Mintha egy bizonyos, világszerte ismert, a harsány zenei és képi tálalástól finoman szólva sem idegenkedő rajzfilmcsatorna vagy valamelyik Barbie-film világába csöppennénk: a cuki copfos, kék-rózsaszín szettben feszítő Jason Momoa színes, mesebeli hátterek előtt magyarázza meg nekünk, miért olyan fontos a játék.
Nemcsak a gyerekek, de a komoly, inges-szemüveges felnőttek számára is, hiszen előhívja az életben minden területen előnyt jelentő rugalmasságot, fejleszti az együttműködési és a problémamegoldási képességeket, magabiztosságot ad, és nem utolsósorban felpörgeti a mindannyiunkban ott szunnyadó kreativitást.
Ez utóbbit hívja szó szerint játékba a LEGO a Jason Momoá-s kampányával, azt üzenve a megfáradt idősebb nemzedékeknek, hogy a játékosságot és a fantáziát nem kötelező magunk mögött hagyni az évek múlásával.
A június 11-i nemzetközi játéknapon startolt sorozat első állomása éppen ezért egy sokak számára könnyen átélhető vállalati meetinget idéz. A legókockákból felépített tárgyalóteremben a színész laza játékmesterként jelenik meg, hogy a pánikoló legófigurák segítségére siessen egy fantasztikus prezentációval – az abszurd, fordított szituáció már az első pillanatban képes megmosolyogtatni a nézőt.
Momoa a reklámbeli előadásában egyébként valós számokkal operál.
A LEGO saját kutatásai alapján ugyanis valóban van mit javítani a világ játékosságán.
A cég harmincezer szülő és tizenötezer gyerek részvételével készített nemzetközi felmérése szerint a családok 44 százaléka nem tölt elegendő időt közös játékkal ahhoz, hogy kihasználja a játék fent felsorolt jellemformáló előnyeit – az indok leggyakrabban a munka, a háztartási feladatok, a pénzhiány vagy a mindent helyettesítő képernyőhasználat.
Vagyis a Momoa reklámbeli előadásában megjelenő adatok nem puszta háttérkitöltők, hanem egy valós probléma jelölői. a legóelemek és -figurák nem csupán a szokásos kereskedelmi termékként jelennek meg, hanem egy fontos társadalmi ügyre – és a megoldására! – is felhívják a figyelmet.
Dupla csavarral ott lebegtetve a háttérben azt is, amiért ezt a játékot annyira szeretjük sok évtized óta: a korlátlan világépítés miatt.
És most úgy tűnik, a vállalat is új világot próbál építeni azáltal, hogy, jelentősen eltérve a korábbiaktól, nem egy komplett készletet állít a középpontba. Hanem egy berobbanó, mégis igen otthonos élmény révén összetett érzést próbál felkelteni, egyszerre építve a nosztalgiára, a névadást meghatározó eredeti szlogenre (leg godt, azaz „játssz jól!”), és ráirányítva a fókuszt a családi-baráti együttlétek, közös tevékenységek pótolhatatlanságára.
Ezzel és a szupersztár Momoa a szerepei jó részéhez képest kontrasztos megjelentetésével elfedve azt a nyilvánvaló tényt, hogy itt mégiscsak egy kereskedelmi ügyletről van szó, a LEGO-termékek meglehetős drágaságáról nem is beszélve.
És azt is, hogy a pszichológusok egy része szerint a gyerekek – azaz a leendő felnőttek – éppen azért felejtenek el újabban jól, vagy ha úgy tetszik, szabadon játszani és gondolkodni, mert túl sok a tárgy körülöttük. És hát ugye minek kitalálni bármit, ha már megkaptuk készen?
Némileg ezt a tézist erősítette maga Jason Momoa is, aki a LEGO-kampány kapcsán így nyilatkozott:
Anyukám arra ösztönzött, hogy menjek ki a szabadba, használjam a képzelőerőmet, saját kezűleg építsek dolgokat, készítsek menő LEGO-alkotásokat, legyek kreatív, zenéljek, másszak, fedezzem fel a világot, és egyszerűen csak legyek kíváncsi rá. Ez alakított ki engem.
Meggyőzött a LEGO copfos, mókázó Jason Momoája, vagy sem? Szavazz!
A LEGO az elmúlt években más módokon is tovább szélesítette a kampányait. Olyan, az ugyancsak a felnőtteket is célzó együttműködések kialakításával, aminek eredményeként például a 1764 elemből álló LEGO Icons Dragon Ball: Shenron & Goku készlet is elérhetővé válik novemberben.
