Hazánk 2014-ben írta alá az isztambuli egyezményt, az Európa Tanács áldozatvédő dokumentumát, ami átfogó stratégiát tartalmaz a nők elleni erőszak visszaszorítására. 38 ország ratifikálta, Magyarország azonban nem. Ez azt jelenti, hogy nem kerültek be a hazai jogrendszerbe az egyezményben lefektetett elemek – pedig ezek konkrét intézkedéseket tartalmaznak.
A Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu, a WMN.hu egységesen kiállnak a nők és gyerekek biztonsága mellett: arra kérik a magyar kormányt, hogy haladéktalanul ratifikálja az egyezményt.
A kampány keretében 2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján egységesen lecserélték a borítókat médiafelületeiken, és november 25-éig – a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig – cikkekkel, riportokkal, edukációs tartalommal hívják fel a figyelmet a ratifikáció életbevágó jelentőségére.
Ennek mentén arra kérik olvasóikat, a civileket, a szakmai szervezeteket és a sajtó képviselőit, hogy csatlakozzanak a kampányukhoz, egyúttal a Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író által azonos céllal indított petícióhoz.
Dívány: közösen többet érünk el
A nő- és gyermekvédelem annyira fontos téma, hogy nem is lehet kérdéses: mellé kell állni. A témával a Dívány is folyamatosan foglalkozik, az összefogás pedig történelmi lehetőséget ad Magyarország legnagyobb kiadóinak meghatározó női márkái kezébe. Olyan hatást érhetünk el közösen, amire egy-egy magazin vagy csak néhány lap összefogása önmagában nem lenne képes
– állítja Kálmán Szonja, a Dívány főszerkesztője. Szerinte már a sajtóvisszhang is mutatja, hogy ezt a magyar közvélemény is észreveszi, és remélhetőleg nemcsak a történelmi kiállást, hanem a mögötte lévő ügyet is meglátja.
A nők és a gyerekek kiszolgáltatott helyzetéről bárki meggyőződhet, aki nap mint nap híreket olvas: bármi, ami biztonságosabbá teheti számukra, számunkra Magyarországot, az össztársadalmi érdekeket is szolgál. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a bántalmazott férfiaknak történő segítségnyújtásban is változást hozhat mindaz, amit az egyezmény rögzít. Nagyon konkrét intézkedésekre, a traumatudatos ellátórendszerre, az áldozathibáztatás eltörlésére, a valós, azonnali segítségre ezer helyen van szükség
– szögezi le Kálmán Szonja.
Megosztott társadalmunkban nagyon nehéz konkurens médiumok számára az összefogás: a női magazinok esetében azonban úgy tűnik, megvalósítható.
Maga az ügy olyan erős, hogy össze tudta hozni a konkurenseket is. A közös munka során nagyon inspiráló számomra látni, ahogyan a folyamatos brainstorming kapcsán mindenki bedobja azt, amije van: a kapcsolatait, az ötleteit, a kreativitását, az idejét. Ez tényleg egy összefogás, nem egy levelezőlista vagy egy táblázat kipipálandó sorokkal.
Glamour: különböző célcsoportok, nagyobb közönség
Maróy Krisztina, a GLAMOUR főszerkesztője hozzátette, hogy Rácz Zsuzsa kérte fel őket arra: üljenek egy asztalhoz. Ehhez pedig a Radisson Blu Béke Hotel női vezetői biztosítottak helyet.
Elkezdtünk közösen gondolkodni arról, hogyan tudnánk a női médiumok erejét felhasználva javítani a magyar nők helyzetén. Elég hamar konszenzusra jutottunk, és már két további ügy is szerepel a listánkon.
A magazin számára nem előzmény nélküli az összefogás. A GLAMOUR már ötven évvel ezelőtt részt vett 1976-ban az Egyesült Államokban 32 meghatározó női magazin – köztük a Vogue, a Cosmopolitan és a Ms. – összefogásában a nők jogegyenlőségét célzó alkotmánymódosítás, az Equal Rights Amendment (ERA) támogatása érdekében. A kezdeményezés keretében valamennyi lap a júliusi számában, összehangoltan foglalkozott a kérdéssel, így együttesen mintegy 60 millió olvasót értek el. Az összefogás szellemiségében fontos szerepet játszott Gloria Steinem, a Ms. magazin társalapítója, aki felismerte, hogy a női lapok a piaci versengés és a világnézeti különbségek ellenére együtt sokkal nagyobb társadalmi hatást érhetnek el. Bár Steinem korábban élesen kritizálta a Cosmopolitan szemléletét, annak főszerkesztőjével, Helen Gurley Brownnal is kereste a párbeszédet.
Úgy vélte, hogy a különböző női magazinok eltérő közönségeket megszólítva, egymást kiegészítve segíthetik elő a változást
– mutat rá Maróy Krisztina.
Ötven évvel később a magyar női médiumok összefogása ugyanezt a gondolatot viszi tovább. Vannak ügyek, amelyek fontosabbak a versenynél. Kifejtette az is, milyen volt a közös munka.
Sokan régóta ismerjük egymást, többen korábban kollégák is voltunk, de új szakmai kapcsolatok és ismeretségek is születtek. Nagyon jó érzés megtapasztalni, hogy a nővériség jegyében, egy közös cél érdekében mozgósítani tudjuk a tudásunkat, a tapasztalatainkat, az empátiánkat és a képességeinket.
A női magazinok erejét sokszor lebecsülik
A női médiumokat sokszor hajlamosak lesöpörni az asztalról a főszerkesztő szerint, mintha a „valódi médiát” kizárólag a hírmédia és az oknyomozó újságírás jelentené.
Szerintem ez a szemlélet, különösen az AI korában, teljesen túlhaladott. A média jelentőségét ugyanis nem csupán az határozza meg, ki szállítja a híreket, hanem az is, hogy ki képes közösségeket építeni, értékrendet formálni, társadalmi párbeszédet kezdeményezni és valódi hatást gyakorolni az emberek életére
– szögezte le Maróy Krisztina.
Ráadásul a nők gazdasági, társadalmi és döntéshozói befolyása várhatóan tovább növekszik, ezzel együtt pedig azoknak a médiumoknak a jelentősége is, amelyek hitelesen és közvetlenül szólítják meg őket. A mostani összefogás éppen azt mutatta meg, hogy a női médiumok nemcsak jelentős eléréssel, hanem komoly mozgósító erővel és együttműködési képességgel is rendelkeznek.
Miközben a médiapiac szereplői sokszor a saját versenyhelyzetük foglyai, ezek a szerkesztőségek képesek voltak felismerni, hogy bizonyos ügyekben a közös fellépés fontosabb a rivalizálásnál. Úgy gondolom, ebből az egész médiaszakmának lenne mit tanulnia, függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők vezetik az adott médiumokat.
A GLAMOUR főszerkesztője hozzáfűzte, talán ideje lenne annak is, hogy a női médiumok ne csak akkor kapjanak figyelmet, amikor sikeres kampányt valósítanak meg, hanem a médiapiac jövőjéről, a globális platformokkal szembeni érdekérvényesítésről és a szabályozási kérdésekről szóló stratégiai egyeztetéseken is egyenrangú szereplőként üljenek az asztalnál. Mert most ismét bebizonyították, hogy nem egyszerűen részei a médiapiacnak, hanem képesek annak működésére, a társadalmi párbeszédre is hatást gyakorolni.
Orbán Violetta, a Femina főszerkesztője arról mesélt, milyen jó volt átélni: együtt tovább jutunk és eredményesebbek vagyunk.
Az évek során számos cikket jelentettünk meg a nők elleni és a családon belüli erőszak témájával kapcsolatban. Bízom benne, hogy ha az összefogásban részt vevő női oldalakon november 25-ig koncentráltan találkoznak az olvasók a téma sokféle megközelítésével és feldolgozásával, még több ember figyelmét tudjuk felhívni erre a fontos ügyre.
