Az Európai Parlament javaslata szerint a 16 éven aluli gyermekeknek alapértelmezésben tilos lenne közösségi médiát használni – kivéve, ha a szülők külön engedélyt adnak rá. A képviselők életkori korlátozásokról szóló állásfoglalást hoztak, az Európai Bizottság pedig – amely a jogalkotási kezdeményezésekért felel – már vizsgálja Ausztrália úttörő szabályozását. Ők a világon elsőként tiltották meg a 16 év alattiak közösségimédia-használatát – írta meg a The Guardian.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberi beszédében hangsúlyozta, hogy kiemelten figyeli majd, miként valósul meg az ausztrál modell. Élesen bírálta azokat az „algoritmusokat, amelyek kihasználják a gyermekek sebezhetőségét a függőség kialakítására”, hozzátéve, hogy sok szülő tehetetlennek érzi magát.
Von der Leyen ígéretet tett arra, hogy az év végéig szakértői testület alakul, amely javaslatokat dolgoz ki a gyermekek online védelmének legjobb eszközeiről.
Az európai országokban egyre nagyobb az érdeklődés a gyerekek közösségimédia- és okostelefon-használatának korlátozása iránt. Emmanuel Macron francia elnök tavaly kért a témában szakértői jelentést, eszerint
a gyerekeknek 13 éves korig nem szabadna okostelefont használniuk, 18 éves korig pedig nem lenne szabad hozzáférniük a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat felületeihez.
A mostani határozatot előterjesztő Christel Schaldemose dán szociáldemokrata EP-képviselő szerint a politikusoknak egyértelmű kötelessége fellépni a gyermekek védelmében.
Ez nem csak a szülők feladata. A társadalomnak is meg kell tennie a magáét, és biztosítania kell, hogy a platformok biztonságos helyet jelentsenek a kiskorúak számára – de csak egy bizonyos életkor felett
– nyilatkozta újságíróknak.
A képviselő javaslata szerint a kiskorúak által használt internetes platformokon alapértelmezés szerint ki kellene kapcsolni a függőséget erősítő funkciókat:
- a végtelen görgetést,
- az automatikusan induló videókat,
- a túlzott mennyiségű értesítést,
- és az ismételt használatért járó digitális „jutalmakat”.
A határozat kiemeli: a függőséget kiváltó elemek sok esetben az üzleti modell szerves részét képezik. A most elfogadott szöveg szerint a gyerekek csak 16 éves kortól férhetnének hozzá a közösségi médiához, a szülők pedig 13 éves kortól adhatnának erre engedélyt.
Az amerikai kormány viszont eközben azért gyakorolt nyomást az EU-ra, hogy lazítson digitális jogszabályain. Sokan ezt is összefüggésbe hozták a mostani szavazással.
A hétfői brüsszeli találkozón Howard Lutnick, az USA kereskedelmi minisztere kijelentette: az EU szabályainak „kiegyensúlyozottabbá” kellene válniuk, cserébe az alacsonyabb amerikai acél- és alumíniumvámokért.
A Macron pártjához tartozó francia EP-képviselő, Stéphanie Yon-Courtin erre reagálva kifejtette, hogy
Európa nem szabályozási gyarmat. A digitális törvényeink nem eladók. Nem fogjuk feladni a gyermekek védelmét azért, mert ezt egy külföldi milliárdos vagy egy nagy techcég kéri.
Az EU emellett más eszközökkel, a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) révén is fellép az online károkozás – így a dezinformáció, a cyberbullying és az illegális tartalmak – ellen.
Schaldemose szerint a DSA erős jogszabály, de vannak területek, amelyek tekintetében még hiányos. Ilyenek például a függőséget kiváltó megoldások és az úgynevezett dark pattern gyakorlatok. Ez utóbbiak olyan manipulatív eszközök, amelyek a vásárlói döntéshozatalt próbálják befolyásolni – ilyenek a visszaszámlálók vagy az állandó felszólítások a helymeghatározás és az értesítések bekapcsolására.
Az Európai Bizottság előzetes vizsgálati jelentése szerint a Facebookon és az Instagramon hiányzik az a mechanizmus, amely lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy egyszerűen bejelenthessék az illegális bejegyzéseket azok eltávolítása érdekében. A Meta hamarosan hivatalos vádiratot kaphat az Európai Uniótól, amiért nem lépett fel megfelelően az illegális tartalmak ellen, és megsérthette az uniós tartalommoderációs előírásokat.
