik, hogy "a reklámok nem lehetnek zavaróan hangosak, illetve a kisugárzott hang teljesítménye nem növekedhet meg a reklámok alatt a műsorkörnyezethez viszonyítva”.
Ilyen szabályozás van érvényben Magyarországon is. A Médiatörvény a következőképpen fogalmaz:
A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás és a műsorelőzetes, valamint a reklám és a televíziós vásárlás és a műsorelőzetes közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.
Rendszeresek a vizsgálatok
Az NMHH a Médiatörvény hatályba lépése utáni türelmi időszak lejárta óta rendszeresen vizsgálja a kereskedelmi üzenetek (reklám, televíziós vásárlás) és a műsorelőzetesek hangosságát a környező műsorszámokhoz képest, amelyhez egy saját fejlesztésű, Humanoid elnevezésű hangosságelemző alkalmazást használnak. Az adatokat validált hangosságmérő eszközök segítségével többször kontrollálja a hatóság, majd a legkirívóbb eltéréseket jelentésekbe foglalja.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kontroll és a szankciók megtették hatásukat, így a magyar joghatóság alá tartozó televíziók csak elvétve, többnyire műszaki hibának betudhatóan vétenek a szabályok ellen. A magyar nyelven sugárzó, de külföldi joghatóság alá tartozó televíziók között azonban máig előfordul a figyelemkeltést célzó rossz gyakorlat. 2025 decemberében ilyen, 3 dB feletti hangerő-túllépést mértek a Spíler 1 TV, valamint a Cartoon Network esetében is.
