A brandek számára óriási marketingelőnyt jelent az, ha egy ismert filmben vagy játékban jelennek meg, hiszen mondhatni ingyen reklámot kapnak. Azonban fontos figyelniük arra is, hogy milyen kontextusban jelenik meg vállalatuk logója vagy szlogenje – ezekre hoztunk most példákat.
Mercedes-benz
Az ismert német autómárka rengeteg érdekes kampánnyal jelentkezett az évek során. Erre jó példa, amikor olyan kisautókat hoztak létre, melyek képtelenek egymással ütközni, köszönhetően a bennük lévő mágneseknek.
A cég egy ötletes videóban mutatta be a játékokat, melyek valódi modelleken és technológián alapultak, mindezt pedig a gyerekek viselkedésén keresztül adták át a nézőknek.
A Mercedes olyan szempontból szerencsés helyzetben van, hogy autói megannyi produkcióban szerepelnek a Taxi sorozattól kezdve a Szállító filmeken át, egészen a Die Hardig.
Különösen emlékezetes lett például a 2013-as Die Hard film, amelynek nagy részét Budapesten forgatták, és összesen 14 különböző Mercedes modell tűnt fel 1 óra 38 perces játékideje során. Ez persze a nézőknek is feltűnt, sok mém is készült abból, hogy a filmben kizárólag a Mercedes az, amit nem lehet tönkretenni – ez pedig a márka megítélésének kifejezetten jót tett.
Videójátékok
Azt hinnénk, hogy a márkák érdeke az, hogy minél több videójátékban szerepeljenek, amiért akár még fizetnének is, azonban ebben az iparágban másképp működnek a dolgok.
A gyártók szeretik tudni, hogy pontosan hol, mikor és milyen kontextusban jelenik meg brandjük, így sokszor akár vétóval is élnek – hiába fizetnének a játékfejlesztők óriási licenszdíjakat azért, hogy a valódi modelleket jelenítsék meg.
Az autóversenyzős játékok egyik koronázatlan királya a Grand Turismo sorozat, amelynek hatodik része arról lett különösen híres, hogy Guiness rekordot döntött a játékosok által vezethető kiemelten sok, 1237 licenszelt autóval.
Az autógyártók különösen kedvelik az autóversenyzős játékokban való szereplést, hiszen a játékosok így jobban megismerhetik az autóikat, sőt ki is próbálhatják azokat, miközben a rivális márkák felett győzedelmeskedhetnek. A Grand Theft Auto sorozat esetében ugyanakkor észrevehető, hogy egyetlen licenszelt márka sem tűnik fel a játékban, aminek az lehet az oka, hogy annak szerves része az erőszak, na meg az autók összetörése, esetleges felrobbantása.
Ebben a kontextusban már kevésbé akarják látni autóikat a gyártók, így aligha adnák el a licenszjogokat a fejlesztőstúdió, vagyis a Rockstar Games számára. Az alkotók ezt úgy kerülték ki, hogy létrehozták saját márkáikat, melyek éppen annyira hasonlítanak a valódiakra, hogy a játékosok felismerjék azokat, de ne kerekedjen per belőle.
Red bull
A jól ismert márka szinte egyáltalán nem költ arra, hogy valódi termékét reklámozza, azonban óriási eseményeket szervez, extrém sportolókat szponzorál, sőt saját Forma-1 csapata is van – a több kontinensen jelen lévő futballdivíziót nem is említve. Emlékezetes, hogy a márka támogatásával 2012-ben Felix Baumgartner a sztratoszférából hajtott végre egy ugrást.
Az ilyen mutatványok azonban közel sem veszélytelenek, az 56 éves Baumgartner tavaly egy siklóernyős balesetben vesztette életét.
Lego
Óriási marketingerővel bírnak a LEGO játékok, filmek és sorozatok is, amelyek a termékek promóciójaként foghatók fel. Ezek esetében érdemes arra gondolni, hogy a valódi szettekkel együtt a licenszdíjakat is meg kell fizetni, ami jócskán megdobhatja a tartalmak előállítási költségeit.
A 101 perces LEGO mozifilm abszolút a gyerekek számára készült, összesen több mint 460 millió dolláros bevételt termelt, azonban a valódi siker nem is ez, hanem az, hogy a cég beszámolója szerint 25 százalékkal emelkedtek az eladások bemutatása után.
volvo
Sokaknak ismerős lehet a 2013-as Van Damme reklám, ami tucatnyi mém alapját adta. Érdemes elgondolkodni, hogy a Volvo itt pontosan mit is reklámoz.
A videóban ugyanis hiába szerepel egy elismert színész, akiből mém lett, a valódi reklámot igazából az a biztonság és mérnöki precizitás jelenti, ami lehetővé tette a mutatványt.
Persze, könnyű egy ilyen videót készíteni, biztonságos körülmények között, egy, a feladatra kiválasztott színésszel – gondolnánk, majd belép a szobába Claes Nilsson, aki 2013-ban a Volvo vezérigazgatója volt.
Nilsson a saját maga példáján keresztül mondta el, hogy mennyire bízik a termékben, amit a cége gyárt, és ennek hiteles alátámasztására mindössze 50 másodpercre volt szüksége a képernyőkön – bár közel sem lett akkora sikere a videónak, mint a Van Damme-félének, mégis sok beszélgetés alapját adta.
A kontextus tehát elképesztően sokat számít, hiszen a Volvo sem azt kéri, hogy vegyük meg a termékeit, hanem azt mutatja be, hogy azok milyen biztonságosak – és ezért vágyunk rájuk.
Az Apple is hasonlóan kényes arra, hogy milyen környezetben tűnnek fel termékei, így kifejezetten tiltja, hogy azokat a filmekben és sorozatokban gonosz karakterek használják.
