Az AI Summit Budapest hír és média szekciójában számos fontos kérdésre keresték a választ az előadók. Starcz Ákossal, az Index.hu Zrt. vezérigazgatójával és Kovács Tiborral, a Ringier Hungary ügyvezető igazgatójával Csermely Ákos beszélgetett.
Címadás és az algoritmusok nyomása
A beszélgetés elején Kovács Tibor felidézte, hogy korábban a szerkesztőségi hierarchia és a főszerkesztői döntések határozták meg, mi kerül címlapra. A digitális korban azonban a közönség reakciói és az algoritmusok visszajelzései sokkal gyorsabban formálják a tartalmat. Ez egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt: segíti a lapokat a releváns témák megtalálásában, ugyanakkor a „béna címek” sokszor az algoritmusok logikáját tükrözik, nem az újságírói kreativitást.
Starcz Ákos hozzátette, míg régebben a Google-nek kellett megfelelni,
ma már „robotok írnak robotoknak”.
Az algoritmusok közti kommunikáció egyre inkább meghatározza, milyen tartalmak jutnak el az olvasókhoz, sokszor emberi beavatkozás nélkül.
Az MI, mint eszköz és kihívás
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia alapvetően eszköz: segíthet adatgyűjtésben, tartalmak optimalizálásában vagy akár fact checkingben, illetve a tartalmak jobb célzásában és terjesztésében is támogatást nyújthat. Ugyanakkor a humán kontroll nélkülözhetetlen marad. Starcz Ákos hangsúlyozta, hogy
minden kiadvány identitását és hitelességét az újságírók adják, és humán ellenőrzés nélkül anyag nem mehet ki.
A munkaerő jövőjéről szólva Kovács Tibor elismerte, hogy a kiadók nem kerülhetik el a racionalizálást. A rutinszerű, adatvezérelt munkafolyamatokat valószínűleg részben AI fogja átvenni, ami létszámcsökkentéssel járhat. Ugyanakkor az egyedi, véleményalapú tartalmak szerepe felértékelődik – ez az, amit a technológia nem tud pótolni.
Verseny a médiapiacon
A panel tagjai szerint a mesterséges intelligencia abban is döntő szerepet játszik majd, hogy
melyik kiadó tud gyorsabban és hatékonyabban reagálni az olvasói igényekre.
Az eszköz egyszerre lehet erőforrás-megtakarítás és tartalomminőség-javítás – de hosszú távon csak azok a szerkesztőségek maradhatnak versenyben, amelyek meg tudják őrizni saját kulturális és szakmai értékeiket.
Nemzeti platformok kérdése
A beszélgetés során felmerült az is, hogy szükség lenne-e magyar vagy regionális alternatívákra a globális óriások (Facebook, YouTube) helyett. Kovács Tibor szerint elméletileg van esély közös nemzeti vagy európai adat- és technológiai infrastruktúra kialakítására, és példaként a svájci és német kezdeményezéseket említette. Starcz Ákos viszont szkeptikus: szerinte illúzió lenne azt hinni, hogy Magyarország önállóan versenyre kelhetne a globális platformokkal.
Közös fellépés a tech-óriásokkal szemben
A beszélgetés végén szóba került, lehet-e közösen jobb pozíciót kialkudni a Google-lel vagy más nemzetközi szereplőkkel szemben. Kovács Tibor úgy véli, az európai próbálkozások sokszor elbuktak a megosztottság miatt. Egy közös fellépés kulcsfontosságú lenne, de az iparág szereplői egyelőre nem tudtak egységes frontot kialakítani.
A médiapiac jelenleg talán az elmúlt évtizedek legnagyobb átalakulása előtt áll. A tartalomgyártás jövőjét az algoritmusok és a mesterséges intelligencia formálják, de a szakma hitelességét és kulturális szerepét továbbra is az újságírók személyes munkája biztosíthatja. A kihívás tehát kettős:
alkalmazkodni a technológiai változásokhoz, miközben megőrizni az újságírás értékeit.
