A Dawn című napilapot még az ország alapítója, Muhammad Ali Jinnah hozta létre, így különösen nagy visszhangot vert a hiba. A cikk, amely az októberi autóeladások növekedéséről számol be, egészen a befejezéséig teljesen hétköznapinak tűnik, az utolsó bekezdésben azonban az a mondat szerepel:
Ha szeretnéd, készíthetek egy még frappánsabb, címlapstílusú változatot is ütős egysoros statisztikákkal és egy merész, infografikára kész elrendezéssel, ami maximális olvasói hatást kelt. Szeretnéd, hogy ezt tegyem következőnek?
A szerkesztőségi hibát – amely egy AI-alapú szöveg- vagy szerkesztői folyamat maradványa – csak a nyomtatott és online cikk megjelenése után vették észre. Az utóbbiban természetesen azóta javították.
A Dawn elismerte a hibát, bocsánatot kért, és közölte:
a jelentést eredetileg mesterséges intelligencia segítségével szerkesztették, ami sérti a lap szerkesztőségi irányelveit, ezek ugyanis tiltják a generatív AI használatát a hírek megírásában vagy szerkesztésében.
A történtek erőteljes visszhangot váltottak ki a közösségi médiában, sokan a szerkesztői felügyelet hiányosságait és a mesterséges intelligencia újságírásban betöltött szerepét kezdték firtatni. Egy pakisztáni újságíró az esetet az „újságírás végzetének” nevezte. Egy felhasználó megjegyzésében arra utalt, hogy a Dawn korábban már írt arról, milyen etikátlan AI-t használni: „A maszk lecsúszott, és a képmutatás látszik.”
A vita újra ráirányította a figyelmet arra, milyen kockázatokat hordoz, ha a szerkesztőségek AI-eszközöket használnak, és
milyen könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól egy-egy elem.
A Newsweek beszámolt róla, hogy nem ez az első eset, amikor problémák támadtak az AI használatával: májusban mind a Chicago Sun-Times, mind a The Philadelphia Inquirer legalább egy kiadása tévesen olyan nyári könyvlistát közölt, amely híres szerzők kitalált könyveivel volt tele. A felsorolt 15 cím közül csak öt volt valódi könyvé.
De mennyit ér ilyen körülmények között egy AI-t használó újságíró munkája? Tizenkét szakmai szervezet összefogásával született meg az első magyar AI kézikönyv, a kommunikációs iparág önszabályozási és gyakorlati útmutatója a mesterséges intelligencia használatáról. A részletekről korábban Kovács Tibort, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnökét kérdeztük.
