Egy hirdetésblokkoló érhető el az új iOS 26 és macOS 26 rendszerekre, ami nemcsak a böngészőben, de minden applikációban képes a reklám elrejtésére. Kaylee Serena Calderolla jelentette be a Filtr nevű új funkciót, ő fejlesztette korábban a Wipr nevű reklámblokkolót is a Safari böngészőjére. Most az eredeti szolgáltatást bővítette ki, amely már nemcsak a böngészőben, de az eszközön bárhol képes elrejteni a hirdetéseket.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a Filtr az első olyan megoldás, ami szinte az összes iPhone-, iPad- és Mac-alkalmazásban képes blokkolni a reklámokat és a hozzájuk kapcsolódó követőkódokat.
A rendszer az Apple új URL-szűrő technológiáját használja, amely hálózati szinten akadályozza meg bizonyos reklámszerverek elérését. Ez lényeges különbséget jelent a hagyományos reklámblokkolókhoz képest, amelyek – jellemzően – csak a böngészőben működnek.
A Filtr segítségével a felhasználó ráadásul úgy szabadulhat meg számos alkalmazáson belüli hirdetéstől, hogy közben nem kell VPN-t használnia, és az eszközön tárolt személyes adatokhoz sem fér hozzá az alkalmazás.
Mit nyerhet a felhasználó?
A felhasználók számára több pozitív következménye is lehet a blokkolók használatának. A hirdetéskezelők ugyanis különböző követőkódok segítségével figyelik a viselkedésünket, a Filtr ezeket a kapcsolódásokat már azelőtt megszakíthatja, hogy a reklámok vagy a követőrendszerek betöltődnének. Vagyis nem lesznek adatok arról, hogy a felhasználó milyen oldalakat látogat és milyen online aktivitást végez.
Egy ezek nem jutnak el harmadik félhez sem és javulhat a felhasználói élmény is, hiszen a megtekintett tartalmakat nem szakítják meg a hirdetések. További következmény, hogy kisebb adatforgalmat generálnak az oldalak és videók, hiszen nem kell pluszban a reklámot is betölteni – ez egyben a tartalmak gyorsabb megjelenését is jelenti.
Mit nyerhet a hirdető?
Elsőre úgy tűnhet, hogy a hirdetők kizárólag veszíthetnek a hirdetésblokkolók révén, ám a képlet nem ennyire egyszerű. Bár valóban kevesebb hirdetés jelenik meg, ami csökkentheti az elérést és a megjelenésszámot; de valójában épp azok a felhasználók nem látják majd az automatizált hirdetéseket, akik egyébként is kevésbé fogékonyak rá. A hirdetésblokkolók így mondhatni szűrőként működnek: a megmaradó közönség pedig fogékonyabb a hirdetésekre.
Hogyan hat a kiadókra?
Többféle hirdetés létezik: amikor adott számú megjelenést biztosít a felület (ilyen lehet például a Facebook) vagy amikor a megjelenésszám helyett időalapú a hirdetés (ilyenek lehetnek egyes, weboldalakon elhelyezett hirdetések). Míg a blokkoló az előbbi esetben elsősorban csak a hirdetés felületét biztosító közösségi média számára jelent negatívumot, addig az utóbbi esetben mind a site kiadójára, mind a hirdetőre negatívan hat. Vagyis csak az előbbi esetben igaz az, hogy nagyobb eséllyel látják a hirdetéseket olyanok, akik valóban fogékonyak a célzott hirdetésekre.
Fontos kitérni arra is, hogy a hirdetésblokkolók miért válnak egyre népszerűbbé: ahogyan az utcákon látható OOH kampányok, úgy az internetes oldalak is egyre zsúfoltabbak. Ennek megfelelően a felhasználókat egyre inkább zavarják a tartalomfogyasztást megszakító reklámok.
